Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-109

10 100. országos ülés május 23. 1832. vánulna. Már pedig el van ismerve — legalább az egész müveit világ elismeri —- hogy a köz­véleménynek legilletékesebb orgánuma a sajtó, az a sajtó, melynek minden lapja, mint az erdő fáinak zúgása, a vihar jöttére feltámadt e vészt­hozó politika folytatása ellen. Erős vár lehet a ministerelnök úr többsége, honnan mindent octroyálhat, a mi törvényellenes, a mi a nemzet érdekeivel ellenkezik; de figyel­meztetem a ministereinök urat, hogy Mackbeth vára is erős volt és mégis megmozdultak az erdők s buknia kellett Scótia ördögének. (Élénk tetszés a szélső balon.) Ha tekintetbe veszszük azon törekvéseket és aspiratiókaf, a melyek Orosz- és Porosz­ország politikájában élesen kidomborodnak, akkor lehetetlen, hogy Magyarország jövőjére nézve a ma folytatott politika mellett kedvező követ­keztetést lehessen vonni. Ismeretes, hogy a két nagyhatalomnak vezérpolitikáját a népfaj egye­sülési politika képezi. (Halljuk! Halljuk!) Erre irányulnak minden tényei. Poroszország az egy­séges német állam, Oroszország az egységes Szlávia eszméjéről álmodozik. És a monarchiá­nak mindkét államában mind a két eszmének vannak hívei. Ha tehát bekövetkezik az a nagy válság, midőn ezen két állam eme politikai aspiratióinak egy döntő nagy actió felidézésében érvényt fog szerezni, ha igy meggyeugítjük ön­erőinket, nem tudom, hogy inikép állunk meg azon válság közepette. Nagyon jól tudja mind a két nagyhatalom, hogy miként lehet Magyarországot és Ausztriát önerejében meggyöngíteni. Hogy czéljukat elérjék, oda dobták a monarchia diplo­matiájának a boszniai oceupatiót a birodalom belerejénekgyöngítéseczéljábóL (ügy van! a szélső halfelöl.) Tudta mindkét állam, hogy ez oly koncz, a melyen e monarchia diplomaíiája év­tizedeken át elrágódik és a melylyel sorvasztja népének erejét. Ezen állítások igazságát bizo­nyítja azon körülmény, hogy Oroszországban ma antisemiticus izgatások folynak. Nem magá­tól, nem önként felmerült, hanem az ottani pánszláv vezérek által mesterségesen előidézett tény ez, (ügy van! a szélső hal felöl) a melynek hatása a monarchia erejének gyengítésére is irányul, (Halljuk! Halljuk!) Az ott megtámadt izraeliták életéi és vagyonát üldözik. Ezen üldözés elől kénytelenek azok menekülni és ők nem fognak máshová menni, mint oda, hova természetes szom­szédi viszonynál fogva legkönnyebben menekül­hetnek, hol az alkotmányos élet a leggyen­gébb és a hol annak kinövései nékik bátorítá­sul szolgálnak, (ügy van! a szélső balfelöl.) Bátorításul szolgálhatnak ugyanazon tények és cselekedetek továbbüzésére, a melyek miatt Oroszországból menekülni kénytelenek. Alkalom­szerűnek találom t. ház, épen ezen kérdésnél és épen állításom igazolására felhozni egy oly tényt, msly — bátran elmondhatom — Európa egyetlen egy parlamentjében sem fordult elő". Oly tény illustrálására fogok szorítkozni, mely­ből a t. ház meggyőződhetik, mily veszélyes áramlat az, a mely bennünket Oroszország felől ér. A tény azon községbea történt, melyben lakom és valóban fellázíthatja az egész keresz­tyéuvilág vérét. Nevezetesen az orthodox záidók vallásos szertartásai szerint, állítólag — én nem ismerem aThalmudot, Istóczy képviselő ur, a ki bizonyosan ismerni fogja, erra nézve leginkább adhat felvilágosítást. Elnök: Figyelmeztetem a t. képviselő urat, méltóztassék a tárgynál maradni, a Thalmud Boszniával nincs összefüggésben. (Helyeslés.) T. ház! Méltóztassanak figyelemmel lenni arra, hogy engem bizonyos kötelességek terhel­nek. Az 1848-ki törvény világosan mondja, hogy a ház magának szabályokat alkot s az elnök azoknak poníos megtartására törvény által köte­leztetik, én nekem tehát kötelességem, minthogy a házszabályok rendelik, hogy a tárgytól eltérni nem lehet, figyelmeztetni a szónokot ; s azt t. ház. csak seiíkisera fogja tagadásba venni, hogy az orthodox zsidók és a Thalmud Bosz­niával nincsenek összefüggésben. (Helyeslés jobb­felöl. Ellenmondás a sz s lsö balon.) Ónody Géza: T. ház! Én azt hiszem, hogy ha eg}' kérdésnek tárgyalása forog fenn, nem a szavak különbözőségében rejlik az, hogy tartozik-e szorosan a kérdésben levő tárgyra a mondandó dolog, hanem azon Összefüggésben, a melj a kérdés és a felhozott tárgy közt létezik. Kérem a t. ház szives türelmét. Elnök: Én teljesen jogosítottnak tartom a képviselő urat arra, hogy a figyelmeztetés után bizonyítsa be a t. ház előtt az összefüggést, hanem már arra nézve, hogy velem igyekezzék polemizálni, nem tartom jogosítóttnak. (Helyeslés jobbfelöl. Ellenmondás és zaj a szélső balon.) Németh Albert: így nem lehat tanács­kozni ! (Zaj.) Elnök: Arra kérem a í. képviselő urat, hogy tessék az összefüggést bebizonyítani. Ónody Géza: Az összefüggést, azt hiszem, eléggé kifejtettem, midőn jeleztem azt, hogy Oroszországnak minő aspiratiói vannak és hogy czélja az, hogy a monarchia erejét gyöngítse Bosznia^ által Magyarországon ugy, mint Ausztriá­ban. Es én ezen zsidó áramlatot, ezen autise­mitikus üldözést ott épen olyannak tüntettem fel, a melynek czélja az, hogy velük Magyar­ország elárasztassék és itt azon corruptiónak, mely ezen elem által eddig is eléggé előidézte­tett és úgyszólván a fennálló kormányrendszerrel bűnszövetségben állott, még tágabb tér nyittassák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom