Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-71
34 71. országos ülés márezius 4. 18S2. ott haladás vagy nincs, vagy vau-e ott hátramaradás; 1879-ben igy volt kitéve „reszelőmú'ves", 1880-ban ki van fejezve igy: „felhasznált reszelők költségei." Hiszen az nem valami nagy, hanem ez rávall arra a német szellemre, mely ott uralkodik: hát a magyar embernél vannak felhasznált reszelőknek költségei? Ezt az egyetlen változást találtam a tavalyihoz képest, mást semmit. Bocsásson meg a t. minister nr, ez a jelentés nem olyan, hogy elfogadhassam a képviselőház határozatának megfelelő jelentésül. Azért kérem a t. közlekedési minister urat, kifejtem most újból, hogy miért kívánom én, hogy ezen kiadások és bevételek részletesen, kimerítően legyenek előadva. Itt van egy eset, melyet a t. közlekedési minister ur figyelmébe ajánlok, meglehet ez sem igaz, de itt van közölve a hírlapban. Azt mondja: „A budapesti tőzsdei választott bíróság előtt igen érdekes pör tárgyalása kezdődött ma Jaquel Pál franczia mérnök, ki Szeged pusztulása után Magyarországot beutazta és az itteni hajózás viszonyaival megismerkedett, Itala feltalált és Magyarországon, valamint már majdnem egész Európában szabadalmazott új szerkezetű csavargőzös építése iránt a magyar kir. államvasutak gépgyárával szerződött. Jaquel ur a gépgyárnál egy csavargőzös és két hozzávaló vasuszály elkészítését rendelte és a kialkudott árnak egy harmadát a megrendelés alkalmával le is tette. A megrendelt hajókat pontos tervek és leirás szerint kellett volna a gépgyárnak építenie és 1880. évi június 15-éig elkészíteni, illetőleg Jaquelnek által adni. A gépgyár azonban csak 1880. évi október hóban készítette el a csavargőzöst, még pedig állítólag a kapott tervek és leirástóí annyira eltérőleg, hogy a csavargőzös teljesen hasznavehetetlen, minek következtében több ezer frank kártérítés követeltetik." Meglehet, hogy ez valótlan, meglehet az is, hogy való: ezen jelentésben ennek sem látom semmi nyomát. Pedig én megengedem, hogy vannak szerencsétlen kísérletek is, pl. tudom, hogy azon 500 lóerejü malomgépezetnél két nagy kereket rontottak el, a melylyel körülbelül 28,000 kilogramm vasälkatrész lett elrontva. Tehát tétessék ez is a jelentésbe, hogy tudjuk meg, mi a veszteség és mi történt. Meglehet, hogy nem való; az állíttatik, hogy ez is az ócska vasak közé helyeztetett; ezért óhajtom tudni, a mint itt el vannak számolva „Műhelyek költségei, ócska vasak" stb., mi ez mind, mibe került és mit tartalmaz magában ? Óhajtom pedig azért, mert az üzleti jelentésekből ez eddig hiányzik, tehát legyen benne jövőre kimutatás a gyártott gépek költségei s a megrendelők által azokért fizetett összegekről. \ Egy gépgyár évi jelentésében igen lényeges, sőt nélkülözhetetlen egy ily kimerítő kimutatás, mert csak ez által vagyunk képesek megítélni a gyár tevékenységét és jövedelmezőségét. Kimutatandók volnának tehát,* 1. az alku alapjául szolgált költségvetés; 2. a megrendelő fél által elfogadott szó- vagy írásbeli szerződés; 3. a különféle tényleges költségek és kiadások ; 4. a gyártmányért kapott Összeg stb. Miért t, ház ? Azért, mert ha ezek részleteztelek, kerültethetik el az, hogy a gyárban ingyen vagy kedvezményes áron soha senkinek és semmi ne készíttessék és a mú'hely rovására vagy az általános kiadásokba be ne vezettessék. A mi már most az államvasutak részére tett munkálatokat illeti, hát azt is okvetetlen szükséges tudni, hogy minő árak számittatnak fel, tisztán az előállítási árak-e vagy pedig más árak. Ez a kimutatás is szükséges volna. De hát t. minister ur, ha ezek csak igy adatnak elő, mint most előadva vannak, akkor ép ugy fognak előadatni, mint 1875 — 76— 77—79-ben, tehát nem felelünk meg, legalább az én meggyőződésem szerint a ház azon óhajtásának, a melyet erre nézve nyilvánított. Ennek következtében nincs más hátra, mint ezekkel a t. képviselőháznak ajánlani egy határozati javaslat elfogadását. Másodszor hozom elő a határozati javaslatot; tavaly is előhoztam, akkor kissé bővebben, most azonban egy bizonyos részt elhagytam belőle. Felolvasom a határozati javaslatot s azután még egy pár szóval fogom ajánlani. A határozati javaslat igy szól: „Utasittatik a közlekedési minister, hogy az állami vasutak gépgyárának jövedelmét jövőre akként állapittassa meg, hogy az üzleti tőkének 6% kamatai és a veszteségek, mint a kopás végetti kellő %, abban a szerint, miként az 1871 — 72 és 73. évben történt, leszámittassék." (Helyeslés a szélső haloldalon.) Tavaly még benne volt az adó leszámítása is, az idén kihagytam. Tavaly azt mondta a közlekedési minister ur, hogy ha a törvényhozás elhatározza, jó, hanem akkor az államnak minden más gyárában is ekként kellene a jövedelmet felvenni. No hát igen t. minister ur, tessék ugy felvenni, hát ne vegyenek önök mást tekintetbe. Az idén kéri pl. a t. minister ur, hogy engedtessék meg 54,000 frtnäk beruházása. Ebben az 54,000 frtban benne van egy 13,000 frtos tétel, a melyről azt mondja a t. minister ur is, hogy egy gépet kell készíttetni, a mely már 11 év óta elkopott. Igaz; és épen azért — én ezt nem a magam tudomásából, hanem szakértőktől tudom — minden gyár helytelenül dolgozik, a mely a kopásnak bizonyos %-át fel nem számítja. Ez az t. képviselőház, a mire én a t. ház
