Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-87

87. országos ülés márczins 27. 1882 373 Van még egy módosítvány, Szathmáry képviselő uré. Ez tán nem annyira módosítvány, mint jobb szövegezés és értelmezés: a törvény intentiója sem volt egyéb, azt ennélfogva minden hosszabb indokolás nélkül elfogadom. De ha már benne vagyunk a módosítványok benyújtásában és indítványok tételében, engedje meg a t. ház, hogy én is nyújtsak be egj módosítványt. (Halljuk!) Nem azért, mintha az eredeti szöveget jobban szeretném, mint a véderőbizottság által szerkesztettet, de azért, mert a katonai érdek szempontját sokkul jobban megóva látom az eredeti szerkezetben és mert azzal minden visszaélést el lehet kerülni e téren; én pedig a visszaéléseknek nem levén barátja, nem szeretem megengedni a katonai kötelezettség alól való kibúvás lehetőségét, kérem a t. házat, méltóztassék az eredeti szöveget elfogadni. A különbség kettő közt az, hogy a véderő bizottság szövegezése szerint a 27-dik szakasz utolsó kikezdése igy szói: „Azon tanítóképezdei növendékek, a kik az e részbeli igazolványokat nem mutatják be a kellő időben, — nemkülönben azon népiskolai tanítók, a kik a tanítói pályáról még védkötelezettségök ideje alatt lelépnek, csakis a sorozási évüknek megfei'elő törvényszabta szolgálatnak utólagos teljesítésére köteleztetnek." Az eredeti szövegben ez áll: „A törvényszabta tényleges szolgálatnak utólagos teljesítésére kötelezhetők." A kettő közt a különbség az, hogy az eredeti szerkezet azt akarja, hogy ha valaki tanítói pályára lép, ezen előnyökben részesül, de csak addig, míg azon pályának megfelel. A mint a pályát ott hagyja, előáll ismét a kötelezettsége egészen s a véderő törvény minden szigora és terhe. Most azon fiatal ember, ki a tanítói pályára vállalkozik s jelentkezik is mint olyan, a kedvezmény rovatába jön és ha elérte például a 22., 23. évet, mikor már nem tart attól, hogy sor alá jön, ott hagyja a tanítói pályát és elmegy a véderő-bizottság szövege szerint a tartalékba s elérte azt, hogy kijátszotta a törvényt és az által, hogy 2—3 évig tanítóskodott, a tényleges katonai szolgálat alól megmenekült. E kijátszást szeretném én mellőztetni és erre szolgál az eredeti szerkezet, mely követeli tőle ilyen esetben, hogy ha idő előtt elhagyja pályáját, a tényleges szolgálat teljesítését. így kissé meg fogja gondolni, felér-e az, otthagyni a tanítói pályát, azzal, hogy kénytelen legyen ezredéhez három évig bevonulni. E szempontból bátorkodom kérni az eredeti szöveg elfogadását. Be is jelentettem a véderő-bizottságnak, mikor annak többsége e határozatot hozta, hogy én katonai szempontból kötelességemnek tartom az eredeti szöveget fentartani s a t. házat ennek megtartására felkérni. Baross Gábor jegyző {olva?sa): A 27. §. utolsó bekezdésében ezen szavak helyett: „belépésük után csakis a sorozási évüknek megfelelő" tétessenek e szavak: „törvényszabta tényleges szolgálatnak utólag." Hegedüs Sándor: T. ház! Nekem épen azon megjegyzésekhez és indítványhoz van szavam, melyeket a t. minister ur beszéde végén adott elő. A t. minister ur a 27. §-t az eredeti szerkezet szerint kivánja fentartani. Én ehhez nem járulhatok, mert az eredeti szöveg igen könnyen félremagyarázásokra és igazságtalanságokra vezetne. Azon szempont, meby a minister urat vezérli, hogy t. i. a véderő-kötelezettséget senki ki ne játszhassa azon czímen, hogy néptanítónak beiratkozik és azon háromévi idő alatt, mig ujonczozás alá kerül, néptanítóskodik és azután elmegy, tehát a védkötelezettség alól magát kivonja ; ennek megakadályozása benn van ugyan az eredeti javaslatban, de annak szószerinti szövege túlmenő intézkedést foglal magában. Ugyanis a javaslat szószerinti szövegben ugy hangzott, hogy az időközben a tanítói pályáról lelépők a törvényszabta tényleges szolgalat utólagos teljesítésére köteleztetnek: ebből az következik, hogyha valaki elszánt akarattal megválasztja komolyan a tanítói pályát, azonban később, önhibáján kivül, életviszonyai vagy továbbképzése következtében 27—29 éves korában pályáját változtatja, hogy ha az eredeti szöveget megtartjuk, akkor be fog soroztatni három évre. Mi következik ebből? Hogy nem a törvény által előirt ÍO évig védköteles, hanem azon túl tart még az ő katonai kötelezettsége 31—32—33 éves koráig. Ez oly igazságtalanság az illetővel szemben, sot merem mondani, a törvény intentióival annyira szembeszökő, hogy ezt el nem fogadhatom. De másfelől a bizottság szövegezését sem fogadhatom el, részben azon indokokból, melyeket a t. minister ur is előadott, mert a bizottság szövegezése igy szól; „a sorozási éveknek megfelelő törvényszabta szolgálatnak utólagos teljesítésére köteleztetnek". Tehát a törvényszabta, tényleges szolgálat a karimdik, illetőleg most már esetleg negyedik korosztályra teendő, azaa 20 éves korától 24 éves koráig van tulajdonképen tényleges szolgálatra kötelezve, tehát alá van vetve annak, hogy ujonczozás alkalmával besoroztatik és háromévi tényleges szolgálatot teljesíteni köteles. Tehát a bizottság szövegezése szerint — nem mondom, hogy ez az intentiója, de tényleg az következik, hogy ha valaki 20 éves korában beáll tanítónak, 23 éves koráig tanítóskodik és akkor egyszerűen pályát cserél, már most, ha kétféle szolgálat közt kell választani, tagadhatatlan, habár a régiek azt tartották, hogy „quem Dii odere, magistrum fecere", de mégis legtöbb