Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-103

103, országos ülés május 15. 1S82, 231 ellenállásán megtört a merénylet éá mint az irás mondja: „vérkönnyeket sirva", kellett neki távozni a parlamentből. Francziaországban a júliusi véres forradalom után beültették Lajos Fülöpöt nagy diadallal a királyi székbe, de mert az ő és ministerei politikája semmiben sem különbözött az előbbi guillotine-politikától, csakhogy alkotmányos mezzel volt bevonva, melyről azt mondta Chateaubriand, hogy semmit sem tettek egyebet, csak Lajos Fülöpöt becsempészték a X. Lajos ágyába, e szerencsétlen politika miatt tizenhét esztendő alatt összeomlott a hires polgárkirály trónja és egész Európát megrendítette. Uraim, tisztelem én az ellenvéleményt, ha annak meggyőződés az alapja, hiszen az ellenvéleményekből derül ki az igazság, a jó politika. De a mi helyzetünk egészen más, válságos, sőt mondhatnám páratlan. A ki szemét szántszándékkal nem akarja behunyni, láthatja, mint gülyedünk napról napra az örvény felé; láthatja, hogy evvel a politikával pénzügyeink nem hogy javíthatók lennének, hanem örökre megsemmisülünk ; láthatja, hogy naponta, idegen érdekekért az ország vagyona hogy pazaroltatik. Ily helyzetben, midőn egyik vélemény mellett az alkotmány megsemmisülése, másik mellett a hazáuak jövő felvirulhatása áll, ily helyzetben könnyű a választás. Épen azért, szemben a t. előadó úrral, én a t. házat arra kérem föl, hogy az időt elérkezettnek látván, mondja ki egyhangúlag e politikára nézve a netovábbat. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Hiszen ez már nem is lesz újság a t. túloldalon, mert a mint í. barátom Eötvös Károly mondta, maguk is kijelentették 1878-ban a feliratban, hogy az akkori helyzetet csak ideiglenesnek látják és kérik ő Felségét, találjon módot ennek megszüntetésére. De ha mégis ez alkalommal a t. többség e politikát magáénak vallaná, bocsánatot kérek, akkor iszonyú felelősséget vállalna magára és akkor azt hiszem, el fog következhetni az az idő, melyben nem mint a nagy száműzött jósolta, Magyarország, hanem az a nyomorult, kalandos bosnyákpolitika lesz a máglya, melyben az osztrák sasok elégnek, de Magyarországnak élni kell. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Győrffy Géza : T. képviselőház! (Halljuk! Felkiáltások a szélső baloldalon: Beszéljenek a túlsó oldalról is!) Helfy Ignácz: (Halljuk! Halljuk! Zaj.) Engedelmet kérek t. ház, én a házszabályokhoz akarok szólani. (Halljuk!) Én újból vagyok bátor emlékeztetni a ház t. elnökét a házszabályok azon pontjára, hogy felváltva kell, hogy a szónokok felhivassanak, {ügy van! a szélsőibaloldalon. Ellenmondások jobb/elől.) Azt fogják mondani, hogy nincs mellette senki felirva. Ha nincs, akkor én azt mondom, hogy menjünk ki ebből a házból az utczára, ott diskuráljunk, (Ügyvan! a szélső balon) mert akkor Magyarországon nincs alkotmány, (ügy van! a szélső baloldalon. Nagy zaj.) Mert ha ilyen kérdéssel szemben, ha ilyen, a nemzet életébe vágó, a nemzet jövőjét koczkáztató kérdéssel szemben különvélemény adatik be, az igy indokoltatik s a kormány, mely merészkedik'ilyen becstelen politikát követni (Nagy zaj. Mozgás a jobboldalon. Felkiáltások: Rendre! Rendre!) ily hazagyilkoló, nemzetgyilkoló politikát, (Zajos ellentmondások a jobboldolon. Felkiáltások: Rendre! Elnök csenget) annak védelmére semmit sem mond, akkor nálunk nincs alkotmány, akkor nálunk átok a parlament, menjünk ki abból, menjünk az utczára. (Helyeslés a szélső baloldalon. Zaj.) Elnök: Én, t. ház, midőn a vita kezdetét vette, mindjárt kérdeztem a jegyzőtől, hogy fel van-e valaki jegyezve a jobboldalról, mire ő nekem azt mondta, hogy nincsen. Hanem a képviselő urnak azért nincsen joga ilynemű szemrehányásokat tenni, mert a képviselő urak közül igen sokan vannak, a kik szólani akarnak és igy természetes, hogy ha valaki a törvényjavaslat mellett akar szólani, meg akarja várni a vita további folyamát. De ha nem is szólna senki, arra nem lehetne kényszeríteni, mert hisz ha van szólásszabadság, van hallgatási szabadság is. (Helyeslés a jobboldalon. Derültség.) A képviselőház tagjai bármikor szólhatnak, de a képviselő ur azért nem lehet jogosítva ilyen erős támadásokkal illetni a jobboldalt és a kormányt. (Helyeslés jobboldalon.) Ugron Gábor: Én tökéletesen osztom az előttem szólott Helfy képviselő ur nézetét, hogy ha nem azért vagyunk itt, hogy vitatkozzunk, hogy a pro és contra érvek megméressenek, akkor nincs szükség parlamentre. Elég lesz, ha 2 század katonát rendel be ő Felsége, azok is parancsolatra leszavaznak bennünket. És akkor nem is lesz szükség még parlamentre sem, nem lesz szükség a nemzetet választásokkal fárasztani és éveken keresztül azon hitben tartani, hogy van egy képviselőháza, a mely az ország ügyeit megvitatja. Én azt tartom, hogy a ház méltósága érdekében áll, hogy legyen bizonyos komolyság, bizonyos rend és ne tegyék ki önök, ha ugy is van, azon megaláztatásnak ezen képviselőháznak ugy is megcsorbult tekintélyét, hogy a túloldalról csak akkor szóljanak, a mikor nekik tetszik és a nélkül, hogy itt vita folytattatnék, monológoknak legyen helye. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon. Ellenmondás a jobboldalon.) Madarász József: A házszabályokra hivatkozva szót kérek. Elnök: A házszabályok 45. §-a szerint