Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-112

126 112. országos filés májms 26. 1882. hozzá, e szemrehányásnak most is; mert mind­azokról, a mik felhozattak 1878-ban és azóta, a hányszor felhozattak, elmondottam már véle­ményemet ég mert azoknak minduntalan való ismétlésével a t. házat fárasztani nem tartom helyesnek. (Élénk helyeslés a jobboldalon) Szilágyi Dezső: De kértek egy eszmét! Jókai és mások kértek! Tisza Kálmán ministerelnök: Arra az észrevételre t. ház, hogy eszmét kértek ezen oldalról, meg kell jegyeznem, hogy arra nézve, hogy miért történt az occupátió, mi czélt aka­runk vele elérni, senki sem kért eszmét. Ha kértek eszmét, az iránt kértek, hogy jövőben mi történjék az occupált tartományokkal, (ügy van! a jobboldalon.) Erre beszédem végén felele­temet meg fogom adni. A képviselő urak ter­mészetesen nem lesznek vele megelégedve. (Derültség. Felkiáltások balfelöl: Minek "beszél tehát!) Nagyon kényelmes lenne rám nézve, ha csak akkor kellene beszélnem, mikor beszédem folytán a képviselő urak megnyugosznak, mert, miután feltett szándékuk, soha beszédemben meg nem nyugodni, akkor soha se kellene beszélnem. (Derültség jobbfelöl. Zaj balfelöl.) Ismétlem, nem fárasztom soká figyelmüket, csak egy-két, mondhatnám személyes megjegyzést kívánok tenni. (Halljuk!) Egy képviselő ur ma felemlítette, hogy ha csakugyan nézeteimet képviselem, azok 1875 óta nagyon megváltoztak. Hát t. ház, elsőbben, a mit 1875-ben január 1-én — mint a képviselő ur felolvasta — mondottam, azt oly szépen — bocsásson meg a szerénytelenségért — oly helyesen mondottnak tekintem, hogy utolsó betűig ma is magamévá teszem. Ma is az a nézetem, hogy nincsen nélkülözhetetlen ember széles e világon és csak azért is vissza kell utasítanom azoa insiuuatiót, melyre okot soha sem adtam, mintha magamat akár fel, akár lefelé nélkülöz­hetlennek tartanám. Soha arra okot magam részéről nem adtam. (Helyeslés jobbjelöl.) De a mi a többit illeti t. ház, sokszor el­mondottam, elmondottam 1875-ben akkor, mikor nem tudtam, hogy eredménye mi lesz, ismétlem itt — tehát csak röviden hivatkozom reá — azon nézetemet, hogy miután a közösügyi alap megváltoztatására alkotmányos utón csak az azt létrehozott valamennyi factor egyetértésével lehet, erre pedig kilátás nincs — azt hiszem, nem volt akkor és nincs ma sem — nem tartom helyesnek, hogy az a feletti küzdelemben vesztegessük erőnket, a helyett, hogy az ország érdekeit összenmködve előmozdítsuk. Ez volt nyilatkoza­tom akkor onuan, (a baloldalra mutatva) nem erről a helyről; ez meggyőződésem és nyilat­kozatom ma is. Ha azonban ez csakugyan eltér attól, a mit 1875 előtt hirdettem, kitudja: nem volt-e arra, hogy engem arról meggyőzzön, be­folyása egy bizonyos Carolus nevű újságíró czikkeinek és itt a házban tartott beszédeinek is, a ki a közjogi alap vitatásának helytelen­ségét, veszélyességét tollal és élő szóval oly fényesen magyarázta. (Felkiáltások a baloldalon.' A dologra!) A t. képviselő urak kilencz vagy tíz ülés­ben beszéltek és pedig az időnek kilencz-tized­részében nem a dologról, hanem bántottak engem és e pártot; legyen szabad rövid ideig nekem is beszélnem. (Halljuk !) Hát t. ház, Szilágyi Dezső képviselő ur, fentartva azon állítását, hogy a delegátió com­petentiáján túlment, hogy e törvényhozás jogait bitorolja s ennek bebizonyítására hivatkozik arra is, hogy ezt beismertük magunk, mert hiszen Dalmátiában — úgymond — ugyanezen mun­kálatokra nézve, melyek ott a delegátiók által megszavaztattak, kimondottuk, hogy azoknak megszavazása nem tartozik a delegátiók jog­körébe. A mi t. ház, először az erődítéseket és a mi az erődített kaszárnyákat illeti, miként az ellen most is nem csak kifogást nem tettek, de azt mondották, hogy odatartozónak tekintik, benne foglaltatik. Szilágyi Dezső (közbeszól): 875,000 frt. Tisza Kálmán ministerelnök: Igenis, 800 és néhány ezer írttal, hanem nem foglaltat­nak benne. Szilágyi Dezső (közbeszól) : Az utak! Tisza Kálmán ministerelnök: Az utak. Hiszen elmondom, csak méltóztassék türelemmel lenni — és nem foglaltatnak benne a gendarmeria­postok számára szükséges őrházak. Ezek nem foglaltatnak benne. Szilágyi Dezső (közbeszól): Ezt mondot­tam én is. Tisza Kálmán ministerelnök: Tehát a gendarmeria-postok számára szükséges őrházak és az azokhoz vezető utak. Tehát az sem áll, hogy Dalmátiában ugyanazon czélú munkák hagyattak ki, a melyekről az elfoglalt tarto­mányokat illetőleg szó van. Egyébiránt én határozottan fenn kell, hogy tartsam azon nézetemet, melyet kifejtettem, hogy az occupátió annyira közös természettel bir, hogy a mi ott az occupátió folytán katonailag, nem mondom, csak hadilag, hanem katonailag i szükséges és a közös hadügyministeriumressortjába I esik, attól a közösséget megtagadni nem lehet. És e részben nem állok egyedül ezen nézetem­mel, mert én igen jól emlékszem és a képviselő ur maga is emlékezni fog, pedig nem hiszem, hogy ő és elvtársai meggondolatlanul, az elő­terjesztéseket el sem olvasva jártak volna el; a

Next

/
Oldalképek
Tartalom