Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.
Ülésnapok - 1881-104
260 104. országos ülés május IS. 1882. ban, itt kell élnünk és halnunk a költő szavai szerint és nekünk megélhetésünket minden körülmények között biztosítani kell. (Igaz! Ugy van! a szélsőbalon.) T. ház! Erős meggyőződésem az, hogy Bosznia és Herczegovina occupatióját itt a parlamentben Tisza Kálmán ministerelnökön kivül senki sem lett volna képes keresztülvinni. A régi Deák-párt vezérei valamennyien ellene voltuk és azou három vezér, kik közé tartozott Szlávy, Csengery és Falk, mind részesei voltak azon megállapodásnak, mely szerint ezen kormányt, mely Magyarországot Bosznia és Herczegovina oecupatiójába belevitte, meg fogják buktatni. Hosszas alkudozások után sikerült csak az említett három vezéregyéniséget a megállapodástól való visszalépésre bärni s elfogadtatni velük azon felirati javaslatot, melyet a kormánypárt egy része a kormány iránti bizalmatlanságnak vett, de a melyből a jelenlegi ministerelnök Tisza Kálmán bizalmat magyarázott ki a maga részére. Nem akarok azon kérdéssel hosszasan foglalkozni, mennyire veszélyes Bosznia occupatiója, pénzügyi szempontból? hiszen mutatják az évenkénti költségvetések, mutatják a magas deficitek, pedig a ministerelnök ur ez államháztartás egyensúlyának helyreállítására vállalkozott; (Igaz ! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) nem akarok hosszasabban foglalkozni azzal, hogy hadászati szempontból is mennyire káros az oeeupatió, mert erre nézve már magában elégséges bizonyíték az a tény, miszerint több mint 60—70 ezer katona van a lázongó tartományokban. (Igaz! ügy van! a szélső' baloldalon.) Midőn Bosznia és Herczegovina occupatiója ily roppant veszélyt rejt magában, már előkészítik önök Bosznia és Herczegovina annectálását. Hiszen Schmerling, az osztrák delegatió elnöke, mikor az osztrák, delegatió üléseit legutoljára megnyitotta, határozottan kifejezte, hogy ezen két tartományt a monarchiához szorosabban kell ftízni. Azt hiszik-e, hogy ő ezt véletlenül mondta ki és nem az ottani bizonyos klick, bizonyos hatalom befolyása következtében hangoztatta, hogy előkészítse a közvéleményt. (Ugy van! a szélső baloldalon.) És ime azon egyének, a kik ma szabadelvűnek nevezik magukat és a szabadelvű pártban vannak, ezen politikát támogatják, pedig 1878-ban, mikor kire ment, hogy Boszniát és Herezegovinát occupálni fogják, szóról szóra ezeket mondta a ministerelnök ur: „Nincs a döntésre hivatottak között senki, a ki a külügyi politika feladatának tartaná, hogy a szomszédunkban birtoklás és hatalomviszonyok megváltozzanak. u Pedig már akkor tudták, hogy Boszniát és Herezegovinát occupálni fogják. De azután is, mikor Boszniát occupálták, a félhivatalos „Ellenőr" és „Hon" azt állították, hogy igenis fogják Boszniát és Herezegovinát occupálni, de valamint a Cyprus birtoklásáért Anglia biztosította ázsiai Törökországot, ugy mi is biztosítani fogjuk Bosznia és Herczegovina bírásáért európai Törökországot. Azt hiszik önök, hogy Boszniát és Herezegovinát lehetséges oly könnyen aunectálni, hogy nem fog az nemzetközi bonyodalmakra vezetni, hogy a polgárság abba bele fog nyugodni? Hiszen ezen oeeupatió a monarchia testén egy uyilt seb; akkor csinál az orosz, szerb vagy montenegrói lázadást, a mikor neki tetszik. De kérdem, hogy ha annectálni akarják Boszniát és Herezegovinát, legalább a benlakókkal megkedveltették-e magokat, birják-e a bizalmát? Hiszen ma a 19-ik század végén nem lehet egy országot annectálni, hogy ha népének szeretetét, bizalmát ki nem érdemli. Hogy pedig ezt ki nem érdemelték, elég bizonyság, hogy ma is 70,000 katona van ott. Mire helyezik a bizalmat? A római katholikus elemre nem, mert azok nagyon kevesen vannak; avagy a szerbekre, a görög nem egyesültekre ? Hiszen ezeket sohasem fogják megnyerni; avagy a törökökre? Arra sem, hiszen mikor occupálták Boszniát és Herezegovinát, akkor az ottani hadsereggel ezeknek legnagyobb részét meggyilkolták és száműzték. Sorozást akarnak ott végrehajtani, a mint a deJegationális tárgyalásokból ki lehetett venni, a hadügyminister 1200 ujonezot akar ott sorozíatni. Ezen 1200 ujonczért kell ott önöknek 6000 zsandárt és 70—75,000 katonát folyton tartani, ugy, hogy egy osztrák delegátus kiszámította, hogy egyetlen bosnyák katona a monarchiának több mint 25,000 írtjába kerül. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) De hallunk-e a t. ministerelnök úrtól egyetlen felvilágosítást, hogy igaz-e azon átalánosan elterjedt hir, hogy Boszniában és Herczegoviuában és Dalmácziának tgy részében az úgynevezett Krivosciában katonai határőrvidékeket akarnak felállítani? Hiszen a delegatió nyíltan, határozottan tiltakozott az ellen; hiszen mindenütt beszélik, hogy Szlávy közös pénzügyminister épen a katonai kiiekuek túlhatalma miatt kénytelen visszavonulni, épen azért, mert fel akarják állítani ott a régi katonai határőrvidéket. A szőnyegen levő törvényjavaslat fontos, mint említem beszédem elején, alkotmányossági szempontból is, vagyis illetékességi szempontból is, hogy vájjon a delegátiók a 21 millió néhány száz ezer forintra menő költségekben megszavazhatnak-e olyanokat, a melyek a delegátiók hatáskörébe, mint a várak, erősségek építése stb. nem taztoznak ? (Halljuk !) Az oeeupatió által t ház, meghamisították az 1867: XII. t.-czikket; meghamisították annak nem csak szellemét, hanem még betűjét is. (Ugy van! a
