Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-102

102. országos ölés május 13. 1882211 hol az adóhátralék mennyisége igeu nagy összegre rug, mert nevezetesen mig Szilágymegyének egy évi adója 683,000 frt, addig 1880 végén adóhátraléka 1.070,000 frtot tett ki, tehát másfél évi adójának megfelelő Összeget. Ily körülménynyel szemben saját hatáskörömben is kötelességem volt ezen kérdéssel foglalkozni, a mint azt tettem más megyével, Torontál-, Temesmegyével is s ezen tanulmányozás következménye az volt, hogy meggyőződ'em arról, hogy Szilágymegyében igenis bajok vannak; csakhogy nem ismerem el, hogy a bajoknak kizárólag az leone az oka, mely a kérvényben felemlittetik, hogy t. i. ezen nagy hátraléknak oka az, hogy Szilágymegyében a Magyarországba való bekebelezés után behozatott a tiszta jövedelem utáni 16%-nyi jövedelmi adó, holott a többi erdélyi részekhez tartozó megyékben ezen tiszta jövedelemnek csak ÍO°/°-jét fizetik; — mert szemben ezen emelkedéssel, ugyanakkor, midőn ezen nagyobb percentuatio hozatott be, a Szilágymegyékez kapcsolt részekben az Erdélyben feiinállott más adónemek megszüntettettek és igy a különbség ki lett egyenlítve. De t. ház, még azon körülmónv is, hogy Szilágymegyének azon részeiben, a melyek előbb is Magyarországhoz tartoztak és semmi változásokon nem mentek keresztül, adóhátralékok merültek fel, mint az az adófelügyelő kimutatásaiból kiderül, épúgy mint azoa részekben, a melyek odacsatoltattak, ezen körülmény maga igazolja azt, hogy nem ezen egy okban keresendők az adóhátralékokból származó bajok. De a t. ház, csakugyan tény, a mint előbb bátor voltam említeni, hos^y a mely törvényhatóság másfél évi adójának megfelelő összeggel van hátralékban, azon, felfogásom szerint, segíteni kell; de nem lehet segíteni azon a módon, a melyen a t. képviselő ur kívánja, hogy a múlt kiiencz esztendőre fizettessék vissza az adó s igy természetesen sok esetben másoknak, jogosulatlanoknak is fizettessék vissza, a mi a méltányossággal semmikép sem indokolható eljárás lenne. A másikat, a mi szintén a kérvényben foglaltatik, hogy ne egyeseknek, hanem az egész törvényhatóságnak fizettessék visisza, szintén nem tekintem méltányos eljárásnak, mert a törvényhatóság nagy részének nincs semmi igénye ezen adóvisszaíérítésre, minthogy előbb is Magyarországhoz tartozott. A kérdés végleges megoldásának helye lesz akkor, midőn a földszabályozási munkálat, a mely most folyamatban van, befejeztetvén, ezen kérdés is végleges megoldást fog nyerni. De magam, is átlátom, hogy addig is szükséges némely intézkedést tenni; és habár azokat, melyek a kérvényben foglaltatnak, nem fogadhatom el, mégis vannak egyesek, melyeket felfogásom szerint is, alkalmazni lehet és keli. Nevezetesen az egyik az, hogy vizsgáltassák meg mindenekelőtt, vajjoa időközben nem történteké a földadó kiigazítása alkalmával hibák vagy mulasztások az érdekeltek részéről a bejelentésnél és a memyiben ilyenek történtek, ezek alapján rectifikálni kell az adótöbbletet. A másik az, hogy épen az ily nagy összegre felszaporodott adóhátraléknál kétségtelen, hogy a követelések egy része nem lesz behajtható és igy a behajthaíkn adóhátralékok törlése iránt fennálló szabályok értelmében kell és lehet is intézkedni. Végre a harmadik intézkedés az, hogy a leirás után fenmaradt adóhátralékok iránt fizetési halasztásokat hosszabb időre lehet engedélyezni. (Helyeslés.) Ezek azon intézkedések, a melyeket tenni lehet és tenni kell és a miknek megtételére szívesen vállalkozom. (Helyeslés.) Kérem, méltóztassék a kérvény! bizottság véleményét elfogadni. (Helyeslés.) Gróf Károlyi Sándor: T. ház! A pénzügyminister urnak nyilatkozata után részemről azt hiszem, hogy az érdekelt vidék belenyugodhaíik abba, a mit a miuister ur mondott és azt hiszem, hogy ha a t. miuister ur iparkodni fog a mulasztásokat is helyrehozni, melyek netalán a most befejezett uj kataszteri felvétel rectificatiója alkalmával felmerültek és ezen ügyet csakugyan komolyan fogja figyelembe venni, ezzel azon vidéknek igen nagy előnyt fog nyújtani. Ezen értelembon részemről megnyugvással fogadom és helyesnek találom azt, a mit a pénz ügy miuister ur kijelentett és azt hiszem, a vidéknek is megelégedésére fog szolgálni. (Helyeslés.) Berzeviczy Albert előadó: T. ház! Csak szavaim félremagyarázása következtében szólalok fel. Csanády képviselő úr ugyanis azt méltóztatott mondani, hogy én elismertem és magam állítottam, miszerint Szilágymegyében a magas földadókulcs képed okát aa adóhátralékok nagyságának, azon megye elszegényedésének és a lakosság kivándorlásának. A t. képviselő ur félre értette, a mit mondottam, mert felszólalásom elején azt fejtettem ki, mi foglaltatik a kérvényben és a kérvényből idéztem a kérvényezők állításait, nem pedig a magam véleménye gyanánt mondottam, hogy Szilágy megyében ezen állapotokat a földadókulcs idézi elő. Elnök: E szerint a kérvény oly felhívással adatik ki a pénzügyministeraek, hogy tekintettel Szilágymegye földadó-hátralékának tetemes voltára, ennek okai iránt vizsgálatot eszközöljön és azok megszüntetésére a fennálló szabályok keretén belül saját hatáskörében megfelelő intézkedéseket tegyen. Tibád Antal jegyző (olvassa): Heves megye közönsége a riaimaj község biztosítására szükséges védmüvek építési költségeit országos adományként engedélyeztetni kéri. 27*