Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-71

71. országos ülés márczins 4. 1SS2. 1 figyelmét felhívni bátor voltam és azt, hogy a hol és a mi veszteség van, azt is okvetlenül le kell a jövedelemből vonni, le kell vonni ott, a hol tantiéme van. Nem irigylem én sem az igazgatótól, sem a kisebb rendű hivatalnokoktól, ezektől épen nem, ha adatik nekik a jövedelemnek megfelelő tantiéme; de azt óhajtom, hogy az, a mi kár, tehát nem jövedelem, a mit az állam igen méreg drágán megfizet, pl. az üzleti tőke kamatait, azok vonassanak le a jövedelemből s akkor igazságos lesz a tantiéme; különben higyje el az igen t. mhűster ur, hogy igen igazságtalan és méltánytalan is lesz. [Helyeslés a szélső baloldalon.) Én azért t. ház, habár tavaly nem is fogadta el a t. képviselőház javaslatomat, mégis ajánlom azt ez alkalommal is az elfogadásra. Nem lesz ugyan sok elérve az által, de valami mégis el lesz érve, a mit a kormány ezen gj^árnak felállítása által elérni vél. Ezek után ajánlom határozati javaslatomat a t. háznak. {Elénk helyeslés a szélső haloldalon) Elnök: A határozati javaslat fel fog olvastatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa). Ordódy Pál, közmunka- és közlekedési minister: T. ház! Az előttem szólott t. kép< viselő ur általánosságban több kifogást tett a gépgyár üzletére és különösen üzleti jelentésére nézve. (Halljuk!) Mindeu nehézségére, minden kifogására, melyet beszédében felhozott, most részletesen válaszolni nem fogok, mert a szükséges adatok ma nincsenek kezeim, között; egy pár megyjegyzést mégis kénytelen vagyok reetitificálás és felvilágosítás végett taglalni. Egyik az, (Halljuk!) hogy a diósgyőri gépgyár a külföldről rendelt meg gépeket és ez által a hazai gépgyártást nem hogy előmozdította volna, hanem károsította. Én ugy tudom, t. ház, hogy ha a gépgyár saját használatára némely gépeket nem készít, annak oka az, hogy az illető gépek sem saját kezelésében, sem más hazai gyárban nem készíttetnek. Ilyen például, hogy többet ne említsek a diósgyőri gépgyárban a sínek megmérésére és megpróbálására szükséges gép s más a bessemeraczél gyártáshoz szükséges gépek, a melyek ekkorig itt nem állíttattak elő. Természetes, hogy ha egy vagy más neme a gépeknek ma még itt nem gyártatik, más helyekről kell azokat beszerezni. Hogy mennyire árt a gépgyár a hazai gyárak jó hírnevének, nem tudom ezen állítását, a képviselő ur mily forrásokból merítette? Ha visszaemlékezünk, milyen volt gépgyártásunk, mielőtt az állami gépgyár 1875-ben átalakíttatott, bizonyosan méltányosabbak leszünk a gépgyár iránt. Mindenki tudja, hogy akkor sokkal kevesebb neme gyártatott a gépeknek mint ma, mozdonyok pedig épen nem. A gépgyár hozta be ez üzletet az országba és folytatja azt, az államvasutaknak és más vasutaknak és egyeseknek teljes megelégedésére.Tavaly, hajói emlékszem, hat vagy hét nagy mozdonyt szállított a magyar államvasutaknak és azonkívül egynehány kisebb mozdonyt, melyek használatban vannak, szállított egyeseknek es társulatoknak is, így különösen a molnárok és sütők malmának nagy álló gépeket. Én magam láttam azokat és beszéltem e malom igazgatóságával, mely előttem nyíltan elismerte, hogy a magyar gépgyárból kikerült gép sokkal jobb és sokkal kevesebb szenet fogyaszt, mint a Prágából beszerzett hasonló nagyságú gép. Az intézet elismerése,lia jól tudom, hirlapilag is kifejeztetett. Sajnálom, hogy a t. képviselő ur, a ki a gépgyár gyártását megtámadja, nem nézte meg személyesen a molnárok és sütők malmának gőzgépét, mert ha megnézte és összehasonlította volna a Prágából hozatott géppel, lehetetlen, hogy a gépgyár készítménye jóságát és szépségét ne lett volna kénytelen elismerni. (Egy hang a szélső baloldalon * Igaz!) Az állami gépgyár jelenleg is nevezetes gőzgép-szállítmányokat tesz a magyar államvasutaknak s a mi az egyeseknek gyártott gőzgépeket és cséplőgépeket illeti, azok országszerte ismeretesek és igen használtatnak. Nem akarok ebből mást kihozni, csak azt, hogy a gépgyár a magyar gépgyártás jó hírének nem csak hogy nem ártott, hanem annak jó hírét mindenesetre jelentékenyen emelte, mindamellett, hogy a külföld legelőrehaladottabb gépgyártásával kénytelen versenyezni. A t. képviselő ur áttért azután az államvasutak gépgyárának 1880. évi üzleti jelentésére. Bátor vagyok mindenekelőtt megjegyezni, hogy azon határozat, melyet a t. képviselőház 1880. évi november 25-én a gépgyár üzleti jelentésére vonatkozólag hozott, nekem 1880. évi november 26-án kézbesittetett. En azonnal megtettem az intézkedéseket, hogy ezen határozatnak meg lehessen felelni. De nem fog talán csodálkozni a t. ház, ha 1880. évi november 25-én hozott határozatának az 1880. évi üzleti jelentésben tökéletesen megfelelni nem lehetett, minthogy a gépgyárban vezetett számviteli és statistikai adatok egészen más ezélból és másként vezettetvén, 1880-ban már a kitűzött czélra felhasználhatók nem voltak. Mindamellett ezen üzleti jelentés haladást képez és sok tekintetben bővebb mint az 1879-iki. így mindenekelőtt az előirányzattól való eltérések indokolva vannak, a mennyiben nem a nagyobb üzemnek következményei. Aztán a beruházások, melyek a gyárban tétettek, részletezve vannak, a mi nem volt meg az előbbi üzleti jelentésben. A bevételek közt ezelőtt csak 5*