Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-120

286 120. órsz᣻s filés junim^ 9. 1882. mikor Magyarországnak nem volt alkotmánya, jogosnak tartottam annak visszaszerzésére minden nton törekedni és tett6m ezt akkor, mikor éve­ken át minden perczben a fejemmel játszottam. (Ellenmondás a szélső haloldalon. Felkiáltások: Ugy van! Mozgás.) Rázhatja a fejét a t. kép­viselő ur, mert ez történelmi igazság. — Meg­szűntem ezt tenni azon perczben, a mikor Magyar­országnak általam ugyan nem minden pontjában helyeselt módozatok mellett , de alkotmánya visszaadatott koronás királya által; megszűntem azt tenni akkor, mikor meggyőződésem szerint a fennálló rendszer elleni izgatás nemcsak egye­sek, de az alkotmány elleni izgatás lett volna és a mikor az izgatást veszély nélkül lehetett cselekedni. (Egy hang a szélső haloldalon: Ez nem tartozik a dologhoz!) Megengedem, hogy nem tartozik a tárgyhoz, de tartozik annyira, a meny­nyire azok, miket önök mondottak, mikkel ezt provocálták és végre is egyszer meg akartam ezt mondani annyi megtámadás után (Élénk helyes­lés johbfelőí) és azt hiszem, hogy teljes joggal tehettem. (Zaj a szélső halon.) Azt mondta egy képviselő ur, hogy nem szűntem meg izgatni az alkotmány visszaállítása után sem. Ez nem áll; egyes tételek ellen volt kifogásom előbb és utóbb, de nemcsak nem izgattam ellene, sőt hivatkozom az akkori lapokra — nemcsak a 48-as pártéira, de kormánypártiakra is — mert engem kevésbé szerettek, mint önöket —- a lapok nevetségessé tettek akkor, mikor 1868-ban mint ellenzéki léptem fel a nyilvánosság előtt az izgatások ellen — ez nyomtatásban meg levő történelmi factum. (Mozgás a szélső haloldalon.) Ezek elle­nében lehet valakit gyanúsítani, lehet megtá­madni, de bebizonyítást eszközölni nem lehet. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Bocsásson meg a t. ház, ha az annyiszor csendben hallgatott és most igazán ápropos nél­kül még az orosz kormánynyal szemben is sze­memre vetett meghunyászkodás vádja által elhagy­tam magam ragadtatni ezeknek nyilvánítására. (Tetszés jobhjelől.) Sajnálom talán, hogy tettem, de egyszer meg kellett tenem. (Helyeslés jobb felöl. Mozgás a baloldalon) Én nem tudom a képviselő uraknak miért van kifogása az ellen, ha csak nem azért, hogy azt hiszik, hogy nekik vádolni mindenkor szabad de e váddal szemben valaki­nek tiltakozni nincs megengedve. Ha ezt hiszik, sajnálom, de ezen hitüknek eleget nem tehetek, mert én fogom magam védeni és fogok nem diplo­mata, de annyiban tacticus lenni, hogy mint minden jó hadvezér, a jövőben — mert most nem volna ideje ^— a védelmet támadással fogom párosítani. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezen intermezzo után csak azt kívánom még felemlíteni, hogy én azt hiszem, abban is | tévedtek az előttem szólott t. képviselők — és ennek elmondásával be fogom végezni felszóla­lásomat — mikor az előttem szólott képviselő ur azt mondta, hogy a kérvényi bizottság hatá­rozati javaslata nem egyéb, mint felhatalmazás, ő pedig a kormányt felhatalmazni nem akarja, Bocsánatot kérek, a felhatalmazás nem a kérvényi bizottságnak, hanem a Herman Ottó képviselő ur javaslatában van. Már a múltkor kifejtettem, hogy épen azért is tartom correctnek a kérvényi bizottság határozati javaslatát, mert ez nem akarja az irány megjelölése által egy­felől a kormány kezeit megkötni ugy, hogy ha az nem bizonyulna czélszerünek, a mi abban ki­mondatik, más nton is haladhasson; másfelől nem kívánja a felelősséget a kormány vállairól a képviselőház vállaira tenni. Nincs tehát abban sem felhatalmazás, sem utasítás, de egészen meg­felel a parlamentarismus jellegének. Mig ellen­ben, ha a Herman Ottó képviselő ur határo­zati javaslata fogadtatik el, nem is szólok most egyéb részeiről s ha a t. képviselő urak azután szorosan, lelkiismeretesen ahhoz kívánják magu­kat tartani, minden felelősség alól felmentve érezhetné magát a kormány, akár brutális erő­szakkal utasítja vissza a nyomorultakat, akár pedig más, a magyar törvényhozás egész inten­tiójával és múltjával meg nem egyező intézke­déseket tesz. (Ügy van! johbfelőí.) És épen azért, mert ezen második határozati javaslat az, mely, ha elfogadtatik, felhatalmazást, a felelőség alól mentesítést ad, ez egyike azon okoknak, melyekért azt el nem fogadom s a kérvényi bizottság javaslatát pártolom. (Éljenzés jobbfelől.) Berzeviczy Albert előadó: T. ház! 'JEgy, három ülésen át elhúzódott vita után s miután azon javaslat, melyet előterjeszteni és indokolni volt szerencsém, több részről megtámadtatott s miután ellenindítvány is tétetett, bármennyire méltányolnom is kell a t. ház azon óhajtását, hogy ezen vita mielőbb befejeztessék, mégis előadói kötelességemnek tartom az elmondottakra néhány rövid szóval refleetálni. (Halljuk!) Ha valamely kérdés ugy, mint a szőnyegen forgó, hosszabb idő óta foglalkoztatja és nyugtalanítja a közvéleményt, ha ezen kérdés természete olyan, hogy annak megoldása a parlamenti pártok egyikének sem érintheti alapelveit és így semminemű szükséges pártellentéteket fel nem idézhet és ha ezen kérdés megoldásának lénye­gére nézve, mint az ezen vita alatt tapasztal­ható volt, egy két kivételtől eltekintve, véle­ményeltérés nincs is e házban, akkor, azt hiszem, abból csakis az következhetik, hogy a parlamentnek igyekeznie kell egy lehetőleg egy­hangúlag hozott határozat által fokozni elhatáro­zásának erkölcsi súlyát és ez által megnyug­I tatni és lecsillapítani a közvéleményt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom