Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-102

102. országos ülés május 13. 18S2. 215 házának iskolai czéljaira és az egyház a fáradságos munkát megjutalmazná: akkor nem mondhatná azt senki, hogy ezen összeg az egyházi és iskolai czéloktól elvonatik, mert az oly munka jutalmát képezné, mely állandó és nagy jövedelmet biztosít az egyházi és iskolai czéloknak. Ezeket voltam bátor megjegyezni. Tisza Kálmán ministerelnök: Teljes mértékben osztva a kérvényi bizottság véleményét, miszerint e tárgy ide nem tartozik, annak feszegetésébe bocsátkozni nem is akarok. (Helyeslés.) De constatálnom kell mindenesetre azt, hogy fenálló törvényeink és gyakorlatunk szerint az erdélyi ref. egyház igazgató-tanácsának és közgyűlésének leljes jogában állott ezen cameraticum kikeresése- vagy érvényesítése iránt oly szerződést kötni, a minőt akart; Köthette ezen urakkal, köthette volna másokkal. Az egész világon és főleg Magyarországon szokásos és természetes. (Egy hang a baloldalon: Geschäfteles.) Meglehet, hogy a képviselő ur Gesebäftelésnek nevezi, mások nem annak nevezik azt, hogy oly ügyekben, melyekben hosszas utánjárás igényeltetik, a meghatalmazottakkal szerződés köttetik, mely szerint eredmény esetében aránylag nagyobb jutalmat nyernek, eredménytelenség esetében pedig semmit. Ez az eset forog itt fenn. Nem tartozik ide és nem is tartozik reám bírálni akarni, hogy az erdélyi igazgatótanács helyesen eselekedett-e, midőn e szerződést kötötte. l)e hogy jogkörében cselekedett, azt kétségbe vonni senkinek sem lehet; és épen mert jogkörében cselekedett sem a képviselőháznak — s főleg aeért szólaltam fel, inert ez is elmondatott — sem a kormánynak feladatához nem tartozik ezen teljesen határozott jogkörében kötött szerződés felett Ítéletet mondani, abba beavatkozni, annak végrehajtását előmozdítani vagy megakadályozni. Bátor vagyok arra figyelmeztetni, hogy ha egy protestáns egyházi testület saját határozott jogkörében vagyon szerzése vagy vagyon visszaszerzése szempontjából tett intézkedéseit a kormány próbálná beavatkozólag megsemmisíteni, ugyanazok, a kik most ezt, mint a kormány kötelességét hirdetik, a legerősebben fognák a kormány ezen cselekedetét megtámadni. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Nyugtalanság szélső baloldalon.) Határozottan és tisztán erről van szó. (Egy hang a szélső balon: Nincs erről szó!) Mert a képviselő ur azt mondotta, hogy a kormánynak kötelessége volna meg nem engedni. Már pedig engedelmet kérek, ha egyik esetben kötelessége meg nem engedni, akkor megvolna a joga a meg nem engedésre és akkor aztán saját belátása szerint mérlegelhetné^ hogy mikor akar e jogával élni és mikor nem. Én, a protestáns constituált törvényes hatóságok jogkörét igy nem magyarázhatom és igy magyaráztatni nem engedem. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ez az egyik, a miért felszólaltam. A másik, a miért felszólaltam, az, mert nem hallgathatom el hogy az erdélyi magyar-reformáta egyház az ő egészében azzal vádoltassák, a mivel itt vádoltatott, hogy missióját, mint culturalis és nemzetiséget is fejleszthető testület nem teljesítheti. Nem vagyok tagja azon testületnek, de mindamellett ezt, mint azt méltatlanul érintőt és sértőt, határozottan visszautasítom. (Élénkhelyeslés jobb/elől.) Kiss Albert: T. ház! A t. ministerelnök urnak teljesen igaza van abban, a mit felállított, csakhogy ó' még is más következtetésre jutott, mint rendesen, ugymostis, amint én vártam. Midőn azt mondotta, hogy az igazgatótanácsnak teljesen jogában volt megbízottjaival oly szerződést kötni, a minőt akart és ezt e ministeriumnak ellenőrizni joga nincs, mert ezt tiltja a protestáns önkormányzat: ebben igaza van. Hiszen Ugron Gábor t. képviselőtársam sem szólott ez ellen, sőt még ma nagyon erősen hangsúlyozta, hogy ha van az egyháznak más alapja, a honnan fizethet, ám tessék! nincs semmi szava ellene. (Derültség a szélső balon.) Hegedüs Sándort, képviselő ur is itt tévedettAzt mondotta ugyanis, hogy Ugron Grábor t. képviselő urnak felszólalása itt nem volt helyén s ezt azzal indokolta, hogy ezen ügy felett Ítélni a protestáns önkormányzat jogkörébe tartozik. Továbbá azt hozta fel, hogy azon összeg nem egyházi és iskolai czéloktól vonatik el s azért nincs az államnak ellenőrzési joga. Ez nagy tévedés! A mint az igazgatótanács, ha arra más alappal rendelkezik, abból, ha neki ugy tetszik, kifizetheti, ép annyira nincs joga ezen egyházi és iskolai czélokra adott összegekből egyetlen egy krajezárt is a maga rendeltetési czéljától elvonni. (Ellenmondás jobbfelől.) Ha kételkedni méltóztatnak, be fogom bizonyítani. A költségvetés tárgyalása alkalmával minden évben egy bizonyos összeg adatik egyházi és iskolai czélokra a protestáns egyházaknak; de soha még egyetlenegy egyházi kerület részére sem adatott ki az őt illető osztalék az állampénztárból addig, migaz az egyházi kerület a miuisteriumhoz beterjesztett hiteles nyugtával nem igazolta, hogy az előző évben részére adott segélyt utolsó krajczárig a rendeltetési czélokra használta fel. És a kormány a maga ezen ellenőrzési jogát szerintem helyesen gyakorolja. Ez uraim, nem más természetű ügy s azért a törvényes s rendes gyakorlatnak ennél "s ugyanannak kell lenni. Vagy ha itt az egyházi önkormányzat hatásköre egész addig kiterjed, hogy ezen összeget a főtanács más czélokra egyeseknek adhatja, akkor ki kell terjedni ezen jognak azon államsegély] összegekre is, mers az egyiket ép ugy, mint a másikat az állam