Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-102

218 102. országos ülés ápriíis 13. 1882. taris, tehát azt mondotta, köztünk nézet eltérés van. Nekem ebben a kérdésben is az a meg­győződésem vau, hogy igazat mondani, mindig parlamentáris dolog, történjék a képviselőházban, történjék a sajtóban, épen ezen indoknál fogva, és miután közbekiáltottam, hogy nem inparlamen­miutáii Orbán Balázs t. barátom kifejtette a dolgot s hogy igazat mondott, bizonyítják az iratok, e tárgyban több szót uem akarok mente­getni. Azonban mégis szükségesnek tartom, hogy Hegedűs t. képviselő urnak megmondjam, a ki engem a parlamentáris gyakorlatokra figyelmez­tetett, hogy én igazán Inparlamentárisnak tartom azt, ha valaki egy távollévő képviselő mondására megjegyzést tesz, a mi ellen az magát nem védel­mezheti. Csak ezt akartam megjegyezni. Elnök: Szólásra senki sem lévén följegyezve, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a kérvényi bizott­ság- jelentése elfogadtatik s a kérvény vissza­vétel czéljából letétetik a ház irodájába. Tibád Antal jegyző (olvassa a 9—13. számú kérvényeket, melyekre nézve a kérvényi bizottság véleménye elfogadtatik. Olvassa) '• 14. Buda­pest főváros közönsége az ezer éves fenállásunk megünneplése és megörökítése tárgyában kér­vényez. Berzeviczy Albert előadó: A kérvényi bizottság határozati javaslata a következő: Ezen kérvény az ügy tanulmányozása és jelentéstétel végett a ministerelnök utján a kormánynak ada­tik ki. Göndöcs Benedek: T. ház! Csak néhány év választ el bennünket, hogy ezredéves fen­állásunkat megérjük. Megvallom őszintén, hogy egy kérvényt kívántam most benyújtani és itt elmondani, hogy én Pusztaszerre mentem és ása­tásokat végeztem azon szent helyen, a hol ezer év előtt az első alkotmányos hongyülés tarta­tott. Eszközöltem pedig ezen ásatásokat azért, hogy hazánk múltjából mentől többet föltárhas­sunk. {Egy hang: Benne van az újságban!) Ezen közbeszólás folytán megjegyzem, hogy csak nagyon röviden fogok szólani, mert nem akarom az idő előhal adottságánál fogva a ház béketürését hosszabb időre igénybe venni. A lehető legrövidebben fogom magamat kifejezni és csakis a főbb momentumokat fogom érinteni. (Ralijuk!) Az ásatás megtörtént és be kell vallanom, hogy reményen felül sikerült. Azon helyen történt az ásatás, a hol ezelőtt ezer évvel tartatott az első alkotmányos hongyülés. Azon helyen felfedeztünk egy igen nagyszerű basilikát és zárdát. Én óhajtanám t. ház, hogy a nemzetnek ezen legrégibb műemléke örök idő­kig fentartassék és azért arra kérem a t. kor­mányt, hogy méltóztassék megbízni a maga kebeléből a vallás- és közoktatásügyi mmistert, hogy a rendelkezése alatt levő műemlék fen" tartására szolgáló alapból ezen legszentebb mű­emléket örök időkre fentartani és helyrehozni törekedjék. Továbbá kérem arra a t, kormányt, miszerint Pusztaszeren, a hol az első honalkotó gyűlés tartatott, egy kápolnát emeltessen, a hol, mikor bekövetkezik az ezredéves évforduló, e nemzet a legszentebb áldozatot tarthassa és hálát adhasson, hogy a gondviselés fentartotta a nem­zetet és kérhesse az istent, hogy a világ végéig tartsa fenn és tegye nagygyá s dicsővé; kérem a t. házat egyszersmind arra is, hogy Pusztaszeren, a mely ma egy elhagyatott sivatag, az ezredéves ünnepély alkalmára egy legalább 100 holdnyi díszes kertet létesíttessen, hogy mikor ott a nemzet összejön, az ünnepély­nek a díszét ez is emelje. Remélem, hogy e hazának fiai és leányai lelkesülten fogják fillérei­ket áldozni ugy a kápolnára, mint a díszkertre is. Én őszintén kimondom, hogy az ezredéves ünnepélyt nagygyá s díszessé óhajtom teani, mert az egész világnak tudnia kell, hogy a magyar nemzetnek ezeréves alkotmánya van és egyedül annak köszönheti fennállását. Csanády Sándor (közbeszól): De nem a mostaninak. Göndöcs Benedek: Engedelmet kérek, a mainak is; csak a magyarázat különböző; egyik nagyon sokat óhajt, a másik megelégszik azzal, a mi lehetséges. (Derültség a szélső baloldalon.) A mi a kiindulást illeti, az mindenesetre ott az első alkotmányos gyűlés színhelyén lenne. de a folytatás nem lehet misből, mint az ország szivében, Budapesten. Meg vagyok győződve t. ház. hogy hazám minden fia óhajtja azt, hogy az ezredéves alkotmány méltó megünneplésére egy oly nagyszerű művet hozzunk létre, a mely a nemzetnek dicsőségét hirdesse. Verhovay Gyula (közbeszól): Töröljük el a 87-iki törvényeket! Göndöcs Benedek: Arra nézve megjegy­zem, hogy azoknak köszönhetjük, hogy most alkotmányunk van: mert ha azok nem létezné­nek, most nem volna alkotmányunk. Óhajtom tehát, hogy ezen nagy dicsőség csarnoka a szt. Gellért hegyére tétessék ; (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) mert azon hegyet a legelső keresztény martyrnak vére szenteli meg és azért a legméltóbb hely arra, hogy ha­zánk múltjának nagy alakjai, kik e hazáért él­tek, működtek és haltak meg, ott legyenek egy templomban. Ilyen körülmények közt, a midőn abbeli óhajtásaimat kifejezem, reményiem, hogy az igen t. kormány (Halljuk!) és egyszersmind az én t. honfitársaim, a kik ezen háznak tagjai, mint a nemzet képviselői, a kormánynyal és a nemzettel egyesülten hódolatteljes tisztelettel fogunk a legjobb fejedelemhez fordulni; ő a

Next

/
Oldalképek
Tartalom