Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-71

71. országos ülés gyok bátor tenni azon divatra nézve, mely nálunk Magyarországban létezik. Gazdasági egyesületek, iparegyletek és mindenféle társulatok irányt, utasítást adnak és formálisan kormányozni kívánnának, de ez könnyű nekik, mert a felelősség — ba baj lesz belőle — nem őket terheli. A németeknek egy közmondásuk van: „Olyan régen volt, hogy már nem is igaz". A mit mondani akarok, az régen volt ugyan, de mégis igaz. Midőn fiatal koromban Csehországban voltam, ott a mezőgazdaság és ipar körül belül a fejlődés azon stádiumán ^volt, melyben van ma nálunk Magyarországon. És mit tapasztaltam? Az ottani nagybirtokosok saját birtokukon saját maguk állítottak fel gyárakat, (Ugy van! jobb felöl.) Ugy tettek, mint a mi birtokosaink a lótenyésztéssel. Minta-gazdaságokat állítottak fel birtokaikon. (Ugy van! jobb felől.) Ott nevelték saját gazdatiszteiket és nem tették szükségessé azt, hogy az ország állítson nekik itt is ott is egy-egy iskolát, hanem a birtokos, a ki magának állított fel minta-gazdaságot, utána nézett, hogy azok, a kiket ő ott nevel gazdatiszteknek, felügyelőknek, szolgáknak, csakugyan meg is értsék a munkát. (Ugy van! jobbfelbl.) És a virágzó eredmény, ime megvan. Mert merem állítani, hogy legalább az osztrák-magyar monarchiában, de annak határain túl is a legjelesebben berendezett gazdaságok Csehországban és Morvaországban vannak. Én tehát, mint a praxis embere kívánom, hogy az indítvány, melyet t. barátom gróf Zichy beadott s a kinek jó szándékáról és hazafias törekvéséről meg vagyok győződve, kiadassék a közgazdasági bizottságnak. (Helyeslés jobbfelöl.) A budgetet elfogadom. Madarász József: A napirendhez kivánok szólani. Ha jól emlékszem, a kérvények már háromszor maradtak le a napirendről s három interpellátió is van bejelentve. Minthogy talán a napirendhez többen és hosszasabban kivannak szólani: az eddigi gyakorlathoz képest, tekintettel arra, hogy már 2 óra, kérem a t. házat, hogy a tanácskozás berekesztésével és annak a jövő hétre való elhalasztásával, a kérvényekre és az interpellátiókra térjünk át. (Helyeslés.) Elnök: Ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, (Helyeslés) áttérhetünk a kérvényekre és azután a bejelentett interpellátiókra annak megjegyzésével, hogy a jelenleg félbeszakított tárgyalás a hétfői ülésben fog folytattatni. Következik a 10. sorjegyzékből elmaradt kérvényeknek tárgyalása. Péchy Jenő jegyző (olvassa a kérvények X. sorsjegyzékében foglalt 20—-25 számú kérvényeket, melyekre nézve a kérvényi bizottság véleménye észrevétel nélkül elfogadtatott.) Elnök: A X-ik sorjegyzékben foglalt kérvények ekként letárgyaltatván, következik a KÉPYH. KAPLÓ. 1881—84. IV. KÖTET. märezins 4. 1882. gy XI-ik sorsjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. Péchy Jenő jegyző (olvassa a XI-ik sorsjegyzékben foglalt kérvényeket, mely ékre nézve a kérvényi bizottság véleménye észrevétel nélkül elfogadtatott). Elnök: E szerint, t. ház, a 11-ik sorsjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása befejeztetvén, következik először Almásy Sándor képviselő ur interpellátiójának mint legrégibbnek, előterjesztése. Almássy Sándor: T. képviselőház! (Halljuk!) Midőn a közmunka- és közlekedési minister úrhoz jelen interpellatiómat intézem, engedje meg t. ház, hogy a tárgy fontosságánál fogva, azt a lehető legrövidebben indokoljam. í 872-ben királyi biztost küldtek a Tárna és Zagyva folyamon levő malmok s átalában a Heves és Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyebeli folyóvizeknek rendezése czéljából. 1873-ban ennek alapján egy ministeri rendelet közöltetett e megyékkel, melynek végrehajtásával azok bízattak meg. Ezen ministeri rendeletben több pont foglaltatik, melyek alapján engedtetik meg csak a malmoknak létezhetése. A többi köpött hangsúlyozva van az, hogy miután a Tarna-meder nagy mértékben fel van iszapoiva, a malmokra igényt tartó tulajdonosok köteleztetnek azt kitisztítani, különben, ha ezt el nem vállalják, a malomzúgot föl sem is építhetik. Tehát az alap, a conditio sine qua non az iránt, hogy a malmot feníarthatják, ahhoz volt kötve, hogy a nagy mértékben eliszaposodott Tárna medrét kitisztították. Heves vármegye hatósága a ministeri rendeletet egész erélylyel vette; fölszólította a malomtulajdonosokat, hogy nyilatkozzanak, miután záros időül egy év volt meghatározva. Ezen ministeri rendelet következtében Heves vármegyében nyolez malom pusztíttatott el, mi természetesen azt eredményezte, hogy a viz annál rohamosabban, annál sebesebben jött. S ez igen sajnos volt, különösen Eörs községére nézve. Ennek folytán a gátok azonnali elpusztítása rendeltetett el, de még ezen gátak sem hányattak szét. Interpellatiómat az iránt intézem a közlekedési minister úrhoz, hogy miután 1873-tól mai napig, tehát kilencz hosszú éven át nincsenek végrehajtva a miuisteri rendeletek, ugy hogy Dózsa községe a zugot ugyan elkészítette, hanem R Tárna medrét, mely Dózsától Eörsig tisztátalan, ugy hagyta. És mi ennek következménye? Miután semmiféle meder nincsen, ha a zúgó szabályosan is lenne építve, annak daczára is a viz kicsap azonnal és igy károsodásnak vagyunk kitéve, mindaddig, mig a Tárna medre ki nem tisztíttatik. Habár nemcsak a károsult községek folyamodtak, folyamodott Heves vár8