Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-118

118. országos ülés jnnios 7. 1882. 255 szomorúsággal visszatekinteni azon időre, mikor | ilyen dolgok, mint megtörténtek, elhitettek ? (Igaz!) Egyébiránt én részemről azon vallásnak, a melyben születtem, a melyben nevelkedtem, melynek buzgó tagja vagyok s reménylem isten kegyelméből, hogy abban fogok meghalni, a szeretet e vallásának nevében kijelentem a t. képviselő urnak, hogy izgató beszédétől borzalommal vonulok vissza. (Elénk helyeslés.) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy beszéde nem izgató. Vájjon mi az tehát, mikor valamely visszaélés szempontjából felzúdítja a zsidóság mint vallás ellen az egész közvéleményt? Méltóztassék elolvasni a protestáns és katholikus vallási iratokat, melyek a szomorú középkorból valók. Nem fog-e mind a kettőben olyant találni, a mit ma, kezet fogva egymással, szégyennel utasítunk vissza. (Élénk helyeslés és tetszés.) Vagy ha a vallási érzelem nem tetszik a t. képviselő urnak, hivatkozom a 19. század felvilágosultságára, az emberi morálra és erkölcsre általában. Ha nem a vallásnak, hódoljon meg ezeknek. (Élénk tetszés.) Ha méltóztatik fürkészni okait annak, hogy Oroszországban miért támadtak zavarok, erre Herman t. képviselőtársam megfeleli. Ennek psychologicus oka az, hogy egy oly országban, a hol rósz kormányzat folytán a nyomor, a szegénység napról napra nagyobb mérvben terjed, (Felkiáltások a szélső halról: Mint nálunk !) azon szegény ember nem keresi az eredeti okot, hanem csak azt látja, a mi szeme előtt történik. Látja, hogy mások ő mellette meggazdagodnak, ő maga elszegényedik s azt mondja, az 8 szegénységének az a vagyonosabb az oka s azt üldözi. És hogy nemcsak a zsidóság ellen irányul a mozgalom, méltóztassék figyelemmel olvasni a lapokat s látni fogják, hogy Oroszországban már kezdik üldözni a német- és a lengyel birtokosokat, íme, ez argumentum ad hominem, hogy nemcsak a zsidóság, hanem az egész vagyonos osztály ellen irányul az üldözés. (Igaz ! ügy van!) Ezek t. ház, a miket elmondtam, csupán a lelkemben előidézett szomorú hangulat folytán keletkezett észrevételek. A mi magát a napirenden levő tárgyat illeti, a ministerelnök ur engem tökéletesen kielégített nyilatkozatával, mely a naplóba bele jővén, az ő felelősségére miudig ott fog maradni. Elfogadom a határozati javaslatot, mely magában véve szárazon, előttem nem volt egészen kielégítő, de a ministerelnök ur azon nyilatkozatával kiegészítve engem tökéletesen kielégít. (Elénk helyeslések.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Azon beszéd után, mely nem közvetlenül előttem mondatott el, kötelességet mulasztanék, ha azonnal röviden nem nyilatkoznám; de kénytelen vagyok erre azért is, mert azon képviselő ur, a ki azon beszédet tartotta, azért, hogy mentse szemben az elnöknek szelíd, de annál jogosabb felszólalása ellenében magát, arra hivatkozott, hogy én mindig concret eseteket kérek és azért ő most azokkal szolgál és concret eseteket arra nézve, a miről ma egyedül lehet szó: a szatmári kérvényre és az oroszországi izraeliták bejöhetésére, a 15, 16, 17, 18. századból hoz fel. Már hogy ezek hogyan lehetnek oly concret esetek, melyeket kérek, ha valaki tőlem vizsgálatot kivan, azt nem tudom megmondani a képviselő urnak, de talán neki, mint a ki ugy látszik szellemidézési bajban szenved, módjában lesz ezen vizsgálatot megejteni. (Mozgás és zaj a szélső haloldalon.) Csakhogy az a szellem, melyet idéz, az a rósz szellem a középkori vad, műveletien, durva korszok szelleme (Elénk helyeslés) és e szellemet, azt hiszem, sem e házban, sem e hazában meghonosítani n em fogják. (Élénk helyeslés.) Beszél ő újabb dolgokról, beszél 78-ról és talán 80-ról. Azt mondja, levélben megírták neki. És vájjon a t. képviselő ur még nem tudja azt, hogy az a papir nagyon türelmes ; hogy azért, mert valaki egy levélbon megirt valamit, az még épenoly kevéssé bebizonyított tény és igaz, mint a mily kevéssé van bebizonyítva az, hogy TiszaEszláron a húsvéti ünnepek miatt történt gyilkosság, ha mindjárt a képviselő ur százszor fogja is állítani. (Egy hang a szélső balról: A bíróság majd kideríti!) Kideríteni a tényállást, igaz, a bíróság dolga, de azt mondani, ugy oda állítani azt már ma, a mi vizsgálat alatt áll, mint bebizonyított, megtörtént dolgot s azután logicai kapcsolatba hozni ezen esetet a középkori századokból felhozott eseményekkel azért, hogy hitfelekezeti elvekben gyökeredző voltát bizonyítsa be egy bűnténynek, ez, t. ház, nemcsak helytelen, de az izgatásnak legmegbélyegzendőbb neme. (Elénk helyeslés.) Midőn ez ellen szavamat felemelem, egyúttal kénytelen vagyok a történtek után declarálni, hogy ha — mitől megment, remélem a magyar nép és Magyarország lakosainak józansága —• az ilyen felszólalásoknak, melyek a képviselői immunitás és a képviselőház tekintélyének köpenyébe burkoltan löketnek ki a nép közé, következése lenne, az akkor életbeléptetendő szigorú rendszabályok és az azok folytán okozandó fájdalmak, a netalán kiömlendő vér azokra fognak szállni, a kik az ilyen izgatásoknak eszközlői voltak. (Elénk helyeslés jobbfelől. Zaj a szélső baloldalon.) Ónody Géza; Személyes kérdésben kérek szót. (Halljuk!) Engem a t. ministerelnök ur azzal vádol, hogy a házból izgatást folytatok. Én, t. ház, megfordítom a vádat és állításomat be fogom bizonyítani.