Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-107

107. országos ülés m&jvs 20. 1882. 329 nyilatkozás igen sokszor az áldozathozatal szí­nében tűnik fel a szélső baloldal türelmetlensége miatt. (Ellenmondások szélső balfelöl. Ugy van! jobbfelöl.) Senki sem áll szívesen szembe azon megvetéssel, a mely azon padokról nyilatkozik minden oly véleménynyel szemben, mely nem azon párt véleménye felé hajlik; {Ellenmondások szélső balfelöl. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) azon türelmetlenséggel, azon gyanúsításokkal, a me­lyekkel sokszor a legszilárdabb meggyőződésün­ket is mellékindokokra akarják visszavezetni a szélső ellenzék tagjai, {ügy van! jobbfelöl.) íme, a tegnapi napon Helfy képviselő ur, ha ugyan a nagy zajban ki lehetett vennem, olyasmit mon­dott, hogy nem hiszi, hogy legyen a házban valaki, a ki a boszniai occupationális politikát tiszta szívből, őszintén és nem önző mellék­indokokból helyeselné. Ha Helfy képviselő ur így nyilatkozik és vélekedik, a kinek hosszas par­lamenti életben megérlelődött nézetekkel és hig­gadtsággal kellene bírnia, akkor azt kérdem: mit várhatunk olyanoktól, a kik ily múlttal nem dicsekedhetnek; „sí hoc in arido, quid tunc in viridi". {Élénk helyeslés jobb felöl.) Szóval, a mi közéletünknek nem kis betegségét és jövőnk iránti aggodalmunknak nem csekély okát képezi, hogy ide s tova oda mérgesednek pártviszonyaink, hogy bármely kormányt támogatni egyértelműnek fog tekintetni a hazafiatlansággal. {Ellenmondások a szélső baloldalon. Ugy van! jobb felöl.) Hogy lehet­séges ily körülmények közt, amúgy is nehéz nemzetiségi viszonyaink mellett a kormányzás? Ne ringassa pedig magát a szélső baloldal abban a hitben, hogy ezen bajok, talán csak a jelen kor­mány alatt felidézett bajok eredményei volnának. Nem.E bajok inveterált bajok, a melyeket gyógyí­tani kell, melyeken csak a higgadt magatartás segít; mert ha tovább is igy folyik, akkor bekövetke­zik azon eset, hogy mikor a szélső baloldal ezen pa­dokat foglalja el {Felkiáltások jobb felől: Soha!) a mivel talán nem mondok malitiát, mert, hogy erre tö­rekszik, maga is bevallja ; a mikor vezérférfiai ott fognak ülni a bársonyszékeken (Halljuk! Halljuk!) ugyanazon szélső ellenzéki szellem fogja csap­dosni a ministeri székeket. {Ugy van! Ugy vanl jobbfelöl.) Még pedig az a szélső ellenzék nem oly férfiakból fog alakulni, a kik most is, más­kor is minden kormányt a maga jóakaratú tettei, tehetségei eredményei szerint mérlegelnek és ahhoz képest támogatnak vagy támadnak; hanem alakulni f 0 g olyan elemekből, melyek minden kormánynak, a hatalom minden birtokosainak elvi ellenségei szoktak lenni. {Ugy van! jobbfelöl.) Az az akkori szélsőbal azon magból fog kikelni, a melyet a jelenlegi vetett el. {Helyeslés jobb­felöl.) Minden radicális pártnak meg vau az az átka, hogy mikor a kormánypadokra jut, akkor vagy meg kell tagadnia eddig vallott elveit a kény­3 KÉPTH. NAPLÓ. 1881—84. V. KÖTET. szerűség előtt meghajolva, vagy ha megtartja azon elveket: fog támadni ellenében egy még radicalisabb párt, az ő tulajdon édes szülötte. {Ugy van! jobbfelöl. Felkiáltások a szélső bal­oldalról: A dologra!) És igy megfordítva fog bekövetkezni az a hasonlat, a mit a szélső bal egyik szónoka mondott s mit pártja oly szépnek talált, í. i. Saturmist meg fogják enni gyermekei. Szükségesnek tartottam ezeket elmondani, mielőtt beszédem tulajdonképeui tárgyára térek át. Szükségesnek tartottam elmondani a végett, hogy indokoljam annak jogosságát, ha egy kor­mánypárti képviselő e tárgyban vagy másban fölöslegesnek tartja szavazatát indokolni, miután pártfoglalásával ugy is indokolva van az. Én sem tartottam volna tehát szükségesnek e czél­ból hozzá szólani az előttünk fekvő kérdéshez. Ha mégis felszólalok: teszem azt egy megjegyzés folytán, melyet ugyancsak azon padokról hal­lottam. Ugron Gábor képviselő ur volt az, a ki egyéb heves szavai mellett azon helyes nézetet is kimondta, hogy szükséges volna, miszerint ezen vitában az érvek pro és eontra mérlegei­tessenek. Ezt a követelést elismerem igazságos­nak és méltányosnak. Azt tartom ugyan, hogy erre a tárgyra nézve már bőségesen megíörtént előbbi viták alkalmával. Azonban mindamellett is elfogadom jogosnak, méltányosnak. De viszont én is méltányosságot kérek a t. képviselő úrtól és elvtársaitól, méltányosságot, melyben nincs szerencsénk mindenkor részesülni. Mert az az eljárás, mely szerint ha hallgatunk, hallgatásunk mindenféle gúnynyal és vádakkal magyaráztatik félre; ha pedig beszélünk : akkor minden tár­gyilagosságot nélkülöző személyünk és jellemünk ellen irányuló kritikának legyünk kit ve : az ily eljárás méltányosnak nem mondható s ily­képen nem küzdünk egyenlő parlamenti fegyve­rekkel. Ha az osztrák-magyar monarchia, vagy akár csak hazánk politikai történelmének irója majd egykor — mondjuk egy század múlva— Bosznia oceupátiója tényének méltatásával fog foglal­kozni : kétségtelenül egy oly eseményképen fogja azt bírálata tárgyává tenni, mint a mely a mon­archia kül- és belügyi viszonyaira mélyreható jelentőséggel birt következményeiben. Méltatni fogja e ténynek közgazdasági, nemzetiségi, nem­zetközi viszonyainkra gyakorolt befolyását. Előtte már tisztán fognak feltűnni az eredmények ; a mitől mi félünk, vagy a mit remélünk, a mit mi hibának, a mit sikernek tekintünk : mindez a valóság és igazság sziliében fog megjelenni. íté­letet fog mondhatni fölöttünk, a kik e tény meg­teremtésében közreműködtünk, vagy azt helye­seltük és azok fölött, kik azt ellenezték és hely­telenítik. Mindez bizonyos. De, hogy az ítélet 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom