Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-119

264 119. orsiágoB filés junins 9. 1882. teszem fel a kérdést, [Felkiáltások a szélsőbalon: Mi is igy tesszük föl!) nem mondom, hogy orosz zsidók bevándorlását, hanem általában idegen elemek tömeges bevándorlását ezélszerü'nek, hasznosnak tartom-e Magyarországra nézve? (Helyeslés. Felkiáltásokba szélső baloldalon: Mi is iyy te&zszük föl!) És igy vetvén fel a kérdést, azt hiszem, ki lesz kerülve minden ellenszenv és rokonszenv (Helyeslés!) és ez által helyes ítéletre, nem pedig előítéletre jutunk. (Élénk helyeslés.) És igy felvethetőnek azért is tartom a kérdést, minthogy Szathmármegye közönsége maga is azt mondja kérvényében és másutt is felvettetett, hogy lehetnek olyanok, a kik előtt közgazdasági szempontból, miután némely vidéken a lakosság nem elég sűrű, kérdés alá jöhet, hogy nem óhajtandó-e a bevándorlás. Én részemről határozottan azt mondom, hogy azt czélgzerünek és hasznosnak nem tartom. (Élénk helyeslés.) Nem tartom czélszerünek és hasznosnak tömeges bevándorlását és tömeges megjelenését bármely idegen elemeknek, (Helyeslés) legyen az, ismétlem, orosz zsidó vagy orosz nihilista, német socialdemokrata, legyen az irhoni feni, legyen az szerb, oláh vagy szász (Élénk helyeslés) és pedig azért, mert Magyarország jelen helyzetében az ily tömeges bevándorlást az állam czéljainak koczkáztatása nélkül eltűrni nem lehet. (Helyeslés.) Mert Magyarországnak mindenekelőtt az a feladata, hogy a magyar állam tökéletes magyar állammá váljék. (Élénk helyeslés. Egy hang a szélső baloldalon : Törekedjenek arra a zsidók is!) Törekedjenek igenis ezek is! És annak, hogy tökéletes magyar állammá váljék, nem elégséges az, hogy minden egyes elemnél erősebb legyen benne a magyar — én nem irtózom a statistika felhasználásától, mint egyik tegnapelőtt előttem szólott t. képviselő ur, hanem kell, hogy a magyar elem erősebb legyen, mint valamennyi más eleme az országnak együtt véve, mert csak a magyarságnak legnagyobb terjedése, a magyar elemnek minden más elem fölötti fölülkerekedése adja meg a magyar állam létjogát, létokát és biztosítja létét. (Elénk helyeslés.) Mint tudjuk, ezen a téren az utolsó évtizedben az országban határozottan nagy előre lépés történt; (Helyeslés) de ez még mindig nem elegendő, még mindig nem sikerült egészen minden idegen nemzetiséget assimilálni, meglehet, hogy törvénycink elégtelensége, meglehet társadalmunk közönye folytán, meglehet, más okok miatt. (Helyeslés) Határozottan oda kell törekednünk, hogy az assimilatio megtörténjék és mindent el kell kerülnünk, a mi ezen assimilatiót gátolja, akadályozza. (Helyeslés.) Minthogy pedig minden új elemnek az országba való tömeges bevándorlása ezt határozottan gátolná és akadályozná, én részemről azt pártolandónak nem látom. (Helyeslés.) Hogy félre ne értessem, kimondom, hogy én nem vagyok ehauvinista és azzal, hogy a tömeges bevándorlás ellen szólok, nem ítélem el az egyenkinti bevándorlást, minthogy nem irtózom attól, hogy egyesek, kik vagyonnal, munka képességgel, szellemi tőkével az országba bevándorolni akarnak és bizonyos határozott czélok eszközlésére itt letelepedni akarnak, új hazát maguknak keresve, ezt tehessék, én nem kívánom, hogy attól eizárassanak. Azonban azt, hogy a bevándorlás tömeges legyen, azt Magyarország közgazdasági viszonyai határozottan meg nem engedik. (Helyeslés.) Midőn ekként nem óhajtom az idegen elemek tömeges bevándorlását, azt bátran kimondhatom a nélkül, hogy azon vádnak tenném ki magamat, mintha azon szerencsétlen hitsorsosaim iránt a legnagyobb részvétet ne érezném, Áz egyik a másikát nem zárja ki s nem zárja ki annál kevésbé, minthogy ezeknek tömeges bevándorlását a maguk érdekében sem tartanám helyesnek. De nem tartanám azt helyesnek a magyar zsidóság érdekében sem. Mert nem lehet kétség az iránt, bármit mondjanak Magyarország közgazdasági viszonyairól, oly nagyon könnyen itt keresni egyáltalában véve nem lehet, mert közgazdasági viszonyaink olyanok, hogy azoknak, kik ide jönnek vagyon nélkül, az itteni szokásokat, az itteni nyelvet nem ismerik, bármilyen buzgók és törekvők legyenek is, itt olyan könnyen megélniök nem lehet. (Egy hang a szélső baloldalon : Gödi ezt nem tartja) E tekintetben a zsidó és keresztény közt különbség nincs. Látjuk, hogy a felső megyékből a keresztényekkel együtt hány zsidó család vándorol ki Amerikába, mert itt ínséggel és nyomorral kellett küzdenie s másutt kell létük alapját keresniök. De a magyar zsidóság érdekében levőnek sem tartom a tömeges bevándorlást. A törvényhozás a politikai emancipatiót határozottan kimondotta s ezzel az emberiség irányában kötelességét teljesítette. De a társadalmi emancipatiót decretálni nem lehet. A társadalmi emancipatió épen attól függ, hogy a zsidóság a magyarságba tökéletesen felolvadjon, annak szellemében működjék, mint e hazának többi polgárai. (Élénk helyeslés.) Ez évek óta folyamatban is van és a ki a zsidók ebbeli törekvéseit az utolsó években elfogulatlanul figyelemmel kísérte, csak a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatik ez irányban. (Egy hang a szélső baloldalon: Germanizálnak!) Ez nem áll. Az akadémiában csak a minap tartatott egy felolvasás — ma is történt reá hivatkozás — melyben kimutattatott, hogy a főváros-