Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.
Ülésnapok - 1881-102
102 orsíágos ülés május 13. ÍSS2. ÍJI7 az őt jogosan megillető ezen összeget megkapta és elismerem, a mint tudva van, hogy Hegedűs képviselő^ nr ezt önzetlenül, nemes buzgalomból tette. (Éljenzés a szélső baloldalon,) És épen ezért leginkább azt roszalloim hogy ama bizonyos urak most megfizettetik magokat a képviselő ur és még mások nemes buzgalmáért, kik ezt ingyen teljesítették. így áll a dolog, Ugron képviselőtársam hazafias kötelességet teljesített s est helyesen tette annyival is inkább, mert nagyon is elterjedtek Erdélyben azon sugdosások bizonyos emberek részéről, hogy azért kellett ily nagy összeget áldozatul dobni ama bizonyos uraknak, mert nekiek pénzre volt szükségük bizonyos utak előkészítésére s ez árnyat vethetne azokra, kik önzetlenül, hazafias buzgalommal működtek. Meg vagyok győződve, hogy azok, kik a sikert valóban kieszközölték, ügyszeretetből tették; mig ama bizonyos borravalós urak semmit sem eszközöltek ki, hanem ide jöttek és aníichambriróztak egy pár napig. Megvallom, hogy ezért 21,000 frtot igen sokallok. Ugy Hegedüs Sándor képviselő ur, mint a ministerelnök ur nagy indignatióval hozták fel, hogy itt a kormánynak joga sincs beavatkozni, inert abban a felekezeti autonómia megsértése foglaltatnék. Már t. ház, azt tartom, hogy minden oly összegnél, a mely a költségvetésbe bevétetik és évenként magszavaztatik, joga van hozzászólani kormánynak és minden képviselőnek, sőt köteles ellenőrzést gyakorolni. (Helyeslés a $zélsö baloldalon.) De tovább megyek, azt tartom, hogy ezen egyezmény, a melyet azon urak megkötőitek — előlegesen kikötve maguknak nagy öszszegekre menő borravalókat — jogilag meg állhat. Mert a mi jogi fogalmaink és törvényeink szerint a quota litist kikötni nem lehet; már pedig itt quota litist kötöttek ki, tehát itt igazságszolgáltatásunkkal homlokegyenest ellenkező ténynyel állunk szemben, melybe beleszólása van az igazságszolgáltatás elmélete szerint a t. háznak és az igazságügyminisiernek. Tehát én azt hiszem, hogy a t. ház elfogadván a kérvény! j bizottság véleményét, az igazságügyminister kö- i iélessége lép előtérbe megakadályozni oly törvénybe ütköző egyezményt, mely a quota litist köti ki. T. ház! Befejezem beszédemet azzal, hogy J ha Ugron t. képviselőtársam íeíszólásának talán tényleges eredménye nem is lesz, de megvan azon erkölcsi kihatása, hogy ezen urak jobban fognak őrködni épen a kulturális czélokra rendelt összegek mikénti felhasználására, n ert az, a mi az euyedi collegiumnál történik és a mi épen e I tárgyban történt, arról győznek meg minket, hogy | ott a kellő ellenőrzés nem gyakoroltatik. Remél- • leni, hogy ezen felszólalást intésül fogják venni, ! KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. V. KÖTET. hogy legalább jövőben szigorúbban ellenőrködjenek. [Helyeslés a szélső baloldalon.) Horváth Gyula: A t. ház osztatlanul, ugy látszik, elfogadta azon álláspontot, melyre a. kérvény! bizottság helyezkedett; a háznak mindkét oldala elfogadta és helyeselte azon indokolást, a melyet a kérvény! bizottság előadója előterjesztett; a mennyiben abban az foglaltatik, hogy ezen kérvényezők kérvényükkel elutasittatnak azért, mert ilyen, a kérvényekben foglalt tárgyak iránt áképviselőház nincs feljogosítva bíráskodni. És miután ez elfogadtatott, meglehetős lelkesültséggel, a t. képviselő urak folytonosan ugyanazon tárgyra vonatkozólag teszik megjegyzéseiket. (Félkiáltás balfelöl: Hegedüs Sándor is tette !) Én nem mentek ki senkit, nem veszek ki senkit, constatálom 3 dolgot, a hogy van. (Helyeslés.) T. ház! Ha ez csakugyan irányadó lenne, megtörténhetnék, miután a különböző felekezeteknek, de másoknak is vannak peres kérdései, miután tudvalévő dolog, hogy Magyarországon azokkal, kik efféle jogi közbenjárást elfogadnak, igen sokszor drága szerződést szoktak kötni; ha tehát ezen tárgyalási módot a t. ház agendái közé kellene felvenni, akkor valamennyi ügyvédi egyesség a kérvény! bizottság elé lenne hozható. En azt, hogy ilynemű kérdések egyáltalán itt tárgyaltassanak, legkevéshbé tartom a parlamentarismussal és a képviselőház méltóságával megegyeztethetőnek. A mi pedig az itt felhozott kérdéseket; illeti, melyekre nézve kétségtelenül kimutattatott az, hogy ezen vagyon, melynek egy bizonyos részére nézve az egyház közgyűlése és igazgatótanácsa szerződést kötött s azzal disponált, az egyháznak oly magántulajdonát képezi, mint minden más magántulajdon, én egészen természetellenesnek, egészen helytelennek tartom azt, hogy itt az erdélyi reformált egyháznak s az egyházkerületi közgyűlésnek jogai fölött incidentaliter vita idéztessék fel, mert arra épen magának az országnak semmi szüksége. E körben régebben épen a reformált egyház tagjai, valahányszor a képviselőház vagy még régebben a diéták előtt hasonló viták incidentaliter provokáltalak, vallásukhoz s egyházi alapítványaikhoz melegen ragaszkodván, ily viták ellen mindannyiszor tiltakoztak. Én tehát kérem a t. házat, méltóztassék a kérvény! bizottság véleményét elfogadni. {Helyeslés jobbfelöl.) Szalay Imre: T. ház! Nem szándékozom a dolog érdemére nézve megjegyzést tenni. Felszólalásra csupán a Hegedűs t. képviselőtársamnak azon megjegyzése késztet, hogy ő inparkmentarisnak tartja a „borra való * szó emlegetését 28