Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.

Ülésnapok - 1881-137

232 137. országos ülés november 24. ÍSS2. nézve ugyan alig lehetett volna méltányosan többet követelni, mint a mi a szerződésben van. (Helyeslés.) A mi azon vádat illeti, hogy a közlekedési ministeriumban a geographiában járatlanok volnának, legyen szabad megjegyeznem, hogy Szászt nem jelöltük ki, mint olyat, mely magában fontossággal bir, nem kérdeztük, van-e korcsmája, vagy nincs ? hanem csak mint irányjelző állomás van említve az oszrák államvasut-társaság részéről, nem pedig mint végpont. Méltóztassék csak kissé a szerződés azon pontját tekintetbe venni, mely a vicinális vasút concessionálásáról szól. Az van az 5-ik czikk a) pontjában: Pozsonytól Szászig, esetleg meghosszabbítással Szerdahely irányában, de még ott sincs a végpont megjelölve. Midőn a szerződő felek egyike azon előnyt kívánta magának biztosítani, hogy bizonyos irányban vasutat építhessen, ezzel semmi egyebet nem akart kieszközölni, minthogy az az irány a szerződésben ki legyen jelölve. Csak annyit jelent az és a közlekedési ministeriumban a geographia tételeit a tekintetben nem vitatták s nem sokat nézték, hogy a név kis vagy nagy hetükkel van-e irva valamely térképen. Bátor vagyok ismételni, mit elsőben mondtam : én fontosnak és helyesnek tartom e szerződést s ezt annál szivesebben mondom ki, mert legnagyobb részében nem magam voltam a közreműködő. Kérem a t. házat, méltóztassék a szerződést elfogadni. (Élénk helyeslés jóbhfélől.) György Endre előadó: T. ház! Szintén csak tiltakozni akarok azon feltevés ellen, mintha netalán általam, vagy annál inkább a bizottság által — mert hivatalos minőségben vagyok itt — használtatott volna azon e^zme, hogy az osztrák állanivasuttársaságot, mint légy őzöttet tekintettem volna. Ellenkezőleg, a bizottság felfogása is az volt és az enyém is az, hogy a szerződés egyenjogú felek közt köttetett. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Az állammal nem egyenjogú!) Az állam souverain jogánál fogva felette áll a vasúttársaságnak, de az állam mint versenyző vasúttársaság, mint vasúti vállalatok birtokosa, ez esetben egyenjogú az osztrák államvasuttársasággal s e szerződés nem az állam souverain jogánál fogva köttetett s ezt sem én, sem a bizottság nem fogta fel máskép. Az, a miért félsz 'dalok, a dolog lényege az, hogy a pénzügyi bizottság jeg}^zőkönyvében van egy passus, melynek a ház tudomására hozásával meg vagyok bizva és kérem, méltóztassék annak a t. ház jegyzőkönyvében kifejezést adni. Ez vonatkozik a cartell-kérdésre, melyet gróf Dessewffy t. barátom felvetett. A eartell kérdésére nézve a pénzügyi bizottság jegyzőkönyvében e nyilatkozat foglaltatik: „2. A szerződés 7—-8.§§-ai intézkedéseivel kapcsolatos cartellre vonatkozólag kérdés intéztetvén előzetesen a közlekedési minister úrhoz ; tőle az erre vonatkozó tárgyalások alapelveiről részletes felvilágosítást nyert a bizottság; de minthogy azok befejezve nincsenek, beérte a bizot-t ság a kormány azon ígéretével, hogy mihelyt a eartell létrejön, az betekintés végett a képviselőház irodájába letétetik." Ezzel összhangban van a közlekedési bizottság jegyzőkönyvének azon passusa, hogy a eartell be nem mutattatván a közlekedési bizottságnak, mert nem perfect, arra nézve a bizottság semmi felelősséget nem vállal, hanem tartja azt a kormány által saját hatáskörében végzendő administrativ dolognak, mely befej eztetése után a képviselőház irodájában fog letétetni és akkor fogja talán discussió tárgyát képezni. Ezek után ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra. Elnök: E szerint, mielőtt a kérdést feltenném, a t. ház belenyugodni méltóztatik abba, hogy a szerződés 7—8 §§. intézkedésével kapcsolatos cartellre vonatkozólag tudomásul vétessék az, ami a pénzügyi bizottság jegyzőkönyvében foglaltatik. Már most kérdem a t. házat: méltóztatik-e a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Az eddigi gyakorlatnak megfelelőleg, mert itt szerződés beczikkelyezéséről van szó, először is a szerződés fog tárgyalás alá vétetni. (Helyeslés.) Baross Gábor jegyző (olvassa a szerződés czímét, 1—4 csikkéit, a melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa az 5-ik czikket). Földes Gyula: A minister urnak imént adott azon felvilágosítására, hogy a ministeriumban egyáltalában nem nézik meg, milyenek a helységek és nem kutatják azoknak viszonyait, hanem a beadott kérvény értelmében határoznak az ügy felett: azt kell mondanom, hogy ez legalább is igen furcsa, mert hiszen azért adják be a ministeriumhoz a kérvényt az engedélyezésért, hogy az az ország és a vidék érdekei szerint döntessék el. En, t. ház, az a) pontot akkép kérném módosítani, hogyazekkép szövégeztessék: „ Pozsonytól Szerdahelyig." Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: A tárgyalás alatt levő szerződés kétoldalú szerződés s a mint méltóztatnak tudni, a kétoldalú szerződést egyoldalúlag megváltoztatni nem lehet. En tehát arra kérem a t. házat: méltóztassék a niódosítváuyt el nem fogadni, mert az esetleg kétségessé tehetné a szerződés létesítését. (Helyeslés.) Elnök: Miután írásbeli módosítás nem adatott be, azt hiszein, kijelenthetem, hogy az 5-ik czikk változatlanul elfogadtatott. Baross Gábor jegyző (olvassa a szerződés 6. és 7. czikket, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 8. czikket.) Gaál Jenő: T. ház! A 8. czikk c) pontja azon intézkedést foglalja magában, hogy a teniesvár-orsovai vasútvonalra nézve kibocsátott enge-