Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-118

244 118. Qrm&go® ülés jnnlns 7. 1882.1 Az indítvány következőleg hangzik: Ellenindítvány. A bizottság javaslatával szemben, mondja ki a képviselőház, hogy: 1-ször. Miután a honosításra és megtelepe­désre vonatkozó országos törvényeink és köz­ségi szabályrendeleteink a népesedési mozgalom­nak csak normális eseteiről, tehát olyanokról intézkednek, a melyek a társadalom kereteit nagyobb mértékben meg nem bontják, azoknak rendes fejlődését nem veszélyeztetik; ellenben az orosz birodalomból kiüldözött nagy tömegeknek hazánkba való esetleges beözönlése a társadalom kereteit ugy társadalmi, mint nemzetgazdasági és egészségügyi tekintetben minden esetre tetemesen megbontaná és veszélyeztetné: ezeknél fogva az Oroszországból kiüldözött tömegeknek s azok töredékeinek Magyarországba való beözönlése okvetlenül megakadályozandó. 2-or. A képviselőház utasítja a kormányt: használja föl a külügyekre való, őt törvényesen megillető befolyását arra, hogy az Oroszország­ból kiüldözött tömegek ügye a nemzetközi jog alapelvei szerint rendeztessék, még pedig oly irányban, hogy egyfelől ugy a repatriálás, mint a tovább vándorlás és esetleg a megtelepítés is azon ország terhére történjék, a melyből e töme­gek kiszorittattak, másfelől pedig az európai államok szomszédi viszonya a jövőben iiy meg­zavarások elől biztosíttassák ; e végből keresse a kormány Európa többi államaival a solidaritás létrehozását. 3-szor. A képviselőház utasítja a kormányt arra, hogy a mennyiben törvényhozási intézke­déseknek szüksége mutatkoznék, azokat haladék nélkül a ház elé terjessze. Beadja: Herman Ottó, Hegedűs László, Helfy Ignácz, Náray Imre, Mocsáry Lajos, Krisztinkovich Ede, Duka Ferencz, Vidliczkay József, Lázár Ádám, Madarász József. Ehhez a határozati javaslathoz szabom én t. ház, magát az indokolást. A mit én a társadalmi keretek megbontása alatt értek, ez t. ház a következő Az egyénre ép ugy, mint a nemzetre nézve a legfőbb elv min­denesetre az Önfeníartás. A nemzet önfentartási elve abban gyökeredzik, hogy annak társadalmi keretei fejlődjenek a. nemzet törtéoelmi és eticai alapján zavartalanul, ugy a mint ezt a történelmi és eticai alap követeli is, lehetővé is teszi. Ez már magában véve követel egy bizonyos normális állapotot t. ház, a mely egyáltalában megóvandó minden oly factorok hozzájárulásától, a melyek épen a normális fejlődés menetét meg­zavarhatnák. Én kérdem, minthogy először töme­gekkel állunk szemben, másodszor e tömegeknek bizonyos határozott természetük van, t. i. annyi­ban., a mennyiben zsidótömegek, {Derültség a jobboldalon) mi az, a mi a magyar társadalmi keretet fenyegeti. A zsidóság társadalmi kerete meg van álla­pítva Magyarországon az emancipatió ténye által. Az emancipatió nem volt kegyelem a nem­zettől, hanem volt az embereket megillető jogok elismerése. E jogok visszaadásából következett az, hogy magában a zsidóság kebelében moz­galom indult: alakult egy haladó elem és ala­kult egy maradó elem. Ismerjük mi a neológo­kat, kik lassan beolvadnak a nemzet testébe, kiknek végleges beolvasztását esflk az késlelteti, hogy még ma is a faj tisztaságát iparkodnak fentartani; és látjuk ezekkel szemben az orthodox elemet, a mely magát a nemzettel egyátalában azonosítani semmikép nem akarja. (Ügy van!) Ez egy oly keret t. ház, a melynek léte­zését tagadni nem lehet, a melynek belsejében áramlat és ellenáramlat uralkodik. Nekem ré­szemről és annak a pártnak is, a melynek tagja vagyok, a főelve az, hogy a magyar nemzet fenmaradhasson, azok a keretek, a melyek jelen­leg léteznek normálisan fejlődjenek. Én a magyar állam fenTDaradásánnk szempontjából, a magyar nemzet érdekéből, okvetlenül ugy okoskodom, hogy nekünk, a neológok törekvését mindenképen istápolni kell; a legrosszabb és a leggonoszabb politika az, a mely a humanismus jelszava alatt, az orthodoxokat erősíti meg, hogy esetleg a neológok törekvését megsemmisíthessék. (Tetszés.) T. ház! Igen kényelmes az előadó urnak s illetőleg a kérvényi bizottságnak a helyzete és álláspontja, a melyben visszatükröződik a kor­mányé is; igen kényelmes, a mennyiben azt mondja, hogy hiszen még nincsenek itt ^ezen tömegek. Igen, de hogyha már itt lesznek, akkor már a humanitás lép előtérbe, akkor új hely­zettel állunk majd szemközt. És bocsánatot kérek, egy állam életének igazgatásában nem szabad bevárni a veszedelmet, nem szabad várni addig, mig az bekövetkezik, hogy azután nem mi intézkedhessünk praeven­tive, hanem egy kényszer helyzettel állva szem­közt, folyamodhatunk majd oly intézkedésekhez, a melyekre azután tisztán emberi szempontból kényszerítve vagyunk, (ügy van! a szélsőbalon.) A másik, a mi az én ellenindítványömban hangsúlyozva van, a nemzetgazdasági érdek. Én ebben a pontban nem ugy gondolkozom, mint a szatmármegyei kérvény szerkesztői, a kik azt egyenesen fiscalis szempontból óhajtják rendezni. — Itt egészen más dolog van, a mi nemzetgazdászatilag fontos. Mert tudjuk, hogy az orthodox zsidó elem épen az által, hogy a fajfisztaságot fenntartani iparkodik, nemcsak, hanem azt szigorúan meg is őrzi s egyszersmind az átörökösödési törvény alapján megörökít bi­1 zonyos fajtulajdoneágokaí és sajátságokat. E:-ek

Next

/
Oldalképek
Tartalom