Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-138

240 138. országos fiiéi november 25. 1S82. lehetne itt nyerni, mint Salgó-Tarjánban. Tudjuk, hogy nem elsőrendű minőségű kőszén ez, hogy nem versenyezhet az oraviczaival és a pécsivel, de gyári használatra alkalmas. A kormány igéri, hogy komolyan fog foglalkozni ezen szárnyvonal ügyével, mely a főváros kőszénfogyasztási igényeit van hivatva kielégíteni. Azonban némely a múltban tapasztalt sajnos példák után nem szeretném, ha ezen különös figyelmet érdemlő esztergomi kőszénvidék szárnyvonala netalán magánconcessionariusok vagy oly érdekeltség kezébe kerülne, melytől később, midőn a vasút jövedelmezőbbnek bizonyult, az állam lenne kénytelen azt nevezetes összeggel megváltani. Én tehát különösen arra kérem a t. közmunkaministert, hogy a mennyiben komoly foglalkozást igér ezen szárnyvonal ügyével, méltóztassék komoly számításokat tétetni a jövedelmezőségre nézve, melyet ezen szárnyvonal nyújtani fog és ha csakugyan jövedelmezőnek bizonyul be előleges számítás szerint és az itteni nagy szénfogyasztással szemben, akkor lehetőleg államilag építtesse ki, vagy legalább oly formán, hogy az államnak a lehető legnagyobb befolyása legyen reá és ne szolgáltassák ki a magán és az érdekeltségi nyerészkedés tárgyául, hanem vétessék fel irányadóul első sorban a fővárosi gyárak szénszükséglete, másod sorban pedig az illető esztergommegyei kőszéntelepek emelése. Erre nézve ezeket óhajtottam megjegyezni. Hogy az államnak egy olyan iparos és nagy jövőre hivatott városa, mint Tata, összeköttetik a fővárossal, a felett csak örömömet fejezhetem ki. Legyen szabad hangsiilyoznom főleg a fővárosi közönségre való tekintettel ama városnak kiváló egészséges és regényes fekvését is, ugy hogy régi királyaink, Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás királyi mulató helyeket bírtak Tatán és Tata gyönyörű vidékére rándult ki az egész udvar és ott nagyszerű diplomatiai összejövetelek tartattak, szóval ez a régi időben egész kis paradicsom volt és most is a fővárosi lakosság kirándulási helyeinek egyik legszebbikét fogja képezni s ugy hiszem, a főváros is örömmel fogja üdvözölni ezen összeköttetést. De továbbá Tatának igen nevezetes ipartelepei vannak: malom-, agyag- csapó- és fayence-ipar. Ezek kétségkívül mind emelkedni fognak ezen egyenes vasúti összeköttetés által és a különben is 10—12,000 lakossal biró, nagy jövőre hivatott iparos vároís nagyon megérdemli, hogy ilyen nemzetközi vonalnak egyik főállomását képezze. E vasútvonalnak Tatától tovább vitelére nézve, egy igen tekintetbe veendőnek látszó érdekeltségi kívánalom merül fel. Komárommegye földbirtokos érdekeltsége, különösen a gesztesi járásbeliek t. i. azt óhajtanák — s mondom, ez bizonyos tekintetben jogosult —hogy Tatától a vasút, a | nemzetközi budapest-bécsi összeköttetést véve, a I lehető legegyenesebb irányban vezettessék tovább és ez lenne — a mint az illető vidéket igen jól isme| rem — az úgynevezett mészáros-utcza mentén, Tatáj ról, Kagy-lgmándon, Bábolnán és Bánon át Győrbe. Ezen vonal 10—12 kilométerrel lenne rövidebb mint a tata-szőny-ács-győri vonal. így tehát ha csakis ezt a szempontot vennők, a mostani 33 kilométernyi különbözet, t. i. a buda-bicskeszőny-béesi és érsekújvári vonalnál, ha Tatától Bábolnán át épitetnék, 44 45. kilométerrel emelkednék, azaz 11 —12 kilométerrel lenne közelebb Bécs Budapesthez, mint Szőny Budapesthez. Igaz, az a 11 — 12 kilométer is tekintetet érdemel, megvallom — noha magam is azon érdekeltséghez tartozom, mely az Igmánd-bábolnai irányt kívánja, mindazonáltal készségesen meg fog ezen érdekeltség hajolni, a még hatalmasabb indok előtt. Ez pedig kettős. Áz egyik az, hogy csere, azaz vétel utján a vágvölgyi vasutért, mint tudjuk, a tegnap elfogadott törvénj'javaslat következtében ] az osztrák államvasút uj-szőny-győri-brucki vonala a magyar állam tulajdonába fog átmenni. Ez pedig a komáromi jobbparti várerődök rayónján belül halad és nagyrészt a Duna folyását követve Győrig megy. Ha már most Tatától radiális vonalban vágná át a Tata-Győr közti síkságot ez új vonal, akkor a Szőny-Ács-Szent-Iván-Győr közti már meglevő vonalrész úgyszólván haszontalanná lenne téve és csak katonai czélokra használtathatnék; ez tehát némileg oly pazarlás volna, a melyet a mostani körülmények alig engednek még. De még fontosabb indok a stratégiai. Helyesen hangsúlyoztatik a jelentésben az, hogy honvédelmi szempontból azért van ezen most fenforgó törvényjavaslatban érintett új vasútvonalnak kiváló jelentősége, mivel az ország legerősebb várát, leghatalmasabb körülsánezolt táborhelyét a fővárossal egyenes vonalban köti össze. Ez áll; de a míg az első tervezet szerint a szőnyi csatlakozással Tatánál az állam új vaspályája bevezettetnék a komáromi jobb parti várerődök vonalának belsejébe, addig az említett tizenkét kilométerrel rövidebb vonal Igmándnak menve, ezen jobbparti erődöket meg fogná kerülni és az a körülmény állana elő,hogy az ország leghatalmasabb várának jobbparti erődéitől és nevezetesen az úgynevezett fort-Iginándtól, a melyre az újabb időkbenmilliókat költött már az ország és mely egyike Komárom leghatalmasabb védsánczainak, egy pár ágyúlövésnyire vonulna el éz a vasútvonal és úgy lehetővé tétetnék netalán az ellenségnek ezt a hatalmas várat az általunk építendő vasútvonalon cernirozni, ugy hogy ezen vasútvonal akkor contra vallationális lineáját képezné a jobbparti erődöknek. Ez előttem a döntő argumentum, mely engem arra indit, hogy daezéra a tata-igmándi rövidebb vonalnak, mégis meghajol-