Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-71
71. arszägos ülés márczins 4. 1882. 51 ezen intézkedés valódi áldás lenne; de katonáink kiképezésére sem lenne ez hátrányos, mivel a további kiképezés az év másik felében megint folytatható lenne. — Másrészt pedig hasson oda a kormány, hogy a katonai műszaki csapatok állami közmunkáknál, vízvédelmi-, vasút és országut-építéseknél alkalmazhatók legyenek ; (Élénk helyeslés a szélső balon) ez által az állam sokkal jobban és olcsóbban dolgoztathatna s másrészt a katonaság műszaki osztálya saját munkájával fedezné a ráfordított kiadásokat. — Tudom, hogy nem épen könnyű ennek megvalósítása, de arról is meg vagyok győződve, hogyha a kormány komoly jóakarattal és kellő erélylyel kísérletet, illetve kezdeményező lépést tenne, annak bizonyára kívánt eredménye lenne később. Mert én sem hiszem, hogy ez eszme rögtön kivihető legyen, de jóakarattal sokat tehet e téren is a t. kormány, (Ugy van!) Gr. Zichy t. képviselőtársam bőven és igen helyesen szólt az iparügy ékről. Legyen szabad nekem is, mint tiszteletbeli csizmadiának (Élénk derültség) némelyekkel ahhoz hozzájárulnom, j (Halljuk !) Bár lelkemből örülök azon lendület- j nek és haladásnak, mely e téren újabb időben észlelhető ugy az iparos szakoktatás-, házi ipars az ipartanműhelyek szaporítása, valamint társadalmi téren az ipar felkarolására irányuló mozgalmak tekintetéből. A budapesti középipartanodának az 1880—81. tanévben 52 növendéke, a kassai gépészeti tanodának ugyanezen tanévben 45 rendes és 17 magán tanulója volt; a háziipar oktatás 1879—80-ban a fővároson kivül 44 megyében volt életbeléptetve; házi ipart és iparosoktatást terjesztő egylet van 12, a tanműhelyek száma 27, egy árúcsarnok, a növendékek összes száma 975, mindazáltal be kell vallanunk, hogy j mindez csak az első lépés a haladáshoz s hogy ! különösen a gyár-ipar terén nagyon hátra vagyunk, mert a legkitűnőbb nagymennyiségű nyersterményeinket pl. gyapjú, bőr — sem bírjuk kellőleg j értékesíteni, a külföldi iparosok ezeket itt olcsó áron megveszik, hogy mint iparczikket ismét behozva, tetszés szerint megszabott drága áron eladják s igy mi, a termelő munkán kivül, kétszeresen nagy veszteséget szenvedünk. (Ugy van!) Az ipartörvény mielőbbi revisióját elkerülhetlenül szükségesnek tartom s főelvül kimondandónak vélném, hogy senki ne nyerjen iparjogosítványt, a ki az illető ipar üzésében való kellő képzettségét nem képes igazolni, valamint a tanonczok közül ne szabadulhasson fel, a ki tanonczkodásáuak egész ideje alatt az ismétlő iskolát nem látogatja s ha saját mestere szolgálna ennek akadályául: az a legszigorúbb pénzbirsággal sújtassák. (Helyeslések.) Az ipartársulatok mai szervezete hibás, miután a társulatban való részvétel nem kötelező s igy az ipartársulatok működése meg vau bénítva ; miért is az ipartársulatokba való kötelező belépést törvény által kimondandónak tartom. Kereskedelmi ügyünk is fölötte gyenge lábon áll s ennek fejlődésére legelső sorban közép kereskedelmi tanintézeteink szaporítását és ismét a két a egyetem közreműködésével, felső kereskedelmi tanfolyam létesítését látnám szükségesnek. (Élénk helyeslés.) Általában véve sajnos jelenségnek tartom, hogy mig az úgynevezett tudományos pályákat, minő a jogi, orvosi, tanári, mérnöki stb,, szinte elözönli a hazai fiatalság, ugy hogy ma már annyira túltömve van minden pálya, hogy a pályavégzettek alig képesek állást nyerni és megélni: addig a gazdasági-, ipar és kereskedelmi pályákra aránylag sokkal kevesebben lépnek, pedig ezen pályák sokkal inkább biztosítják a valódi jólétet és megelégedést; de különben is ha azt akarjuk, hogy az ipar és különösen a kereskedelem magyar legyen, akkor hasson oda a kormány, a társadalom és minden honpolgár a saját körében, hogy ne vonuljon háttérbe a magyar elem s ne kerülje csaknem szándékosan, (Élénk helyeslés) mert ez esetben könnyen megmagyarázható ha a szellem és nyelv is olyan, mint a kik tényleg uralják a helyzetet. (Ugy van!) Részemről őszintén és lelkemből óhajtom a hazai mezőgazdaság, ipar- és kereskedelem minden ágának mielőbbi teljes felvirágzását (Helyeslés) s e czél elérése érdekében nem tartok nagynak az ország részéről semmi áldozatot, mert minden áldozat gazdagon fog kamatozni a haza javára. Ugyanazért — midőn kérem a íöldmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister urat, hogy az általam előadottakból, a mit lehetséges még ez évben vagy legalább jövőre megvalósítani, illetve a jövő évi költségvetésbe felvenni méltóztassék: van szerencsém kijelenteni, hogy a jelen költségvetést elfogadom. (Elénk helyeslés.) B. Kemény Gábor, íöldmívelés-, iparés kereskedelmi minister; T. ház! Azon buzgalmat, ügyszeretetet és lelkesedést, a melylyei előttem szólt t. képviselő ur és gr. Zichy Jenő barátom az iparról, kereskedelemről és a gazdasági ügyekről szólott, magam részéről a legsaivélyesebben üdvözlöm. És habár sokat azok közül teljes mértékben osztok is, mindamellett, épen mert nem az érzelem húrjait pengetem, hanem a rideg okoskodásnak és számításnak terére lépek, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy minden nézetüket, eszméjöket és czélzatukat a magamévá nem teszem. Legyen szabad mindenekelőtt az előttem szólt képviselő urnak azon megjegyzéseire reflectálnom, a melyek a gazdaságra vonatkoznak. T. képviselőtársam megemlítette, hogy az Óvárin kivül egy második gazdasági egyetemet kellene 7*
