Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.
Ülésnapok - 1881-120
120. országos ülés junins 9 1882. ggj Egy tekintélyes része azon t. képviselő uraknak, kik nem tartoznak a parlament többségéhez, be is látta ezt és megnyugtatva s kielégítve a kormánynak kijelentései által, magáévá tette a kérvényi bizottság határozati javaslatát. Ez pedig csak azt jelentheti, hogy a kormány nyilatkozatában és a kérvényi bizottság határozati javaslatában kifejezett álláspont és felfogás tökéletesen correct és kifogástalan, mert még azok is, kik különben a többség eljárását és politikáját élesen birálni és elitélni szokták, ezúttal készséggel csatlakoznak hozzá. A függetlenségi pártnak egy része mégis jónak látta a határozati javaslatot ellenindítványnyal támadni meg. Van-e ezen ellenindítványnak jogosultsága? Én azt hiszem t. ház, hogy e kérdés megoldásánál csakis agy álláspont lehet jogosult; azon álláspont, melyet kifejezett a t. ministerelnök ur kijelentésében, a melyei kifejezett Irányi t. képviselőtársam : azon álláspont, mely a huoianismus követelményeit összeegyezteti a haza gazdasági és politikai érdekeivel. A mi ezen álláspontról szemlélve, a Herman Ottó képviselő ur által benyújtott határozati javaslatban jó és elfogadható, az benfoglaltatik a kérvén) 7 i bizottság és a kormány nyilatkozataiban is; a mi pedig ezen határozati javaslatban a többségnek, a kormány és a kérvényi bizottság nyilatkozataiban kifejezett álláspontjától eltér, az nem egyéb, mint egy szerencsétlenül niegkiséríeít compromissum a kérdések tárgyilagos, higgadt megoldása és az elfogult felekezetiesség közt, a mely compromissum olyan, hogy még a legjóakaróbfa magyarázat mellett sem óvhatja azon határozati javaslat t. aláíróinak álláspontját attól a külszintó'l, hogy rokonszenveznek azok nézetével, kiknek nézeteit itt a házban tett ünnepélyes nyilatkozataikkal maguktól elutasították. (Ugy van! jobb fel öl.) Habár épen a jelen ülés folyamában Orbán t. képviselő ur az egész szabadelvű pártnak lobbantotta szemére azon nézeteket, melyet e házban Istóezy képviselő ur képvisel ; én mégis távol állok azon szándéktól, hogy itt egy egész pártot vádoljak autisemitikus tendentiákkal, de midőn azt, hogy ily vádat egy párt ellen nem emelhetünk, constatálom és mégis látom a Herman Ottó által benyújtott határozati javaslat kétértelmű és veszélyes voltát, ezen egész eljárást kell hibáztatnom és csakis azt kell hinnem, hogy a határozati javaslat, t. pártolói nem azért pártolják azon javaslatot, a mi benne foglaltatik, hanem egyrészről túlságos bizalmatlanságból, mely kiterjed nemcsak a kormányzatra, mert hiszen a kormány iránt önöktől senki sem vár bizalmat, de kiterjed a kormány felelősségének parlamentaris garantiáira is, melyek pedig egyenlően hatnak vagy nem hatnak, akár ilyen, akár olyan határozat hozatik. És tulajdonítom másrészről a határozati javaslat benyújtását túlságos ellenzékeis kérdési hajlamnak, mely nem engedi meg, hogy még ott is, hol velünk egyerértenek, velünk egy úton haladjanak. (Helyeslés jobbfelöl.) Érezte álláspontjuk ezen félszegségét Herman Ottó képviselő ur, midőn határozati javaslatát indokolta; be is vallotta nyilatkozatában és bevallotta Hentaller képviselő ur is. Fölállított Herman képviselő ur javaslatának indokolására egy egész tudományos apparátust: a társadalmi keretek elméletét, de nem sikerült ezzel kiegyeztetni azon ellentéteket, melyek, mig ő a társadalmi keretek megbontásának veszélyéről beszélt, az ő előadásának keretét csakugyan megbontották. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Hogy milyen rendszabályokkal kelljen az Oroszországból esetleg kivándorló izraelitáknak ezen bevándorlását megakadályozni, azt Herman képviselő ur meg nem mondotta, mert ő ugy vélekedik, hogy azt az ember csak akkor tudhatja, hogyha a bársonyszéken ül. De hogy Herman képviselő ur elvtársai minő rendszabályokat értettek ez alatt, az kiviláglott azon közbeszólásokból, melyekkel a ministereluök ur beszédét félbeszakították, midőn azt mondották, hogy határ cordont kell húzni; már pedig ugy tudom, hogy Herman t. képviselőtársamnak nem volt szándéka határcordon alkalmazása. Nem kétkedem, hogy Herman t. képviselő ur s azon határozati javaslat többi aláirói borzalommal fordulnak el az oroszországi zsidóüldözéstől s mégis az a deductio, melylyel Herman képviselő ur bebizonyítani igyekezett, miszerint az ortliodox zsidóságnak vallási felfogásában gyökerező üzelmek, melyeknek jellemzésénél ugy ő, mint Hentaller képviselő ur, mindig az egész felekezetről beszélt, a magyar nemzet erkölcd és anyagi vesztére törnek és azon deductio, melylyel Hentaller képviselő ur hasonló képét állította fel Lengyelország sorsának, valóban nagy Örömére és megelégedésére szolgálhattak azoknak, kik, mint ónody képviselő ur beszédében tette, az oroszországi zsidóüldözéseket igazoltaknak és jogosultaknak ismerték el, (Ugy van! a jobboldalon.) Azonkívül, ha mindjárt azon határozati javaslat álláspontja a szabadelvűség szempontjából megmagyarázható és helyeselhető lenne is, azon magatartás, melyet e javaslat védelmezői az egész vita alatt követtek, csakis a kedvezőtlen magyarázatot engedi érvényre jutni. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Miért voltak mindig oly türelmetlenek azon szónokok iránt, kik elfogulatlanabb felfogást követtek és miért hallgatták oly nagy figyelemmel és türelemmel az antisemiticus szónoklatokat?
