Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-106

298 106. országos ülés májas 19. 1882. vetett annak. {Derültség a szélső balon. Halljuk I) Nem értem t. képviselő urak, miféle derültségre adtam okot. Hogy ott be van végezve a zendülés, az tény. (Ellenmondás a szélső halon.) Azon t. urak megtehetik, hogy kiugornak, vagy beugornak a sövényen, egyes katonát orr nélkül, fül nélkül hagyva: de elvesztették positiójukat, azon posi­íiót, melyet a pánszlávok által nyertek s Euró­pát többé nem lehet azzal nyugtalanítani, fel­lármázni, hogy ott atrocifäsok követtetnek el. Nem lehet hadi bulettineket kiadni a felől, hogy a magyar-osztrák hadsereg felett nagy diadalokat nyertek, mert összeütközésre sem ke­rül a sor. (Halljuk!) Nem tagadom, t. képviselőház, hogy ma­gunknak is sajog a tenyerünk ezután az ütés után, mert 30 millió forintot kiadni, mind a magyar, mind az osztrák birodalmi tartományok­nak, valóban nem tréfa dolog. Ez bizony baj. (Élénk derültség a szélső balon.) Sajátságos, hogy ha baj van, a t. képviselő urak, a bajnak min­dig örülnek. (Élénk derültség a szélső baloldalon. Felkiáltások balfelöl: Jókai bajainak!) Épen olyan baj ez nekünk, mint Hollandiá­nak baj az, hogy magasabban áll a tenger, mint a szárazföld és igy kénytelen ezt mindig erős védgátakkal oltalmazni. Azután ezen véd­gátak kifurkálására előjön egy féreg : a terregó navalis. És ez aztán turkálja évről évre, ugy hogy minden 10—20 évben meg kell újítani a védgátakat. Épen olyan terregó navalis ez a liga. Ez ellen nem segít, ha Boszniát ott hagy­juk, mert akkor Dalmácziába fogják furkálni a védgátakat. Ha azt is elhagyjuk, furkálni mind­addig, mig a tengert ránk nem ereszti. (Felkiál­tások a haloldalon : Akkor költözzünk ki Ázsiába !) De t. ház, tudom, hogy vannak igen komoly politikusok, a kik azt mondják erre, hogy de hát nem jobb volna egy határozott erős politi­kát követni e helyett? Miért kergetjük mi a lázadóknak lábait, miért nem ütünk a fejére. Miért folytatjuk a háborút a patkányok és vakandokok ellen, miért nem provokáljuk magát a vadat? (Felkiáltások a szélső baloldalon : A mediétf) No hát a medvét, csak hogy legyen dicsőség, hogy egy egészséges háború mind­ezektől a bajoktól megszabadítson. T. ház! Én bizonyos vagyok róla, hogy ez az eszme nemcsak Magyarországon, nép­szerű, de vannak ennek az eszmének számos köve­tői túl a Lajthán is és vannak olyanok, kiknek tetszik ez az eszme, még az alkotmányos körö­kön kivül is. De, ha ez a politika inauguráltat­nék, én magam is azt mondanám akkor, hogy ha az elsó^ lépést megtettük, menjünk el az utolsóig. És nem is kételkedem rajta, hogy hadászatilag sikert aratnánk. De én ex principio ellensége vagyok a monarchiánk által Orosz­ország ellea megindítandó háborúnak. Nem azért, mintha én volnék a legfélénkebb ember az or­szágban. Nekem már ezen az egész planétán nem sok félteni valóm van, kivéve hazámat. Azt megvallom, hogy szeretném, hogy a kozákok lovainak dobogása ne háborgasson álmaimban odalenn. De elvből kerülöm azt, hogy mon­archiánk és Oroszország egymással háborúba keveredjenek. Nekünk nyerni valónk, practicus hasznunk ezen háborúban semmi. Még győzelem esetére is veszteségünk lehet. De mi a fődolog, minket háborúra az orosz nép maga nero provokál. EQ valaki elleu Isarczolni csak azért, mert az orosz nyelvet beszéli, nem akarok. Vannak számos orosz honfitársaink, a kik leghívebb fiai e nem­zetnek, a kik bennünket, a kik szabadságunkat épen azon buzgalommal védték, mint védtük mi magyar-ajkú honfiak. Azért én az orosz nép ellen nem viselnék háborút. Az orosz czárról sem hiszem, hogy provo­káljon bennünket háborúra. Maga is, ugy gon­dolom, legjobban szeretné, ha tökéletes békesség volna a földön és a föld alatt. Hanem van igenis egy rettenetes liga, mely magát a pánszláv állam alá rejtve, csupán a despotismus fentartá­sát, a népek elnyomását, saját népeinek leigázá­sát tartja feladatának. Ez az, a mi Oroszország­ban veszedelmes, nemcsak mi reánk, hanem az orosz népre is. Ez nem tud máskép uralkodni, mintha nemzetét folyton háborúba viszi, mintha provokálja a körüllakó népeket, mintha azt hir­deti, hogy szent háborúba viszi a népet ; csak azért, hogy a szabadelvűséget hirdető embereket lemészárolhassa, hogy azon emberekkel, a kik a szabadságért küzdenek, a kik alkotmányt ki­vannak, a kik szabadelvű institufiókat akarnak behozni, a sánczárkokat betemesse. (Mozgás.) Ha mi ezt a lig-át, melv folytonosan a kül­államok alá ássa a tűzaknát, ha mi ezt támad­juk meg fegyverrel: egyszerre az orosz népet mint érczfalat találjuk magunk előtt egyesülve a ligával, ennek az uralmát erősítjük meg Orosz­országban ; a mint láttuk is. Ezeknek a háború kenyere, aratás, eszköz a despotia hatalmának fentartására. Akkor kiszolgáltatjuk az orosz hazafiakat a despotismusnak, kiknek, bárha esz­közeiket nem helyeslem is, czéljáról el kell ismernem, hogy az az orosz nép felszabadítása és önálló institutiókkal való ellátása. (Mozgás a szélső balon.) Ellenben t. h LZ ; äZ íl politika, a melyet jelenleg követ külügyi kormányunk, az a politika veri meg azt a ránk nézve veszedelmes pártot Oroszországban; az veszi ki kezéből a fegyvert és kényszeríti Oroszországot a saját

Next

/
Oldalképek
Tartalom