Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-71

32 71. országos ülés márczins 4. 1882. három interpellátió az ülés végén a szokott idő- . ben fog megtétethetni. Következik a napirend további tárgya : az 1882-ik évi államköltségvetés tárgyalásának folytatása, még pedig a közmunka- és közleke­désügyi ministerinm költségvetésének részletes tárgyalása. Péchy Jenő' jegyző: Magyar királyi ál­lami vasutak gépgyára. Madarász József: Bocsánatot kérek, álta­lánosságban kívánok a gépgyár ügyeiről kissé szólani. Ha a legközelebbi napokban lezajlott tanácskozásnak más eredménye lett volna, én előállottam volna már két évvel ezelőtt beter­jesztett azon javaslatommal, hogy az állami gép­gyárban történt visszaélések tárgyában vizsgá­lat végett szintén bizottságot küldjön ki a ház. Azonban miután a legközelebb lefolyt napokban már nevezetesebb kérdésben ily javaslatot a ház leszavazott és mert a sajtóban közölt híreket, ha azok nem valók is, tudomásul szoktam venni és mert tudom azt, hogy bizony még a nád sem susog szellő nélkül, a lapokban pedig azt mond­ják — nem akarom hinni, hogy ennek a lezajlott vita egyik indoka volt — hogy a közlekedés­ügyi minister és az államtitkár urak állásaiktól megválnak s igy e tárcza mások kezébe jut, akarom hinni azért, hogy ezen visszaélések fel­derítessenek. (Egy hang jobbfelöl: Ah!) Ne mél­tóztassék mindjárt csudálkozni a t. képviselő­társam, midőn lapokra hivatkozom, hogy mi van azokban. Én a lapoknak ezen aggályaiban nem akarok osztozni és ezt ugy hiszem, csak helye­selheti a t. képviselő ur. Mivel tehát igy veszem fel a dolgot, de mert mégis megtörténhetik az, hogy a hirnek első része valósul és mert, ha­bár szeretem a visszaéléseket ostorozni és azo­kat felderíteni, de mert mégis nem vagyok biz­tos abban, vájjon a jelenlegi közlekedési minis­ter és államtitkár ur fogják-e jövőre is vezetői az ügyeket, fentartom magamnak a támadást, melyet szükségesnek vélek a visszaélések fel­derítése végett, későbben interpellátió alakjában vagy a zárszámadások tárgyalása alkalmával vagy bármi más alkalommal felhozni Most azonban mégis az ügynek ezen álla­potában, is némelyeket elmondani kötelességem és kérem a közlekedési minister urat, hogy ha mi képviselők a visszaéléseket is előhozzuk, ha nem nevezzük meg az egyéneket és ha concrét adatokat is nem adunk elő, ne legyen annyira irántunk is bizalmatlan, hogy azt mindjárt mint a minister s minden hivatalnoka elleni bizalmat­lanságot tekintse és ne vélje, hogy azt mi csak is parlamenti képviselő mentelmünk örve alatt vél­jük kifejezhetni. Nem, nekünk az képviselői kö­telességünk sokszor még meg nem nevezni a bűnt s a bűnösöket, annál kevésbé, mert ha esak gyanúink vannak is, azokat is kötelességünk előadni. Hogy miért ? azt megmondom őszintén. Nekem legalább sajnos szomorú tapasztala­tom, hogy azokat, a melyeket én meggyőződé­sem szerint visszaéléseknek, bűnnek tartottam, azokat a minister ur által kiküldött bizottság sem visszaélésnek, sem bűnnek nem tartja. Vannak esetek, melyekben inkább visszatartjuk, én leg­alább részemről inkább visszatartom a vissza­élők megnevezését, mint sem alkalmat szolgál­tassak a visszaélések netáni eltusolására; s ezen visszaélések, hogyha parlamenti bizottság külde­tik ki, világosságra jönnek, egy ministerialis bi­zotíság alatt pedig alkalom nyujtatik a netalán elkövetett visszaélések vagy a visszaélt tulajdont pótolni. Ezeket tartom mellesleg kötelességem­nek kinyilatkoztatni arra vonatkozólag, hogy ha mi itt a házban visszaélésekről és visszaélőkről szólunk, azt nem mentelmi kiváltságunk örve alatt, hanem képviselői kötelességünk folytán tesszük. Hát mi történik az állami gépgyárban? Hát a minister s a pénzügyi bizottság jelentése örvendetes jelenségnek tünteti fel a gépgyár működését. A pénzügyi bizottság jelentésében ezeket mondja: „A műhely s gyártási, valamint az egyéb költségeknek jelentékeny emelkedése igazolva van a gépgyár üzletének folytonos nagymérvű kiterjedése által." Bocsánatot kérek, igazolva volna, ha azután azon nagymérvű ki­adásoknak megfelelnének a bevételek is. Tavaly a kiadásban volt előirányozva 1.030,000 frt: jöve­delem volt előirányozva 100,000 frt; kiadásra most előirányoztatik 1.458,000 frt; a jövedelemre előirányoztatik 66,000 frt. Hát hogy felel meg akkor a nagymérvű kiterjedésnek a jövedelem? Minthogy az igy, nagy dicsekvő módon említ­tetik, legyen szabad nekem a gépészmérnökök bizottsága jelentéséből, miképen tavaly, felolvas­nom némelyeket. Mert ismét a sajtó által közölt „Gépgyáraink sérelme" alatt köztudomássá lévő nyilatkozattal csakis a legszükségesebbeket aján­lom a t. minister ur és a ministerium figyelmébe. Lehetetlen, miután ezeket én megjelenni láttam, czá­folata pedig nem jelent meg, lehetetlen, hogy valami ne legyen benne és mert nagyon össze­vág a gépészmérnöki kar bizottságának tavalyi jelentésével, ismételnem kell és meggyőződhetik a t. ház, hogy megfelel-e a gépgyár azon hiva­tásnak, melynek megfelelni kötelessége volna. Óhajtom, hogy valóság ne legyen az, mi itt elő­adatik. De ha valóság, legalább alkalma nyílik a t. minister urnak azok orvoslására. A czikk igy hangzik: „Az állami gépgyárnak igazgatósága tudva­levőleg egyúttal a diósgyőri vasgyárnak igazga­tósága is. — Diósgyőr átalakítása által aczél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom