Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-106

304 106. országos ülés májas IS. 1S82De különben is, a t. képviselő ur beszédje folyamán elmondja azt is, hogy ilyen túllépések történtek már többször is kisebb dolgokban; ők fel is szólaltak ott, de nem hozták a kérdést a ház elé. Azt hiszem t. ház, hogy lehetne felmutatni rokontermészetű ügyeket, melyeket a képviselő urak meg is szavaztak, de tudom, voltak olyauok, melyek ellen a delegátióban felszólaltak. De t. képviselőház, ha itt egy oly fontos, az a kotmányt veszélybe döntő elvről van szó, vájjon ezen elv csak akkor érvényes, ha milliómokkal sértetik meg és akkor nem, ha kis összegekkel sértetik meg? {Tetszés jobbfelöl,) Én azt hiszem, ha elvi és nem egyéb szempontok vezetnek, 10 forinttal megsérteni az elvet annyi, mint 10 millióval, (ügy van! jobbfelöl.) De természetes, arra, hogy ily irányban nagy hatást lehessen elérni, hogy az emberek lelke már előre mintegy niegnyeressék aimak, hogy itt a competentia megsértetett, egy olyan momentum kell, midőn a kért összegek nagysága a kedélyek nyugalmát megzavarhatja. (Elénk helyeslés és tetszet jobbfelöl.) Ez az indok eljárásukban. Menjünk át t. ház, a eompetentia kérdésére. (Halljuk!) Méltóztatnak talán emlékezni — bocsánat, hogy ily messziről kezdem, de a mennyire csekély erőmtől telik, szeretném a dolgot tisztán odaállítani — méltóztatnak talán reá emlékezni, hogy a berlini szerződés 25. czikke, mely berlini szerződés törvényeinkbe be lévén iktatva, törvényszerüleg is kötelez bennünket, igy hangzik: „La Bosnie et la Herzegovini sera occupé et admiuisfrée par L'Autriche-Hongrie". Grondolom, nem szükség magyaráznom e szavakat. Két megbízatásunk volt tehát. Az egyik az oecupauo, a másik az admiuistratio. Jöjjünk tisztába, hogy mit jelent az a szó „occsipaiio". Szilágyi képviselő ur hivatkozik a tudományos, a helyes interpretatióra. Én nem kívánom, hogy a képviselő ur az én magyarázatomat, mint tudományost, elfogadja. (Bálijuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Nem is én fogom tehát adni a magyarázatot. De azt hiszem, hogy egy franczia szó értelmére nézve elismeri, hogy a „Dictionnaire de l'AcademieFrangaise" helyes magyarázatot ad. (Egy hang a szélsőbalon: Nem franczia szó az occupatio, hanem latin! Zaj.) Hát én azt hiszem, hogy a franczia akadémia még abban is compejens, hogy mi a franczia szó, mi nem az. (Élénk derültség a jobboldalon.) Már pedig, ha a franczia akadémia az „occupatioo" és „occupé"-t mint frane;'ia szókat beveszi a szótárba és magyarázza, akkor addig, mig őt a képviselő ur fel nem világosítja, azok talán franczia szóknak vehetők. (Elénk derültség a jobboldalon.) Azt mondja az a — meglehet francziául nem tuló — Dictionnaire, hogy: „Occupation, occuper signifie Faction de s'emparer, de se rendre maitre, demeurer maítre d' un pays, d'une place, d'enprendre possession militairement." Vagyis, hogy ez azt teszi: katonailag elfoglalni, urává lenni, urának maradni egy területnek, melyről szó van. (Mozgás.) T. ház! Ez törvénybe iktatott kötelezettségünknek az occupatio szempontjából való magyarázata. (Ralijuk! Halljuk!) Másik feladatunk az admiuistratio. Az első feladat tisztán és határozottan — tán bővebben is szólok még róla — hadügyi, katonai feladat. Mint ilyen, az 1867: XII. t.-cz. szerint közösügy és a delegatiók megszavazása alá tartozik. S hogy ez igy van s hogy ez mindig igy értelmeztetett mai napig, annak legnagyobb bizonysága az, hogy az 1880: VI. t.-cz., melyről a képviselő ur szólott, a hadügyi dolgokról nem is emlékszik meg. Maga a czím, melyet hogy ue íéveszszem el, felolvasok, azt mondja: „Bosznia és Herczegovinának a berlini szerződés által az osztrák-magyar monarchiára átruházott közigazgatása tekintetében szükséges iuíézkedéäekrÖl",— nem az occupatio tekintetében tehát, hanem csak a közigazgatás tekintetében; és épen azért, mert Szilágyi Dezső képviselő ur egész fényes okoskodását, a mely előtt meghajlok, ezen törvényre alapította, épen azért az az egész építmény, a melyet emelt, olyan, mint egy legszebb arányokban épült kastély, a melynek fundamentoma nincs. Mert a törvény, a melyre bazirozta okoskodását, a melynek megsértésével bennünket vádol, magáról az egész occupatiórol még csak nem is szól, szólni nem is akar, a mint czíme is mutatja. (Élénk helyeslés a jobboldalon) De hát azt mondja a képviselő ur, hogy az 1867: XII. t.-cz. alá ezeket vonni nem lehet. Azt mondja egy helyütt beszédébea, hogy az 1867: XII. törvény szerint igenis közösügyek az erődítések, szerinte a laktanyák is katonai intézkedések, de csak a monarchia területén, azonkivül nem. Megnéztem magam is a törvényt; ez szól a monarchiának hadügyi kiadásairól; kimondja, hogy a hadügy és annak költségei közösek: de sehol sem beszél erődítésekről, mert a dolog természete szerint, azok a hadügyi költségek alatt értetnek és sehol nem köti azokat territóriumhoz e tekiutetben; beszél csak a hadsereg kiviteléről némely esetben és idegen hadsereg bejöveteléről, de hadügyi költségek szempontjából köti azt a hadsereghez, de nem köti területhez. Mert ugyan kérem, hát mi fogna beállani, ha nem occupáltuk volna Boszniát, de belekeveredtünk volna, a mint meglehet, hogy akármikor belekeveredünk, egy háborúba? Hát ' a mely perezbeu a hadsereg túlment a monarchia 1 határain, abban a perezben megszüiit-e közös