Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-118

118 országos ülés janim 7. 1882. 243 és szigorúan alkalmazni és végrehajtani kell. [Mozgás a széh'ö halon.) Felmerülhet mindenesetre azon kérdés, vájjon nem volna-e idevágó törvényeinknek módosítása utján a letelepedés joga tüzetesebben és esetleg szigorúbban szabályozandó. De a kérvényi bizottság azon felfogásból indul ki, hogy az oly törvényeket, melyek az államéletnek maradandó viszonyait szabályozzák, nem lehet, nem szabad egy bekövetkezhető, de még be sem következett, egy mérveiben ki nem számítható és minden esetre elmúló esemény alkalmából, a minő az oroszországi izraeliták esetleges bevándorlása, megváltoztatni, szigorítani. A kérvényi bizottság tehát a kérdés megoldását biitározottana kormányzati körbe tartozónaktekinti. Hogy ezen megoldásra nézve a határozati javaslat, melyet felolvasni bátor leszek, a kormány feladatait tüzetesebben meg nem határozza, ennek oka egyrészt abban rejlik, hogy a kérvényi bizottság egyáltalán nem lehetett tájékozva ezen esetleges bevándorlás dimensióira nézve, de még csak arra nézve sem, vájjon fog-e hát egyáltalán nagyobb mérvben bevándorlás történni? Másrészt oka ennek abban rejlik, bogy a kérvényi bizottság bizalommal viseltetett a kormány iránt arra nézve, hogy az ország és a hazai lakosság érdekeinek megóvására a viszonyok által indieált legmegfelelőbb eszközöket megtalálni és megragadni fogja. De szem előtt kellett taitani a kérvényi bizottságnak még azt is, hogy itt egy szomszéd állam valóban barbár viszonyai által menekülésre kényszerített szerencsétlen üldözöttekről van szó, a kikkel szemben az első sorba helyezendő hazai érdekek határai között mindenesetre a humanitás követelményeinek is érvénynyel kell birniok. Egy müveit és szabad állam fogalmának nem volna megfelelő az ily üldözötteket úgyszólván erőhatalommal visszaűzni azon országba, mely őket kebeléből kivetette. {Mozgás a szélső baloldalon. Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl.) A bebocsátás nem egyértelmű a letelepedéssel. A letelepedés jogának megadása a községeknek elidegeníthetlen joga. Itt tehát arról, hogy segélyre szorult, ínséges, improductiv elemek tömegesen és tartósan letelepíthessenek az országban, szó sem lehet. Általában az egész dolog, az egész veszély, raely a közvéleményt huzamos ido óta nyugtalanítja, (Halljuk!) czélzatosan nagyítottnak és a constatált viszonyok és tények által semmikép sem igazoltnak tűnik fel. Végül még t. ház, egy körülményre vagyok bátor utalni. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy minél inkább complicáltatik ezen tisztán államrendészeti és közgazdasági szempontból megoldandó kérdés ide nem tartozó, ezzel össze nem függő valamely hazai felekezet vagy faj ellen irányzott megtámadásokkal és gyanúsításokkal annál inkább háramlik a magyar parlamentre, mely az ily kérdésekben mindig annyira elfogulatlan és szabadelvű magatartást tanúsított, azon kötelesség, hogy annak látszatát is távol tartsa magától, mintha bármi tekintetben solidaritásban állna azzal az áramlattal, mely azon sajnálatos vallási és fajgyűlölködést, melynek kifolyását ezen kivándorlásban is szemléljük, ide hazánkba átültetni akarja. (Elénk helyeslés jobb felöl.) Én tehát ezek alapján ajánlom a t. háznak a kérvényi bizottság határozati javaslatának változatlan elfogadását. A határozati javaslat igy szól: (Halljuk!) Miután arra nézve, hogy bevándorlók által a községekre teher ne háruljon, az 1876: V. törvényczikk intézkedései kellő biztosítékot nyújtanak ; s azon kérdés, vájjon a letelepedés joga esetleg részletesebben nem szabályozandó-e? a jelen alkalomtól és a kérvényekben említett menekülők bejöttétől külön választva Ítélendő meg, a ház a kérelem tárgyára nézve törvényhozási intézkedés szükségét nem látja, azonban a közreudőri és egészségügyi szempontból netán szükségessé válható administrativ intézkedésekre felhívja a kormány figyelmét.(Elénk helyeslés jobbfelöl.) Herman Ottó: T. ház! (Halljuk!) Valóban érzem a feladat nehézségét, midőn a kérvényi bizottság határozati javaslatával szemben, azon párt nevében, melyhez tartozni szerencsém van, ugy a magam nevében is egy ellenindítváuyt beterjeszteni, azt indokolni tartozom és szükségesnek is látom. (Halljuk!) A feladat nehézsége t. ház, abban rejlik, hogy az a párt, a melynek szerény tagja vagyok, ugy a mint összességében találkozik a függetlenség eszméjében, ugy találkozik a humanitás eszméjében s mindabban, a mi a szabadságra, az igazi deoiocratiára vonatkozik. (Ugy van! a szélső balon.) S én félek, hogy oly ügynél mint az, mely jelenleg a ház asztalán fekszik, egy félreértett szó, egy rosszul magyarázott kifejezés félremagyarázásokra adhat okot és talán comproüiittáíbatná azon álláspontot, a melyet nekünk pártállásunk egyenesen dictál. T. képviselőház! A emberi jogok dolgában én a magam részéről inkább eltűröm az idealismus vádját , sőt én az idealismus legmagasabb fokát kitűzendőnek is vélem, sem bogy az intolerantia vádját elviseljem. (Tetszés a szélső baloldalon.) Én teljes objeetivitásra törekszem, midőn ellenindííványomat benyújtom. S hogy az objectivitás biztosítva legyen, engedje meg a t. ház, hogy miután indokolásomat szigorúan a benyújtandó ellenindítvány szövegéhez és keretéhez akarom alkalmazni, azt előzetesen is felolvassam. 31

#