Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-103

230 103. országos ülés május 15. 1882. nevezett dynastikus érdekek miatt. Ámde dynastikus érdekekért ma a 19-ik század utolsóelőtti tizedében, most a millenium felé a nemzetnek vérét és pénzét föláldozni nem akarjuk. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Beestelenségnek, bűnnek tartjuk azt, ha bárki akarná föláldozni. {Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) A törvényjavaslatot el nem fogadván, kérem a különvélemény elfogadását. (Zajos helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) László Imre: T. ház! E nagy horderejű kérdésben, mely szerintem alkotmányunk létalapját megrendíti, szavazatomat indokolni akarván, gyenge egészségem miatt csak rövid időre kérem a t. ház becses figyelmét. (Halljuk! Zaj a jobboldalon. ) Midőn a népek életében az események odáig fejlődtek, hogy nyilvánvaló az, hogy a felsőbb körök, a visszaélések és nyomások hosszú sorai által mindig ugyanazon egy czélra, a nemzet jogainak elnyomására törekesznek: akkor igenis be kell következni azon időnek is, midőn a nép tompa közönyösségéből fölébredve, komolyan kell, hogy megfontolja helyzetét és a baj okait felderítvén, annak orvoslásához vállvetve hozzá kell fogni, a létért való küzdelemben nem rettenve vissza semmiféle áldozatoktól, La csak gyáván, tétlenül nem akarja nézni, hogy a szabad nemzetek sorából mint fogják kitörölni. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) A függetlenségi párt négy évvel ezelőtt, midőn az oceupationális politika ellen az ország átalános közvéleményére hivatkozva fölszólalt és tiltakozott, megmondotta előre, mily iszonyú vér- és pénz-áldozatokba fog kerülni ezen politika. És ime, alig múlt el három év és most, midőn tudós gazdáink arról tanakodnak, midőn azt hiszem, magának a t. kormánynak is legfőbb gondjai közé tartozik az, hogy miként kell az éhező népnek kenyeret és munkát adni, hogy idegen országokba, túl a tengeren ne bujdossék; most, midőn a megbirhatlan adó, annak még keserűbb behajtása által a nép vérig van zaklatva, most, midőn a hét év alatt, ha nem csalódom, hétszázmillió adósságot csináltunk, most, midőn deficitünket újabb kölcsönnel kell fedeznünk, most, midőn az adózó népnek nem hogy kényelmére maradna valami, de ha az ország szükségleteit fedezni akarja: látnia kell, hogy tőkéje miként apad el: ily nyomorúságos helyzetben van Boszniára nyolezvan milliónk és a mi ennél is drágább, vitéz harczosaink kiontott drága vére. (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon.) De hát mi okon szavaznánk mi meg azon milliókat Boszniára; hiszen Bosznia még nem áll Ausztria uralma alatt, még Törökország nem mondott le felsőbbségi jogairól; Oroszország, Montenegró igényt tartanak rá. Miért kell nekünk ott laktanyákat, várat építeni, sok ezerre menő katonát tartani, vasutakat, hidakat csinálni: talán hogy elnyomjuk azt a szegény kóbor népet? Hiszen ha önállósítani akarná magát, ha állammá akar alakulni, erkölcsi kötelességünk volna nekünk erkölcsi segítséget adni nekik. Hiszen az a nép sohasem vágyott az osztrák-magyar uralom alá, de ha vágyott volna is, azt hiszem, nekünk nem kellene őket befogadni, hisz van itt bent elég ellenséges elemünk, elég ellenséges szomszédunk, csak azokkal tudjunk elbánni. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Csodálatos mégis, hogy ez a politika miért nem szüutettetik meg, hanem par force folytattatik; vájjon hol rejlik ennek I ?,z oka? Ennek oka szerintem egyedül a bécsi felső katonai körök évek hosszú során át bebizonyított hódítási aspiratióiban rejlik. (Ugy van! szélső bal felől.) Exempla docent: ezen urak megtanulhatták volna a példákból, hogy a sok ! millióval és vérrel elfoglalt Bosznia nagyon könnyen kinőheti magát egy bosnyák LombardVelenczévé. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) T. ház! Csaknem azon időben, midőn gróf Andrássy a berlini congressuson kikoldulta a bosnyák occupátiót, vette hatalma alá az akkori angol lord kanczellár Gyprus szigetét, egyszerű szerződés alapján, melyet a török szultánnal kötött; mi Boszniát elfoglaltuk egy meghatalmazás alapján, a melyről ki fog tíinni, hogy később csaknem minden hatalom máskép fog magyarázhatni. Mi különbség van a két politika közt? Cyprus szigete meg van nyugodva, az angol kormány a mai kor követelményeinek megfelelő alkotmányt adoít nekik ; mi pedig megkezdtük a boszniai közigazgatást, mindjárt eleinte idegen jött-ment hivatalnokokkal ültettük be a kopár részeket, adókat vetettünk a sivatag vidékekre, sőt a mitől legjobban irtóztak, véradót vetettünk reájok, a dölyfös hivatalnokok örökösen zaklatták őket s midőn ezen kóbor, fegyverrel nőtt nép fegyvert ragadott az elnyomók ellen, akkor jött a katonai uralom, lőpor, golyó és nem tudom mi. (Igaz! Ugy van! a szélső halon.) Valahányszor egy újabb lázadás üti fel magát és arra pénz és véradót akarnak kicsikarni, mindig azt mondják, hogy ez lesz az utolsó, meglesz a pacificatió. De én azt hiszem, hogy a bosnyákok és herczegovczok az osztrák szép szeméért az ő kóbor életüket és szabadságukat feladni nem akarják, különösen ha Oroszország hűségesen fogja teljesíteni kötelességét, hogy azon kóbor népeket ellenünk izgassa. Más államokban is van példa rá, hogy a népek jogai ellen történtek merényletek. A múlt század végén Angolhonban az úgynevezett Nord - ministerium, urának, Györgynek egyenes parancsára feltétlenül elhatározta, hogy összetöri. ígaz, több évi küzdelembe került, mig Fox, Sheridan és Bürke