Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-87

374 87. országos ülés mArczins 27. 18S2. ember szívesebben választja a háromévi néptanítóskodást, mint a háromévi sorkatonai szolgálatot. Itt tehát visszaélésekre természetesen ajtó nyílik, legalább a szószerinti szöveg erre alkalmat ad. ÉN tehát, t. ház, egy oly szöveget szeretnék megállapítani, melyben ki lenne zárva anuak lehetősége, hogy valaki ily módon a tényleges szolgálatot ne teljesítse; de másfelől meg legyen tartva a törvény intentiója szerint azon korlát, melyet egyátalán annak, ki a közös hadseregben szolgál, megtartania kell. Én tehát ezen tényleges szolgálatra való esetleges behívás kötelezettségét azon időn belül kívánom szorítani, meddig a közös hadsereg kötelékébe tényleg tartozik. Ha tehát oly időben hivatik be tényleges szolgálatra, midőn már a közös hadseregben való kötelezettsége vége felé jár, például 28—29 éves korában, az én intentióm az, hogy a szöveg ugy formuláztassék, hogy több tényleges szolgálatra ezen idő alatt sem legyen kötelezhető, mint a meddig tart az ő kötelezettsége a közös hadseregnél. Például, ha valaki pályáját megváltoztatja 28 éves korában, akkor az én szövegezésem szerint csak 2 évre, ha pedig megváltoztatja 29 éves korában, akkor csak egyévi szolgálatra lenne kötelezhető. Mert nézetem szerint arra lehet eset, hogy valaki szándékosan kiszámít magának három évet s addig néptanítóskodik, hogy a törvényt kijátsza. De arra, hogy valaki 7—8 évig szolgáljon a néptanítói pályán csak azon intentióból, hogy a katonai kötelezettség alól kivonja magát, már ez mégis igen nagy áldozat lenne és ezen eset sokkal inkább kizárja az előre való számítás és a törvény kijátszásának lehetőségét és sokkal inkább feltételezi azon lehetőséget, hogy szándéka ellenére sorsának változása következtében és megcsaládosodva, megtelepedve, más életmódhoz fogva történik ezen változás, minthogy a törvényt kívánná kijátszani. Minthogy pedig azt, hogy a törvényt kijátsza, nem engedhetjük, igen természetesen oly szövegre van szükség, mely ennek megfelel. De másfelől mindkét szöveg kifelejtett egy körülményt és ez az, (Halljuk!) hogy ha az illető mozgósítás esetében behivatik, teljesíti a a katonai szolgálatot: ez nem számít neki; ez meg igazságtalanság lenne. {Helyeslések.) Arról is gondoskodni kell, hogy ha mozgósítás esetében behivatik tényleges szolgálatba, az később az ő tényleges szolgálatába beszámittassék. T. i. én mindig a 27. §. utolsó bekezdése alá tartozókról, azaz azokról szólok, a kik néptanítói pályára lépve, megnyerték a kedvezményt, azonban időközben pályát változtattak s ennek következtében tényleges szolgálatra kötelezhetők. Minthogy pedig ezekkel megtörténhetik, hogy időközben tényleges szolgálatra behivattak, az igazság azt követeli, hogy ezen tényleges szolgálat, melyet már teljesítettek, ha mindjárt később pályát változtattak is, nekik a törvény értelmében beszámittassék. (Helyeslés.) Ezen két szempont sem az eredeti, sem a bizottság szövegezésében benn nem foglaltatván: ajánlom a t. háznak a következő módosítást: „a 27. §. utolsó bekezdésének ezen szavai után: „lelépnek* tétessenek a következők: „a közös hadsereg kötelékébe tartozásuk tiz évi ideje alatt, mozgósítás esetén teljesített tényleges szolgálat beszámításával a törvényszabta tényleges szolgálat teljesítésére köteleztetnek, ugy azonban, hogy ezen tényleges szolgálati idő a közös hadsereg kötelékébe tartozás idején tál ne terjedjen." Baross Gábor jegyző [olvassa a módosítást). Szende Béla honvédelmi minister: T. ház! Minthogy a törvény rendelete szerint minden ember a hadsereghez 10 évre soroztatik be és 10 évi szolgálat után a sorhad kötelékéből áttétetik a honvédségbe, de megfordítva eset nem fordulhat elő: mindenki 10 évig szolgál a hadseregnél s ha netalán ott elmulasztotta kötelezettsége teljesítését, a honvédségnél való szolgálattal az nem pótolható; nem is lehet más intentió. Hanem mikor az eredeti szöveg benyujtatott, a szöveget nem tudtam másként értelmezni, mint u

gy? hogy a hadseregnél töltendő időn belüli szolgálat értendő a tényleges szolgálat alatt. Ha nem képes két-három évet kitölteni, mert már nem jut, mert már a 10 éve lejárt és kell, hogy átmenjen a honvédségbe, igen természetes, hogy tényleges szolgálatot több időre nem teljesíthet, mint a mennyi ideje hátra van; mert hosszabb szolgálatra törvény szerint nem lehet kötelezni. A másik, hogy a tényleges szolgálat, melyet az illető netalán mozgósítás esetén teljesít, neki beszámittassék tényleges szolgálati idejébe: ezt, megvallom, egészen fölöslegesnek tartom külön kimondani, mert igen jól tudjuk, ez már elfogadott elv, hogy a tényleges szolgálat a mozgósítás perczétőí minden viszonyok között beszámittatik és igy igen természetes, hogy a mozgósításban teljesített szolgálata ezután is be fog számíttatni. Ezen két szempontból Hegedűs képviselő ur módosítványa ellen kifogásom nincs és azt elfogadom. Ugron Gábor: T. ház! A különvélemény indokolása végett bátor vagyok igen röviden felszólalni. A különvélemény csak abban különbözik az eredeti szerkezettől, hogy a mit a törvény a mezőgazdasággal birokra mond, azt kiterjeszti az iparvállalatokkal birokra is. Mert mig a mezei gazdaságot lehet bérbe is adni, de ha az iparvállalat tulajdonosa besoroztatik, az '6 vállalata bérbe sem adható, hanem kell hogy meg-