Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-71

71. országos ülés márczius 4. 1881. ou gyárrá, bánya- és kohászati gépekben nagyobb szükséglet állott be. — Ezen gépeknek egy nagy részét az állami gépgyár maga készíti, egy igen tekintélyes rész azonban a külföldön rendeltetett meg, a nélkül, hogy a hazai magángyáripar versenyre szólittatott volna fel. Azt kérdezzük. mi indította az állami gépgyár igazgatóságát arra, hogy hazai gépgyárainkat oly sénőleg mellőzze? mióta s ki által véli magát felhatalmazottnak pénzünket honfitársainak Németországba küldeni ? Vagy ha gyáraink gyártási képességét nem ösmeri, értekezzék legalább velők, nem volnának-e hajlandók és képesek ezt vagy azt a gépet szállítani. De legsértőbb módon magán-gépiparunkat mellőzni, minden kísérlet nélkül a magán-ipartól a munkát elvonni s a külföldnek az utat az országba egyengetni, neki annál kevésbbé szabad, mert mint állami hivatalnok egyáltalán köteles az állampolgárok érdekeit védeni g mint két nagy iparvállalatnak igazgatója a gyáraival összefüggő magán-ipart annál inkább támogatni." Én óhajtom, hogy ez ne legyen igaz, de miután a sajtóban közöltetett és miután megczáfolva nincs, reménylem nem veszi rósz néven a t. közlekedési minister ur, hogy figyelmét erre felhívom. Van még egy. Nagyon dicsőitik azon munkákat, melyek ott készülnek. Óhajtom, hogy való legyen. Azonban ezen munkálatokról ismét ez állíttatik: „Nemsokára következtek nagyobb gépekre új megrendelések, az állam a felvidéken több helyen nagyobb fürésztelepeket alkotott, a fővárosnak egyik legtekintélyesebb műmalma is szerencséltette az állami gépgyárat egy nagy gőzgépnek szállításával, az állami gépgyár mindenütt koukurrált a magániparral s kiszorította utóbbit majdnem minden helyen, a hol nagyobb munkálatnak kiviteléről volt szó. És mi volt ezen versenynek eredménye? Nem akarunk részletekbe bocsátkozni, mert személyeskedésnek magyaráztathatnának szavaink. Minden szakember ismeri a főváros számára az állami gépgyár által szállított vizemelőgépnek szégyenteljes történelmét, minden szakember ismeri a felsővidéki fürésztelepek bajait, minden szakember ismeri a fővárosban működő nagy gépnek mizériáját, mindenki ismeri a hajógépek teljes fiaskóját és köztudomásúak á kudarczok, melyeket a gépgyár más helyeken aratott. A uagy páthoszszal megindított kardoskodás nagyobb gépek gyártása mellett, szégyenteljes visszavonulásra változott és a hazai gépgyárak győztes előharczos helyett elveszett területnek visszaKÉPTH. KAPLÓ 1881—84. IV. KÖTET. hódítása előtt látták magukat. Az állami gépgyár a hazai gépipar jó hírnevének többet ártott, mint használt, a közönség bizalmatlanabbá lett, mint volt." Ezt ismét azért tartottam kötelességemnek felhozni, mert emlékeztetem a t. minister urat, hogy az általam említett, tavaly megjelent gépészmérnöki egyesület bizottságának véleményében ugyanezek foglaltatnak. És most bátor vagyok még egy esetre figyelmeztetni a t. minister urat. Tehát ezek ások, a melyeket a gépgyár működésére nézve felhozni előzetesen volt kötelességem. Most engedje meg a t. ház, hogy áttérjek a magyar államvasutak gépgyárának 1880. évi jelentésére. A pénzügyi bizottság jelentésében megérinti, hogy e tekintetben a képviselőház 1880-ban a költségvetés tárgyalása alkalmával határozatot hozott. A közlekedési minister kijelentette, hogy ő e határozathoz alkalmazkodott is és hogy az 1880. évi üzleti jelentés már e szerint van kiosztva. No hát, t. közlekedési minister ur, vagy én nem fejeztem ki helyesen azon szándékot és véleményt, a mely 1880. évi november 25-ikén elfogadtatott, hogy t. i. az államvasutak gépgyárának jelentése ne akként szerkesztessék, mint 1873., 1875., 1878. és 1879-ben, hanem szerkesztessék ugy, hogy a kiadások és bevételek külön, részletesen és kimerítően adassanak elő; vagy pedig a minister ur nem volt szerenesés észrevehetni, hogy e jelentés a másiktól csak annyiban különbözik, hogy több lapból áll, hogy ez vaskosabb, hogy benne körülbelül nyolez üres lap van és hogy van benne egy pár tétel, a mi új. A kimutatásban az 5-ik mellékleten az van mondva, hogy mozdonyra stb. 392,648 frt. Ez azonban oly általánosságban van mondva, hogy a mozdony, műszerek és a különfélék alatt mik vannak. Ennél egyéb változást nem látok, kivéve egy két betűt vagy szót, hacsak a 7. melléklet 2-ik lapjának 4. czítaét nem tekintem újnak, a mely tavaly igy szólt: „rezelő művesek." (Élénk derültség.) Ha én azt hinném, hogy mikor az ilyen hibák előfordulnak, a képviselő urak csak nevetni .... (Közbeszólás: Mosolyogni!) vagy mosolyogni tudnak, (Ellenmondások) pedig ha az ember ajkán kisiklik egy-egy ilyen szó, az nem kinevetni való dolog. Tehát reszelő-műves, igy volt. Én tudom, hogy van ott egy reszelőműhely, hiszen Hieronymi t. képviselő és államtitkár ur szives volt engem 1880-ban meghívni, hogy nézzem meg a gépgyárat; bár lett volna szerencsém 1881-ben és ezen évben is meghivatni, hogy tapasztaltam volna, vájjon van-e 5