Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-91

54 91. ©magos ülés márezins 31. 1882. szöveget, szemben az előadó módosításaival fen­tartani? (Nem!) E szerint a szöveg nem tar­tatik fenn és igy az előadó ur módosításai elfogadtattak. Baross Gábor jegyző (olvassa a 4-ik %-t). Elnök: Ha nincs észrevétel, a 4. §-t el­fogadottnak jelentem ki. Ekkép a törvényjavaslat részleteiben is el­fogadva lévén, aiinak végmegszavazása a leg­közelebbjL ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a közgazdasági bizottságnak jelentése, „a phylloxera vastatrix rovar ellen követendő rendszabályok ügyében Bernben 1881. november hó 3-án kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről" szóló 173. számú törvény­javaslat felett. Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak veszi, (Felolvasottnak vesszük!) a vitatkozást megnyi­tom ; az első szó a bizottság előadóját illeti. Baross Gábor előadó : T. ház ! Ajánlom a törvényjavaslatot elfogadásra és csak azt a megjegyzést kívánom tenni, hogy a jelentésben érintett törvényjavaslatot a t. ministdr ur az ülés elején már is beterjesztette. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szőnyegen levő tör­vényjavaslatot átälánosságban a részletes tárgya­lás*alapjául elfogadni ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Rakovszky István jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, mely észrevétel nélkül el­fogad* atik, olvassa a bevezetést). Baross Gábor előadó: T. ház! A beve­zetés 12. bekezdésében e szó helyett „leghűsé­gesebb" azt ajánlom tétetni: „leghívebb", a mint az első bekezdésben van. Elnök: Azt hiszem, a t. ház a bevezetést e módosítással elfogadja. Rakovszky István jegyző (olvassa az I— XIII. czikket és a zárjegyz'ókönyvet, mély vál­tozatlanul elfogadtatik). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részletei­ben is elfogadva lévén, végmegszavazása a leg­közelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik most a pénzügyminister ur vá­lasza Bódogh Albert képviselő ur interpellátiójára. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Bódogh Albert képviselő ur, ba jól emlékszem, márczius 13-án a következő inter­pelláltát intézte hozzám. (Olvassa.) „Tekintve azt, hogy a dohánytermelési enge­dély ez évben több olyan termelőtől is elvonatott, kik a múlt évben dohányt termeltek; tekintve továbbá azt, hogy a pénzügyminister ur múlt évi nyilatkozatában világosan kijelentette, hogy attól, a kinek a dohánytermelési engedély a múlt évre megadatott, azt minden alapos ok nélkül elvonni nem lehet; tekintve végre azt: hogy a termelési enge­dély említett elvonása által leginkább kisebb birtokosok, egyszerű gazdák sújtattak, a mig az alól nagyobb uradalmak kivétettek: tisztelettel kérdem az igen t. pénzügyminister urat, mi ok vezérelte a ministeriumot ez engedély ily mód szerinti el- és el nem vonásánál, az igazsággal, méltányossággal és helyes kormány­zati elvvel annyira homlokegyenest ellenkező ut követésében ? és vájjon nem látja-e már a t, pénzügy­minister ur elérkezettnek az időt arra, hogy ezen jövedelmező termelési ág arányosabb kiterjesztése által, egyrészről az egyes kisbirtokosok és földes­gazdák érdekei, eme nemcsak sérelmes, de jog­talan megrövidítésének; másrészről a nagybirto­kosok és földesurak előnyőre, a kis gazdák rovására és kárára adott igazságtalan kedvezésnek és részrehajlásnak valahára vége vettessék?" Válaszom ez interpellátióra a következő.­Először is kénytelen vagyok kijelenteni, mint már a múlt alkalommal is kijelentettem, hogy az, hogy a dohánytermelési engedélyek a bir­tok arányában adassanak ki, teljesen kivihe­tetlen. Kivihetetlen először azért, mert egy bizonyos határ van arra nézve, hogy az állam­kincstárnak mennyi dohányra van szüksége és hogy e szerint mennyi dohánytermelésre adhat engedélyt akkép, hogy a termelt dohányt beváltsa és értékesítse. E mellett a különböző vidékek közül az egyik jobb, a másik roszabb dohányt termel és mindenesetre oly vidékekre kell szorítani a do­hánytermelést, a hol az a kincstár és a termelők érdekében inkább fekszik. így tehát azt mondani, hogy a kinek ennyi meg ennyi birtoka van, annak ennyi meg ennyi termelési engedély adandó, mint már a műit évben is említettem, lehetetlen. A képviselő ur két állítást hozott fel inter­pellátiójában. Az egyik az, hogy a nagyobb ter­melőknek előny adatik a kisbirtokosokkal szemben; a másik pedig az, hogy az engedély ok nélkül elvonatott olyan termelőktől, kik már a múlt évben is termeltek dohányt. Nem tudom mily kifejezést használjak, mely lehető szelid legyen ezen állítással szemben; azt hiszem, a legszelídebb az lesz, hogy a két állítás közül egyik sem felel meg a valóságnak; sem azon állítás, hogy a nagyobb birtokosoknak előny adatik a kisebekkel szemben, sem pedig az, hogy ok nélkül elvonatott volna az engedély olyanoktól, a kik már a múlt évben termeltek. A mi azt illeti, hogy a nagyobb termelőknek előny adatnék, ennek ellenében bátor vagyok hivatkozni a ház bármely tagjára, hogy a ter­melési engedélyek kiosztásánál semminemű részre­hajlás nem történt sem pártszempontból, sem pedig a kisebb birtokosok hátrányával a nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom