Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-87

3g4 87- országos ülés márcrius 27 1882, Lesskó István: T, ház! Bátor vagyok indítványt benyújtani, mely szerint a 25. §. 5. bekezdésének következő mondata: „úgyszintén azon papjelöltek, a kik az illetékes miuisterek által a közös hadügyministerrel egyetértőleg megállapítandó határidő alatt nem nyernek lelkészi alkalmazást" egyszerűen kihagyandó lenne. Kikről van itt szó t, ház, és milyen esetek fordulhatnak itt elő? Itt szó van t. ház, azon papjelöltekről, kik bevégezvén a hittudományi intézetet, várakozó állásban vannak. Lehetnek ezek latin szertartásuaknál oly papjelöltek, kik a kánoni évet el nem érik s vagy dispensatióért folyamodnak, vagy pedig 24 éves korukig bizonyos állásban alkalmaztatnak, másodszor lehetnek görög katholikus és keleti egyházbelieknél olyanok, kik bevégezvén a semiaariumot, kimennek és a felszenteltetés előtt házasodnak, a mi szintén több időt vesz igénybe; harmadszor lehetnek protestáns egyházbelieknél olyanok, a kik nem kaphatván mindjárt eeclesiát, addig vagy tanítók, vagy segédlelkészek lesznek, mert csak miután ecclesi'ihoz jutottak, jönnek e szakasz kedvezménye alá. Én tehát azt hiszem, hogy az általam megjelölt szavakat itt ki kell hagyni, mert különben is az illető egyházi hatóságok feladata, ha valaki a statusból kilép, jelentést tenni a hadügyi vagy a honvédelmi mhiisternek. Ajánlom indítványomat, mely akképen szó, hogy a 25-ik szakaszban az „úgyszintén" szólói a „kezdve nem nyernek alkalmazást" szavakig a szöveg kihagyandó. (Helyeslés a baloldalon.) Turgonyi Lajos: T. ház! Én pártolom a Lesskó t. képviselőtársam által benyújtott módosítást és osztom mindazokat az indokokat, melyeket ő itt elmondott. Mert különösen nálunk reformátusoknál a hittant végzett ifjak, bármily kitűnően végezték légyen is iskoláikat, segédlelkész! állomást, ha üresedésbe nincs, nem nyerhetnek, tehát sok kitűnő ifjú nevelői vagy tanári állomásra megy és igy, ha bizonyos tőle nem függő körülmények miatt egy bizonyos ideig lelkészi alkalmazást nem kap, ezen törvény értelmében, akármilyen idős volna, talán 28—30 éves korában besoroztatuék. Én, ha Lesskó képviselőtársam módosítása el nem fogadtatnék, bár a magam részéről azt elfogadom, kérném legalább a t. házat, hogy ugyanezen pontban az „úgyszintén azon papjelöltek, a kik az illetékes ministerek által a közös hadügyministerrel egyetértőleg megállapítandó határidő alatt nem nyernek lelkészi" szavak után tétessék „vagy segédlelkész! alkalmazást". így mód van nyújtva azoknak, a kik pl. nevelősködnek, vagy tanárkodnak, hogy magukat egy bizonyos ecclesiában segédlelkészeknek beírassák. Annyival inkább kérem ezt, mert maga a bizottság már az utolsó pontban „felszentelt papok, illetőleg lelkészek és segédlelkészek" szavakat használja, úgyszintén a bizottság által formaiázott 25-ik §-ba is beletéteteft e szó: „segédlelkészek", azon indokolással, a mit az előbb mondtam, hogy a protestáns segédlelkészek nem kapnak mindjárt eeclesiát. Ajánlom módosítványomut elfogadás végett. Vidovich György: T. ház! Én ezen égési, szakaszt homályosnak találom. Azt hiszem, azért hozunk törvényt, hogy mindenféle magyarázásoknak elejét vegyük és azért tökéletesen tiszta értelmet kell a szakasznak adnunk. Mindjárt a második bekezdésben az van „papokká szenteltetésök, illetőleg lelkészekké" stb. Hogy minden felekezet a „pappá szentelés" szót használja-e, azt nem tudom, de azt hiszem, hogy íiein minden felekezet használja e szót. A pappá szentelés a római katholikus egyházban az az actus, mikor olajjal megkenetik az illető és a papi jogokra és kötelességekre felavattatik. Vannak azonban felekezetek, melyek a „pappá szentelés" kifejezést nem alkalmazzák, hanem annak más nevet adnak és én mindenütt, a hol pappá szentelés van mondva, óhajtanám odatenni: „vagy avatás" ; mert pl. hogy mást ne említsek, a zsidók, pappá bizonyosan nem szentelnek senkit Továbbá e szakasznak, ugy látszik, czélja az is, hogy a szerzetesekre nézve valamely kedvezményt adjon, mert úgymond: „a kik valamely szerzetbeli noviciatusba felvétettek, feltételesen és azon kikötés mellett részesítendők ezen kedvezményben : hogy utólagosan mind a hittani tanulmányok befejezését, mind ezek bevégzése után, papokká lett felázenteltetésöket, vagy lelkészekké, illetőleg segédlelkészekké lett alkalmaztatásukat igazolni tartoznak." A szerzeteseknél akárhány vau, a ki papi tanulmányt nem fog folytatni, a ki pappá szenteltetni nem fog, hanem marad egész életén át úgynevezett fráter. A törvényből pedig uem lehet kimagyarázni azt, hogy ezekre a kedvezmények kiterjesztendök-e vagy nem. Felhozom például az irgalmasrendet, a mely, mint méltóztatik tudni, igen emberséges dologgal, t. i. a betegeknek felekezet-különbség nélkül való ápolásával foglalkozik. Ezen szerzetnél sokan vannak, kik papokká egyáltalában nem szenteltetnek fel: ilyenek az orvosok, a gyógyszerészek és azon fráterek, a kik a betegápolással foglalkoznak. Ha ezek nem esnek a kedvezmény alá, akkor ezen irgalmasrend meg lesz fosztva attól, hogy emberbaráti kötelességét továbbra is teljesítse, mert orvosai, gyógyszerészei, betegápolói be fognak Boroztatni. Én tehát a törvénynek világosabb szövegezését óhajtom és azt tartom, hogy azt egyes módosítványokkal, közbeszúrásokkal elérni nem lehet. Bátorkodom annálfogva indítványozni: határozza