Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-137

137. országos ülés ncveaiber 24 18S2. 231 gam, hogy ilyen fontos eartellszerződés még nem köttetett és épen mert igen fontosnak tartom magam is, igen szívesen hozzájárultam a pénzügyi és közlekedésügyi bizottság azon nézetéhez, hogy ez a cartell-szerződés, a mint perfectté válik, megtekintés végett a t. ház irodájába letétessék. Többet nem tudok e pillanatban igérni, mert az ma még nem perfect és nem csak belföldi vonalakat érint e dolog, hanem külföldi vonalakat is, a melyeknek viszonyaira szintén hatással van, sőt kell hogy legyen. Ennek következtében — mondom — jelenleg nem vagyok abban a helyzetben, hogy a cartell-szerződést bemutathassam, de mihelyt az perfectté válik, bemutatom. Óhajtom, hogy cselekvésem rugóit a maga egészében vizsgálják és bírálják meg, a nyilvánosságtól én nem félek. (Élénk helyeslés.) Már csak a miket most felhozni bátorkodtam, azokból is méltóztatnak látni, hogy én nem osztozhatom Krisztinkovi eh t. képviselő ur azon nézetében, mintha igy lemondanánk souverain jogunkról és feltétlenül megadnók magunkat az osztrák államvasut-társulatnak. Sőt ellenkezőleg, én azt hiszem, hogy oly kétoldalú szerződés áll előttünk, a mely mindegyiknek megadja a magáét, a mely mellett — meg vagyok róla győződve •— maga az osztrák államvasut-társulat fejlődhetik, hatalomban erőben növekedhetik, befolyása kellő nagy lehet, de a saját magunk souverain jogai is ép ugy meg vannak védve. Hiszen eddig nem volt nálunk e vasuttársulatnak független directiója, ezentúl kell lenni és lesz; eddig nem voltak két részre osztva az osztrák államvasut-társaságnak birtokai és vasutai, ezentúl meg lesznek osztva. Ez mind olyan előny, a melyet elvitázni nem lehet. Azt a kérdést vetette fel Földes képviselő ur, hogy de hát mi történik 13 év múlva, hát nincs rendelkezésünkre annyi hatalom, annyi erő ? Tizenhárom év múlva ép ugy, sőt még inkább meg lesznek azon okok, a melyek ma is arra vezérelték az osztrák államvasut-társaságot, hogy ezen szerződést elfogadja. Igaza van a t. képviselő urnak, hibáztam, nem annyi erő van kezünkben, több lesz. Mivel lesz több? Több lesz a jelentékeny és igen fontos Budapest-szőnyi vasút kiépítése által, a szőny-brucki vasútnak, a vágvölgyi vonalért kicserélése által, mint a melyek majd 13 esztendő múlva állásunkat szemben az osztrák államvasuttal sokkal erősebbé teszik, mint volt eddig; és remélem, más is lesz, a mi még most nincs, j t. i. a keleti csatlakozás akkor sokkal nagyobb mértékben lesz kifejlesztve, mint jelenleg, mert | eddig még Zimonynyal sincs meg, mig tizenhárom I év múlva messzebb, talán egészen a tengerig fog menni. Tehát nincs mit félni attól, hogy mi történik. Való az, hogy a magyar állam souverainítását ha- ' tározottan csak most ismerte el az osztrák állanivasut-társaság. Már pedig oly társasággal szemben, mely nem tagadja s nem vonja kétségbe azt, hogy az állam fenhatósága alatt áll, biztosb a kormány álláspontja, mint olyannal szemben, mely külföldi összeköttetéseire hivatkozva, azt mondja, hogy nem itt, hanem Bécsben van székhelye. Ez most nem fog megtörténhetni, mert az I. czikk kimondja, hogy székhelye a társaságnak Budapesten van. Felhozta Pázmándy képviselő ur, hogy miért nem vétetett be ide az arad-temesvári vasútvonal. T. képviselőtársam maga is elfogadja a szerződést, bár megengedi és én is tudom, hogy az olyan, melyen egyesek felfogása szerint lehetne javítani, bővíteni; azonban a szerződésben nincs is praejudicálva semmiképen ezen kérdés eldöntésének és ha majd előttünk fog állani, ez meg is történhetik; itt azonban nem volt figyelembe vehető. De ez csak localis vonatkozású lévén, nem is szükséges, hogy tovább időzzek e tárgynál. Pázmándy képviselő ur megjegyezte, hogy másképen is lehetett volna intézkedni az osztrák államvasut-társaság vasmű és ipartelepei, valamint nagy birtokai iránt. Biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy ez nem kerülte el a kormány figyelmét, a szerződés tartalmaz is erre vonatkozólag bizonyos intézkedéseket és kétségkivül észrevette a t. képviselő ur, hogy mindjárt az I. czikk a) pontja igy szól: a) A es. kir. szab. osztrák államvaspályatársulat székhelye — mindazon vasutvonalaira, bánya- és huta-műveire, gyáraira, jószágaira és bármily néven nevezendő üzlettelepeire nézve, melyeket Magyarország területén ez idő szerint bír, vagy jövőben birni fog — Budapesten leend. Ennél bajos lett volna többet követelni (Felkiáltás a szélső baloldalon: Csak székhelye, de nem igazgatósága!) Engedelmet kérek, az iránt nem vagyok tisztában, miként követeljük azt, hogy azon bánya- és ipartelepeknek, melyek a Bánságban vannak, igazgatósága épen itt legyen Budapesten, hisz meglehet, hogy helyesebb, hogy a Bánságban legyen. Pázmándy Dénes (közbeszól): Mondjuk hát Magyarországon! B. Kemény Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: Engedelmet kérek, ha Budapesten van, Magyarországon van. (Helyeslés.) Egyébiránt erre megjegyzem, hogy ezek más természetű birtokok, mint a vasutak. (Helyeslés.) A vasutaknál a tulajdonjog csak a birtoklásig terjed, a vasutak nem képezik feltétlen tulajdonát a társaságnak; itt a birtoklás is bizonyos kötelezettségekhez van kötve és bizonyos idő múlva visszaváltható, mig a társaság bányáira s egyéb birtokaira nézve ez nem áll; mert ez egészen magántulajdonát képezi a társaságnak. Ezekre