Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-91

91. oMág'Os ülés máre/iiis 31' 1882 55 termelők előnyére. Az igaz, hogy vannak érde­kek, a melyekre mindenesetre figyelemmel kell lenne. A dohányjövedéknek inkább állana érde­kében az, hogy eláő sorban a nagy termelőknek adassék az engedély. Először azért, mert ezek jobb dohányt termelnek, másodszor azért, mert ezeknél a csempészet is kevésbé fordul elő. De nem zárkózhatom el azon közgazdasági szempont elől sem, hogy a kisebb gazdák is részesittesenek azon előnyben, melyet a dohánytermelés nyújt. Azért ezen szempontra mindig kellő figyelemmel voltam és kiváló súlyt fektettem rá. (Helyeslés a jobboldalon.) A képviselő ur, nem interpellátiójában, de beszédében, nielylyel iuterpellátióját indokolta, felhozta, hogy mily visszaélések fordultak elő a termelési engedélyek kiosztásánál és hogy daczára a törvény által fentartott jövedéki szabályok tilalmának, mely szerint olyanoknak, a kik csempészeten rajta érettek, nem adható engedély, mégis vannak ily egyének, kiknek engedélyök van. Én t. ház akkor is kijelentettem, hogy rögtön intézkedem a szükséges lépések megtétele végett és utána fogok járni a dolognak. Ezt meg is tettem, de kikeli jelentenem, hogy ilyen eset nem jutott tudomásomra. És ismételve ki­jelentem, hogy köszönettel fogadom, ha a kép­viselő ur nekem akár hivatalosan, akár magán utón tudomásomra hoz ilyen esetet és biztosít­hatom, hogy szigorúan eljárok az ügyben. A mi a másik állítást illeti, hogy t. i. az engedély oknélkül elvonatott olyanoktól, kik már a múlt évben is termelők voltak, erre nézve bátor vagyok előadni, hogy két ok foroghat fenn, a melyek miatt megtagadtathatik az enge­dély olyanoktól, a kik már a múlt évben is termeltek. Ha e két ok közül egyik sem forog fenn, azok kérvénye, kik a múlt évben termeltek, nem is jő a ministeriumhoz, hanem akadály nél­kül kiadatik az illető felügyelőség által az enge­dély. Irányadóul azon indok szolgál, hogy a ki már a múlt évben is termelt, tehát már nagy költségeket, beruházásokat tett, az már jogosulva van arra, hogy neki az engedély a jövedéki sza­bályok értelmében előzőleg megadassák. A két említett ok az: hogy ha az illető csempészeti kihágást követett el, vagy pedig ha elkésve adja be kérvényét. Ha e két ok fenn nem forog, az engedély senkitől sem vonatik meg, a ki már a múlt évben termelt dohányt. Az 1876 : IV. t.-cz. 7. §-a azt mondja, hogy minden termelőnek, a ki dohánytermelési engedélyért kérvényét kellő időben beadta, a felügyelőség köteles márczius 31-ig választ adni és ha ezen válasz meg nem adatik, ugy tekintendő, hogy az illetőnek az engedély meg, adatott. Hogy a törvény e rendeletének meg lehessen felelni, igen természetes, hogy bizo­nyos határidőt kell szabni, melyen belül a kér­vények beadandók. Épen azért tűzetett ki ja­nuár vége, mint olyan határidő, melyen belül a kérvényeket be kell adni. És ha a t. ház figyelembe veszi, hogy a múlt évben 41,900 kérvény adatott be, azt hiszem, hogy a két hó­nap ennyi kérvény elintézésére nem mondható sok időnek. Én ismerem azon körülményt, hogy a gazdaközönségnek érdekében van, f hogy ne márczius 31-dikén, hanem előbb kapja meg az engedélyt, mert a melegágyakról már márczius közepén kell gondoskodni; van gondom rá, hogy ezen határidőt előzőleg is adassanak ki engedé­lyek. De ez még inkább megrövidíti azon időt, melyen belül a 40.000 beadványt elintézni kell. Ez tette szükségessé, hogy azon sok kérelem­mel szemben, mely e tekintetben a pénzügyi hatósághoz intéztetik, kimondassék, hogy a ki a törvényszabta időben nem adta be folyamo­dását, melynek kiállítása igen könnyű, mert a nyomtatványban kell csupán betölteni a rovato­kat, arról fel kell tenni, hogy a termelési enge­délylyel jövőben élni nem akar és épeu azért, mert annyira ostromoltatik a pénzügyi igazgató­ság a dohánytermelésért, arról, a ki a kellő időben nem adta be folyamodását azt kell fel­tenni, hogy az engedélylyel élni nem akar és akkor az engedély azoknak adatik, a kik azt kérték. Ez igen természetes eljárás, melyért Szemrehányást tenni senkinek nem lehet. A kér­vények beadásának az a rendes útja, hogy azok a községi elöljárósághoz adatnak be — s né­zetem szerint ez a leghelyesebb ut — azután a felügyelőséghez tétetnek át, onnan pedig a minis­teriumhoz jönnek. Szokásba jött azonban, hogy a rendes ut mellőzésével az érdekeltek az országgyű­lési képviselők egyikének utján adják be egyene­sen a ministeriumhoz a kérvényeket, a mi felfogá­som szerint nem előnyére, hanem hátrányára szol­gál az ügynek, mert a minister netn oldhatja meg a dolgot csupán saját szempontjából, hanem meg kell hallgatnia a felügyelőséget is és én kény­telen vagyok egész átalánosságban kimondani, hogy ezen eljárás nem a dolog könnyítésére, hanem annak nehezítésére szolgál, mert sokkal rövidebb a rendes ut. A mi különösen a fel­hozott esetet illeti a t. képviselő ur, ki átvette a kérvényt a kérvényezőktől, jónak látta azt hosz­szasabban magánál tartani és a kitűzött időn túl adni be. Ezen hibáját helyre akarta hozni ezen interpellátióval, (Derültség jobbfelöl.) én azonban ez esetben nem segíthetek rajta s ké­rem a t. házát méltóztassék válaszomat tudo­másul venni .(Élénk helyeslés jobbfeläl.) Bódogh Albert: Már a múlt évben feleltem a t. minister urnak arra a védelmére, hogy lehetetlen, hogy minden embernek birtokaránylag osztassékki I a dohánytennelési engedély Én akkor kijelen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom