Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-72

72. országos ülés márezius 6. 18S2. 73 iparos jön már be az országba. Az idegen iparosok kétségkívül igen sok képességet és ügyességet hoztak magukkal az országba. Ők arra indították a magyarországi iparosokat, hogy külföldre menjenek, a mi most már ritkábban történik és ennélfogva tapasztalatból lehet mondani, hogy az iparos - segédek a képesség tekintetében ma sokkal hátrább állanak, mint állottak két évtizeddel ezelőtt. Azért igen nagy örömmel üdvözlöm a költségvetés két tételét; az egyiket, melyben az igen t. minister ur a tanonczok helyes kiképzésére bizonyos összeget irányzott elő és a másikat, melylyel segélyezni akarja azon iparos munkásokat, a kik külföldön kivánják ismereteiket gyarapítani. Azonban van egy főkivánsága az iparos osztálynak, melynek teljesítése igenis a t. minister úrtól függ. Nagyon jól méltóztatnak tudni, hogy meghaladja a százat a kérvények azon száma, melyek az ipartörvéuy revisiója tárgyában ezen ház elé kerültek. En t. ház, igen jól tudom, hogy a legjobb törvény se elegendő arra, hogy az ipar helyzetét egymaga teljesen javítsa. Azonban a mostani ipartörvény mégis tarthatatlan állapotokat teremtett. Meg: kell vallanom, t. ház, hogy visszatérve e hazába, én is azon iskola híve voltam, a mely az iparnak fejlődését első sorban és mindenekelőtt a legnagyobb szabadságtól és minden korlát lerombolásától várta. A 60-as évek vegén és a 70-es évek kezdetén, a midőn még a mostani ipartörvény nem létezett és csak munkában volt, én is — most bűubánólag bevallom — azokhoz tartoztam, a kik azt hitték, hogy a törvénynek ilyetén megváltoztatása, a mint történt, az iparnak, ha talán nem is használni, de legalább ártani nem fog. Bevallom, t. ház, hogy tévedtem. Végre is csak azon egy igazságot Mustrálják az ipartörvény hatásai, hogy igen sok dolog jó lehet Angliában és Francziaországban, aminálunk vagy Ausztriában nem az. Külömböző viszonyok különböző rendszabályokat kivannak. Én t. ház, még 1872-ben az ipartörvéuy szentesítése idejében tartott első iparos corsgressus alkalmával azok közé tartoztam, a kik arra törekedtek — még pedig eredménynyel — hogy az iparosság ne Ítéljen rögtön a törvény felett, hanem várja be annak hatását. Igen kevés idő volt azonban szükséges arra, hogy belássuk, hogy az ipartörvény hatása romboló. És már 1876-ban, 4 esztendővel az ipartörvény szentesítése után felszólalt február 9-én Ráth Károly barátom és interpellátiót intézett Simonyi Lajos akkori földinívelés-, iparés kereskedelmi minister úrhoz és kérte, hogy az 1872: VIII. t.-cz. tapasztalt hiányainak orvoslása czéljából novelláris törvényjavaslatot terjeszszen be. Márczius 21-én Simonyi Lajos minister ur megígérte — mindenesetre csak KÉPVH. SAPLÓ. 1881—84. IV. KÖTET. azért, mivel az interpellátió jogosultságát elismerte — hogy szakértőkből álló tanácskozmányt fog összehívni s annak véleménj-e alapján, ha szükségesnek fog látszani, annak idejében törvényjavaslatot fog benyújtani. Simonyi minister ur nem válthatta be szavát, mivel rövid ideig foglalta el a ministeri széket. Harmadfél esztendeig várt az iparos világ, vájjon t. utódja meg fog-e felelni ezen általános kívánságnak. Minthogy ez nem történt t. ház, harmadfél évvel később az 1878-iki ülésszak vége felé bátor voltam felszólalni és indítványozni, hogy enquéíe utján győződjék meg a minister ur az ipartörvény megváltoztatásának szükségességéről és hogy a legközelebbi ülésszak folyamán tegyen, előterjesztést az ipartörvény módosítása tárgyában. Hát azóta 4 esztendő múlt el. Az én határozati javaslatomat pártolták akkor többen pártkülönbség nélkül. Rámutatott akkor Kerkápolyi Károly képviselő ur, hogy mindent meg kell tennünk, a mit tennünk lehet a végett, hogy mezőgazdászati culturánkhoz az iparost s ennek segélyével mindkettőhöz a kereskedelmit csatolhassuk. S azok közt, a miket itt meg kell tenni, azt hiszem, első sorban áll magának az iparos élet szervezetének, irányzásának, k^pezésének ügyét felölelő törvény revisiója, az ipartörvény revisiója. Azóta, t. ház, nemcsak hazánkban, de az ipar tekintetében nálunknál sokkal előbbre haladott külföldön is a nézetek gyökeres változáson mentek keresztül. A német birodalomban egyike az iinminens kérdéseknek épen ez idő szerint szintén az ipartörvénynek revisiója, az iparos rendtartásnak azon irányban való reformja, hogy nem csak szabadságára hagyassák az embereknek érdeküket szolgálni, de hogy egyszersmind azon érdekeknek szolgáltatására a kiképzésről is gondoskodva legyen, hogy necsak szabad, de lehető is legyen az, a mit mindnyájan óhajtunk. A kormány, képviselve Pémy Tamás akkori minister ur által, kijelentette határozati javaslatomra, hogy az idő előhaladásával meggyőződött arról, hogy az ipartörvényt módosítani kell. Még Baross Gábor képviselő ur is helyesnek találta határozati javaslatomat, kijelentvén, hogy a legnagyobb készséggel elfogadja azt és sajnálja, hogy azt maga is alá nem irta. Utoljára az akkori ressortmiaister Trefort Ágoston kijelentette, hogy a kormány elismeri az ipartörvény revisiójának szükségességét és hogy az előmunkálatok e tekintetben már meg is tételtek. Hát t. ház, ez négy esztendő előtt volt; négy esztendő hosszú idő. Ez alatt a jelenlegi t. minister ur egybe is hívott két enquetet, nem csak olyat, mely az iparosok érdekeit képviselte és az 8 szempontjukból indult ki, hanem olyat is, a melyben nemzetgazdasági kapaczitások 10