Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.
Ülésnapok - 1881-118
242 1I8- országos ülés jnuius 7. 1882. ember kedvéért a törvényhatóság jogai sértetnének s ennélfogva én pártolom Ónody t. képviselőtársam indítványát. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a kérvényi bizottság határozati javaslatát, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Ha ez nem fogadtatnék el, fel fogom tenni kérdésre Ónody képviselő ur határozati javaslatát. Kérem azon képviselő urakat, a kik a kérvényi bizottság határozati javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta és így Ónody képviselő ur határozati javaslata elesett. Tibád Antal jegyző (olvassa): B. Jósika Andor földbirtokos, a reá örökösödés czimén kirótt illetéket leszállittatni kéri. Berzeviczy Albert, a kérvényi bizottság előadója: T. ház! (Halljuk!) B. Jósika Gyula végrendelet bátrahagyása nélkül gyermektelenül halt el. Miután a meghaltnak édes atyja, b. Jósika Pál és özvegy b. Jósika Gyuláné, a kik a törvény értelmében az örökösödésre jogosítottak lettek volna, örökségi jogukról Jó:>ika Andor b. javára lemondtak, ennélfogva az egész hagyaték örökösödés czimén b. Jósika Andor, mint az örökhagyó testvéröcscsére szállott. Eiiaek folytán az illetékkiszabási szabályok 82. tételszámának első bekezdése szerint az örökösödési illeték kivetteteti báró Jósika Andorra. Ezt ő sérelmesnek találván, a t. házhoz kérvényez, miszerint a 82. tételszámnak nem első, hanem 2. bekezdése alkalmaztassák, azért, mert mint állítja, itt tulaja donképen nem örökösödésről, hanem az öröklésre jogosítottak ajándékozásáról ós igy kettős vagyonátruházásról ran szó. De miután az illetékkiszabási szabályok rendelkezése teljesen világos, nevezetesen a 82, tétel első száma ugy szól: „Ha az örökös, a reá törveuy vagy végrendeletnél fogva szállott örökségről egészben vagy részben lemond és a lemondás, mielőtt az örökség tettleg áttétetett vagy az osztály foganatosíttatott, illetőleg a telekkönyvi átíratás létesíttetett volna, oly személy javára történik, ki a lemondás után a végrendelet vagy törvény szerint különben is az Öröklésre lett volna hivatva, ily esetekben kétszeres vagyonátruházás nem forogván fenn, az örökösödési illeték, tekintettel az örökhagyónak azon személyhez való viszonyára szabatik meg, ki a lemondás következtében az örökséghez jutott." Világos tehát, hogy ezen szabály helyesen alkalmaztatott az itt fenforgó esetre, minélfogva a kérvényi bizottság a kérvényező kérelmét teljesíthetőnek nem tartja és azért a következő határozatot ajánlja a t. háznak (Halljuk! Ohassa): „A ház a kivetés szabályszerűségéről meggyőződött és igy intézkedés szüksége fenn nem forogván, a kérvény, visszavétel czéljából a ház irodájába letétetni határoztatik." Elnök: Elfogadja-e a t. ház a bizottság javaslatát? (Elfogadjuk!) A t. ház a bizottság javaslatát elfogadja és miután a kért intézkedésnek szüksége fenn nem forog, a kérvény visszavétel czéljából az irodába letétetni határoztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Szatmár megye közönsége, Szatmár-Németi sz. kir. város közönsége, Heves megye közönsége,Győr megye,— Somogy megye közönsége, Hajdú megye közönsége, Torontá megye közönsége az Oroszországból költöző izraeliták bevándorlásának korlátozása tárgyában kérvényez. Berzeviczy Albert előadó: T.ház! (Halljuk! Halljuk!) Az összes kérvényeknek alapjául szolgáló szatmármegyei kérvényben az Oroszországul kiköltöző izraeliták bevándorlásai)ak meggátlása tekintetéből két intézkedés kérelmeztetik. (Halljuk!) Az első az, hogy az állampolgári jog a honosítási törvényben, t. i. az 1879: L. t.-czikkben a meghatározott feltételeken kivül egy új feltételhez, t. i. bizonyos pénzösszegnek az államjavára leendő lefizetéséhez köttessék. A második intézkedés, a mely a kérvényben kérelmeztetik, az, hogy mondassák ki törvényileg, miszerint mindenki, a ki valamely hazai községben letelepedni óhajt, kétségtelen bizonysággal igazolni tartozzék azt, hogy magát mások megterheltetése nélkül is fentarthatja. A kérvényi bizottság a kérelmezett intézkedések egyikét sem tartja teljesítendőnek. Az első czéltalan, de felesleges is. Nem hihető ugyanis, hogy ezen intézkedések által a honosításból ép az olyan elemek kizáratnának, a melyeknek kizárása az ország politikai, társadalmi és közgazdászat! tekinteteiből kívánatos. De felesleges is azon intézkedés, mert az 1879: L. törvényezikk 8. §-a a többek közt kimondja, hogy csak az szerezheti meg az állampolgári jogot, a ki valamely község kötelékébe már felvétetett vagy felvétele határozottan kilátásba helyeztetett. Ehhez képest a kérdés súlypontja a községi kötelékbe való felvétel, illetőleg az annak alapul szolgáló, az azt rendesen megelőző letelepedés jogában fekszik. Erre a letelepedés jogára vonatkozik már most a kérelem második része, mely azonban szintén tárgytalanná válik az által, hogy a kért intézkedést, ugy az 1879: L. törvényezikk 8, §-a tartalmazza, mint az 1876 : V. törvényezikk 5. §-a is világosan kimondja, hogy minden községnek joga van még honpolgároktól is, annál inkább az idegenektől magát a községben való letelepedést is megtagadni, ha az illető nem igazolja hogy pénztár magát a község megterhelése nélkülfentartani képus. Ennélfogva, hogy a megye kívánsága teljesüljön, csakis a fennálló törvényeket pontosan
