Képviselőházi napló, 1881. VII. kötet • 1882. október 5–deczember 2.
Ülésnapok - 1881-136
136. országos fllés november 23. 1882. 193 tési parancsnokság központjára kellett berukkolnia, I a, melynek kerületében lakott: én ezt felfogni nem tudom. Az indokolásnak ez a módja valóban az előadó úrnak az érdeme s maga a hadügyminister alkalmasint ép e miatt nem is feszegette a mobiíisatio gyorsaságát a német delegátió előtt, legföljebb annak egyszerűsítéséről szólt néhány szót. Eddig a berukkolás mindössze 74 külömböző irányban történt, ezentúl, számba véve az újon felállítandó ezredeket, a mobillá tett zászlóaljakat, valamint, *>zen kiviendő í7-et is, nem kevesebb mint 156 irányban fognak a rezervisták bevonulni. Ezt nevezi az előadó úr gyorsaságnak. A másik előnj', a mit a honvédelmi minister úr és az előadó úr felhoztak, az a körülmény, hogy ezentúl nagyobb számú csapatok fognak az országban elhelyeztetni. E pontban t. ház, ismét egészen más nézetett fejezett ki a közös hadügyminister és én nem tehetek róla, ha e tekintetben őt conipetensebbnek tartom. A reorganisatiö befejezése után Magyarországon 188 zászlóalj gyalogság fog kiállittatni. Ezek azonban korántsem maradnak idehaza. Mert leszámítva azon 17-et, melyekről jelenleg szó van, 23 állandólag Boszniában fog elhelyeztetni, 25 pedig az örökös tartományokban. Ez magának a hadügyminister urnak a kijelentése, melyet a delegátiók előtt tett. Hogy mi szükség 25 magyar zászlóaljat állandólag idegen földön Ausztriában tartani, azt én valóban megítélni nem tudom. De azt tudom, hogy méltatlan játék a parlament tekintélyével, úgy tííntetni fel a dolgot, mintha e tekintetben valami nagy előnyöket adnának az országnak, a mellett a helyzetet nem változtatni jobbra épen semmivel. Ez a 17 zászlóalj, a melyről szó van, igenis csak ideiglenesen helyeztetik el a Iajthántúli tartományokban, de a mellett állandólag elhelyeztetik Boszniában 23 és az örökös tartományokban 25. A mellett meg kívánom jegyezni, hogy ezen utóbbi 23 és 25 zászlóaljak, miután kiegészítő kerületüket elhagyják s mobillá tétetnek, az úgynevezett felemelt békelétszámmal vonulnak ki, zászlóaljanként 500 — 600 emberrel. Kint lesz tehát Magyarország határain valami 24—28,000 ember, tehát több mint Magyarország évi újonezjutalékának a fele. Ezen részleteknek felemlítése után én valóban a tisztelt ház belátására bízom megítélni, hogy midőn ezt a tisztelt előadó úr, mint valami nagy vívmányt hozza fel, őszinteség hiányának tudjuk-e be eljárását, vagy annak, hogy maga sem ismerte azokat a részleteket, melyeket nekünk oly melegen és szívélyesen dicsérgetett. A közös hadügyminister egészen más előnyöket és más indító okokat emlegetett. Hivatkozom itt azon kijelentéseire, melyeket a delegatiókban nyilvánított. Nem idézem azokat az „Egyetértés" után, a honvédelmi minister urnak ez, mint tegnap kijelentette, nem kedves dolog. De hivatkozom a KÉPVH. KAPLÓ. 1881—82 VII. KÖTET. Militär Zeitung és Wehr-Zeiíung illető közléseire, a mi talán nagyobb örömet fog a szivének okozni. Az ő kijelentései szerint a mozgósítási előnyök csak másodrendűek. Fő, a taktikai előny. Az ezredek kisebbekké válván, jobban együtt tarthatók. A mellett a reserve és hadiezred közötti külömbségek elenyésznek s el lesz érve a czél, a melyet e szavakkal fejezett ki a hadügyminister „die Stahüität des Regiments-Commando £í . A mellett egy más előny is származik, a tisztek előnyösebb és méltányosabb előléptetése. Mint magát kifejezte, „eme biliige Verbesserung der Ofnciers-Avancement Verhältnisse". És hogy e tekintetben nem az előadó úrnak, nem is a honvédelmi minister urnak van igaza, hanem a közös hadügyministernek, bizony könnyen elhiheti a tisztelt képviselőház, ha csak a most végbement novemberi avancement is figyelemre méltatja. Hogy egyebet ne említsek, csak azt hozom fel, hogy egyedül a tüzérségnél 39 kapitányi és 5 alezredesi állomással rendszeresítettek többet, a költséget pedig oly módon kímélték meg, hogy ütegenként egy őrmesterrel és egy trombitással hagytak kevesebbet, mint volt eddig. És ez is jellemző részlet tisztelt ház. Mikor a véderő módosításáról volt szó, akkor folyton az altisztek kevés voltával érveltek, most pedig, mikor főtiszti helyeket kell rendszeresíteni amazoknak az árán, azonnal felesleges számban vannak az altisztek. íme tehát tisztelt ház, azok a nagy előnyök, melyek felől annyit hallottunk itt e házban és az újságok is annyit irtak, ebben a két pontban foglalhatók össze: „ die Stabilität des RegimentsCommando" és „ eine biliige Verbesserung der Officiers-Avancement-Verhältnisse." S most, miután a dolog meritumára nézve megtettem megjegyzéseimet, engedje meg a tisztelt ház, hogy arra az egész eljárásra nézve is tegyek némi visszapillantást, mely által ez az újjászervezés végbement. (Halljuk! Halljuk. 1 a szélsőbalon) Emlékezhetik a t. ház, hogy a múlt márczius hóban, midőn a véderőről szóló törvényjavaslatot e házban tárgyaltuk s némely propositiókkal állottunk elő, melyek szerint hadseregünket olcsóbbá, jobbá lehessenJ;enni, egyrészt a kormánytól, másrészt a kormánypártról egymásután állottak fel a szónokok annak bebizonyítására, hogy a hadsereg organisatióját, mely úgyszólván még a tűzpróbát sem állotta ki, megbolygatni nem szabad. Az akkori honvédelmi minister maga is e mellett nyilatkozott itt e házban és a bizottságban. Ismeretes volt az ő egyenes lelkülete s nekem távolról sem jutott volna soha, nem jut ma sem eszembe kétségbe vonni szavai őszinteségét. Lelke meggyőződése volt tényeket vélte constatálhatni, midőn ezeket constaíálta. És ime, most előáll a delegatiókban a közös hadügyminister úr, hogy már 25
