Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-139

272 139. országos ülés n»vember 26. 1882. a bajt előzni e's a censura igazolására annak | idején nem volt egyéb princípium annál: megengedjük-e, hogy a baj meglegyen és csak akkor foglaljunk le, mikor a baj már megvan? És ezt ne méltóztassék elfelejteni, mert azon törvényhozók és mindazok, a kik azon törvényt a maga szellemében akarják magyarázni, jól tudják, hogy lehet baj belőle, ha nem szabad rendőrileg intézkedni, de jól tudják azt is, hogy sokkal nagyobb baj, ha az alkotmány szabadságának egyik legfontosabb biztosítékát feladjuk. (Helyeslés bálfelől.) Ily értelemben t. ház, megengedem, hogy a kérvényi bizottság t. előadója nem tudott máshoz folyamodni az eljárás törvényességének igazolása szempontjából, mint a mit előre jeleztem, hogy a hol világosan ellene szól a betű, tehát a hol a törvényt a saját szempontjából még interpretálni sem lehet, mert világosan szól, ott ő azt mondja, hogy ez törvényes volt, mert a 48-iki törvények szellemében történt és mert ez a törvény hézagos. Nos hát t. ház, én azt hiszem, első tekintetre fel kell annak tiluni, hogy ha egy intézkedés mellett mást felhozni nem lehet, mint azt egy törvénynek a szellemével igazolni és az illető törvényt hézagosnak mondani, akkor mindent törvényesnek qualificálhatunk. (ügy van! a szélső baloldalon.) Meglehet, hogy van hézag a törvényben, t. előadó ur. Benne van igenis az a hézaií, az a tilalom, hogy nem szabad rendeletileg intézkedni ily esetekben. Ez a hézag benne van, de addig mig Magyarországon lesz érzék a szabadság biztosítéka iránt, ezen hézagot pótolni nem fogják. (Élénk helyeslés a szélső haloldalon.) Én ehát nem foglalkozom a törvényesség kérdésével ovább, mert azt hiszem, hogy a törvénytelenség egvilágosabb bizonyítéka az, hogy ha már a törvénynek világosak a szavai, akkor annak szelleméhez akarnak fordulni és ha hézagokat akarnak látni abban, ha nincs benne mit ők törvénytelennek nem tartanak. Elég bizonyítékát látom annak, hogy itt a törvény megsértetett és hogy ekkép világos törvénysértés ! áll előttünk.

1 És ha ily fontos törvénynek ilyen megsértéséről van szó, midőn ily fontos kérdés van előttünk, akkor ezt csekélynek venni, valóban az elhidegedés jele mindaz iránt, a mi hazánkra nézve fontos; az elhidegedés jele mind az iráni, a melyek iránt egykor a legnagyobb lelkesedéssel küzdött Magyarországnak minden jó fia. És ha ezen lelkesedés még ma is áthat valakit és ha a megszokott hideg szórakástól és monoton szónoklástól tartózkozva, melegebb hévvel szól valaki, valóban csodálkozni kell, hogy a ministerelnök ur gúnnyal illeti az ilyen beszédet. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) De mégsem csodálkozom rajta t. ház, mert mondott a t. ministerelnök ur olyanokat is, melyeket nem lehet összehasonlítani még azokkal sem, miket az előadó ur mondott. Azt mondta, hogy a törvényesség kérdésére kiterjeszkedni nem is akar; hanem ime itt volt a veszélyes eset, rögtön intézkedni kellett, a közbéke, a polgártársak békés . együtlétéuek fontos kérdései állottak koczkán, azt mondja, hogy rögtön kellett intézkednie s aztán hozzá teszi: ha pedig azt látnám, hogy ezzel a törvénynyel, hogy t. i. az 1848. év XVIII. törvéuynyel nem lehet a békét fentartani, ha azt látnám, hogy a sajtószabadság az én felfogásom szerint — már t. i. a belügyrainister felfogása szerint — szabadossággá válnék, ha azt látnám, hogy tovább kell menni, higyjék el, hogy lenne annyi bátorságom, hogy tovább is menjek. <3 Hát, t. ház, azok után, a miket a ministerelnök ur tett és miket felhozni bátor voltam és akkor, a mikor a ministerelnök ur kitűzte magának e padokról (a báloldara mutatva) azon szeut czélt, melyet hatalma volt érvényesíteni és azután, a mikor a ministeri székét elfoglalta egészen ellenkező irányban halad, mondom ezek után elhiszem, hogy lesz neki bátorsága ilyent tenni. (TJyy van! a szélső balon.) De én csak azt mondom, hogy volt még a ministerelnök urnái egy bátrabb férfiú is, a ki egy alkotmányellenes iratot irt alá és ez Récsey volt. Én ily bátorságtól magamat elrettenteni nem hagyom és pártolom Polonyi Géza t. tagtársam különvéleményét. (Hosszan tartó élénk helyeslés a szélső balon.) Hódossy Imre: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Azon nagy fontosságú kérdés, a mely a t. ház mai napirendjén áll, mindenek előtt azt igényli, hogy azon kérdés minden salaktól megtisztítva legyen a t. ház előtt, a mely arra több körülménynél íogva és több felszólalásnál fogva is ráragadt. (Elénk helyeslés a bal- és szélső balon.) Más kérdés nem foroghat fenn Hevesmegye kérvénye folytán ezen t. házban, mint az, hogy vájjon a belügyminister ur megsértette-e a sajtótörvényt, igen vagy nem; és vájjon az ő eljárása a sajtószabadságot veszélyezteti-e, igen vagy nem? A miből aztán folyik azon kérdés, hogy a t. ház, a miuisterelnök ur eljárását helyesnek, törvényesnek tartja-e vagy pedig azt rosszalja, törvénytelennek tartja. Megvallom, hogy azon nyomtatványokat, a melyekről szó van, én sem nem láttam, sem nem olvastam és látni avagy olvasni nem is akarom; mert én függetlenül akarom a kérdést azon nyomtatványoktól megbírálni. Állíttatik, hogy azon nyomtatvángokban izgatás foglaltatik az egyik hitfelekezet részéről egy másik hitfelekezet irányában. Ha ez igaz,