Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.
Ülésnapok - 1881-106
298 106. országos ülés májas 19. 1882. vetett annak. {Derültség a szélső balon. Halljuk I) Nem értem t. képviselő urak, miféle derültségre adtam okot. Hogy ott be van végezve a zendülés, az tény. (Ellenmondás a szélső halon.) Azon t. urak megtehetik, hogy kiugornak, vagy beugornak a sövényen, egyes katonát orr nélkül, fül nélkül hagyva: de elvesztették positiójukat, azon posiíiót, melyet a pánszlávok által nyertek s Európát többé nem lehet azzal nyugtalanítani, fellármázni, hogy ott atrocifäsok követtetnek el. Nem lehet hadi bulettineket kiadni a felől, hogy a magyar-osztrák hadsereg felett nagy diadalokat nyertek, mert összeütközésre sem kerül a sor. (Halljuk!) Nem tagadom, t. képviselőház, hogy magunknak is sajog a tenyerünk ezután az ütés után, mert 30 millió forintot kiadni, mind a magyar, mind az osztrák birodalmi tartományoknak, valóban nem tréfa dolog. Ez bizony baj. (Élénk derültség a szélső balon.) Sajátságos, hogy ha baj van, a t. képviselő urak, a bajnak mindig örülnek. (Élénk derültség a szélső baloldalon. Felkiáltások balfelöl: Jókai bajainak!) Épen olyan baj ez nekünk, mint Hollandiának baj az, hogy magasabban áll a tenger, mint a szárazföld és igy kénytelen ezt mindig erős védgátakkal oltalmazni. Azután ezen védgátak kifurkálására előjön egy féreg : a terregó navalis. És ez aztán turkálja évről évre, ugy hogy minden 10—20 évben meg kell újítani a védgátakat. Épen olyan terregó navalis ez a liga. Ez ellen nem segít, ha Boszniát ott hagyjuk, mert akkor Dalmácziába fogják furkálni a védgátakat. Ha azt is elhagyjuk, furkálni mindaddig, mig a tengert ránk nem ereszti. (Felkiáltások a haloldalon : Akkor költözzünk ki Ázsiába !) De t. ház, tudom, hogy vannak igen komoly politikusok, a kik azt mondják erre, hogy de hát nem jobb volna egy határozott erős politikát követni e helyett? Miért kergetjük mi a lázadóknak lábait, miért nem ütünk a fejére. Miért folytatjuk a háborút a patkányok és vakandokok ellen, miért nem provokáljuk magát a vadat? (Felkiáltások a szélső baloldalon : A mediétf) No hát a medvét, csak hogy legyen dicsőség, hogy egy egészséges háború mindezektől a bajoktól megszabadítson. T. ház! Én bizonyos vagyok róla, hogy ez az eszme nemcsak Magyarországon, népszerű, de vannak ennek az eszmének számos követői túl a Lajthán is és vannak olyanok, kiknek tetszik ez az eszme, még az alkotmányos körökön kivül is. De, ha ez a politika inauguráltatnék, én magam is azt mondanám akkor, hogy ha az elsó^ lépést megtettük, menjünk el az utolsóig. És nem is kételkedem rajta, hogy hadászatilag sikert aratnánk. De én ex principio ellensége vagyok a monarchiánk által Oroszország ellea megindítandó háborúnak. Nem azért, mintha én volnék a legfélénkebb ember az országban. Nekem már ezen az egész planétán nem sok félteni valóm van, kivéve hazámat. Azt megvallom, hogy szeretném, hogy a kozákok lovainak dobogása ne háborgasson álmaimban odalenn. De elvből kerülöm azt, hogy monarchiánk és Oroszország egymással háborúba keveredjenek. Nekünk nyerni valónk, practicus hasznunk ezen háborúban semmi. Még győzelem esetére is veszteségünk lehet. De mi a fődolog, minket háborúra az orosz nép maga nero provokál. EQ valaki elleu Isarczolni csak azért, mert az orosz nyelvet beszéli, nem akarok. Vannak számos orosz honfitársaink, a kik leghívebb fiai e nemzetnek, a kik bennünket, a kik szabadságunkat épen azon buzgalommal védték, mint védtük mi magyar-ajkú honfiak. Azért én az orosz nép ellen nem viselnék háborút. Az orosz czárról sem hiszem, hogy provokáljon bennünket háborúra. Maga is, ugy gondolom, legjobban szeretné, ha tökéletes békesség volna a földön és a föld alatt. Hanem van igenis egy rettenetes liga, mely magát a pánszláv állam alá rejtve, csupán a despotismus fentartását, a népek elnyomását, saját népeinek leigázását tartja feladatának. Ez az, a mi Oroszországban veszedelmes, nemcsak mi reánk, hanem az orosz népre is. Ez nem tud máskép uralkodni, mintha nemzetét folyton háborúba viszi, mintha provokálja a körüllakó népeket, mintha azt hirdeti, hogy szent háborúba viszi a népet ; csak azért, hogy a szabadelvűséget hirdető embereket lemészárolhassa, hogy azon emberekkel, a kik a szabadságért küzdenek, a kik alkotmányt kivannak, a kik szabadelvű institufiókat akarnak behozni, a sánczárkokat betemesse. (Mozgás.) Ha mi ezt a lig-át, melv folytonosan a külállamok alá ássa a tűzaknát, ha mi ezt támadjuk meg fegyverrel: egyszerre az orosz népet mint érczfalat találjuk magunk előtt egyesülve a ligával, ennek az uralmát erősítjük meg Oroszországban ; a mint láttuk is. Ezeknek a háború kenyere, aratás, eszköz a despotia hatalmának fentartására. Akkor kiszolgáltatjuk az orosz hazafiakat a despotismusnak, kiknek, bárha eszközeiket nem helyeslem is, czéljáról el kell ismernem, hogy az az orosz nép felszabadítása és önálló institutiókkal való ellátása. (Mozgás a szélső balon.) Ellenben t. h LZ ; äZ íl politika, a melyet jelenleg követ külügyi kormányunk, az a politika veri meg azt a ránk nézve veszedelmes pártot Oroszországban; az veszi ki kezéből a fegyvert és kényszeríti Oroszországot a saját