Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-87

3g4 87- országos ülés márcrius 27 1882, Lesskó István: T, ház! Bátor vagyok indítványt benyújtani, mely szerint a 25. §. 5. bekezdésének következő mondata: „úgyszintén azon papjelöltek, a kik az illetékes miuisterek által a közös hadügyministerrel egyetértőleg megállapítandó határidő alatt nem nyernek lel­készi alkalmazást" egyszerűen kihagyandó lenne. Kikről van itt szó t, ház, és milyen esetek fordulhatnak itt elő? Itt szó van t. ház, azon papjelöltekről, kik bevégezvén a hittudományi intézetet, várakozó állásban vannak. Lehetnek ezek latin szertartásuaknál oly papjelöltek, kik a kánoni évet el nem érik s vagy dispensatióért folyamodnak, vagy pedig 24 éves korukig bizo­nyos állásban alkalmaztatnak, másodszor lehet­nek görög katholikus és keleti egyházbelieknél olyanok, kik bevégezvén a semiaariumot, ki­mennek és a felszenteltetés előtt házasodnak, a mi szintén több időt vesz igénybe; harmad­szor lehetnek protestáns egyházbelieknél olyanok, a kik nem kaphatván mindjárt eeclesiát, addig vagy tanítók, vagy segédlelkészek lesznek, mert csak miután ecclesi'ihoz jutottak, jönnek e szakasz kedvezménye alá. Én tehát azt hiszem, hogy az általam megjelölt szavakat itt ki kell hagyni, mert különben is az illető egyházi hatóságok feladata, ha valaki a statusból kilép, jelentést tenni a hadügyi vagy a honvédelmi mhiisternek. Ajánlom indítványomat, mely akképen szó, hogy a 25-ik szakaszban az „úgyszintén" szólói a „kezdve nem nyernek alkalmazást" szavakig a szöveg kihagyandó. (Helyeslés a baloldalon.) Turgonyi Lajos: T. ház! Én pártolom a Lesskó t. képviselőtársam által benyújtott módo­sítást és osztom mindazokat az indokokat, me­lyeket ő itt elmondott. Mert különösen nálunk reformátusoknál a hittant végzett ifjak, bármily kitűnően végezték légyen is iskoláikat, segéd­lelkész! állomást, ha üresedésbe nincs, nem nyer­hetnek, tehát sok kitűnő ifjú nevelői vagy tanári állomásra megy és igy, ha bizonyos tőle nem függő körülmények miatt egy bizonyos ideig lelkészi alkalmazást nem kap, ezen törvény ér­telmében, akármilyen idős volna, talán 28—30 éves korában besoroztatuék. Én, ha Lesskó képviselő­társam módosítása el nem fogadtatnék, bár a magam részéről azt elfogadom, kérném legalább a t. házat, hogy ugyanezen pontban az „úgy­szintén azon papjelöltek, a kik az illetékes ministerek által a közös hadügyministerrel egyet­értőleg megállapítandó határidő alatt nem nyer­nek lelkészi" szavak után tétessék „vagy segéd­lelkész! alkalmazást". így mód van nyújtva azoknak, a kik pl. nevelősködnek, vagy tanár­kodnak, hogy magukat egy bizonyos ecclesiában segédlelkészeknek beírassák. Annyival inkább kérem ezt, mert maga a bizottság már az utolsó pontban „felszentelt papok, illetőleg lelkészek és segédlelkészek" szavakat használja, úgyszintén a bizottság által formaiázott 25-ik §-ba is beletéteteft e szó: „segédlelkészek", azon indo­kolással, a mit az előbb mondtam, hogy a protestáns segédlelkészek nem kapnak mindjárt eeclesiát. Ajánlom módosítványomut elfogadás végett. Vidovich György: T. ház! Én ezen égési, szakaszt homályosnak találom. Azt hiszem, azért hozunk törvényt, hogy mindenféle magyarázá­soknak elejét vegyük és azért tökéletesen tiszta értelmet kell a szakasznak adnunk. Mindjárt a második bekezdésben az van „papokká szentel­tetésök, illetőleg lelkészekké" stb. Hogy minden felekezet a „pappá szentelés" szót használja-e, azt nem tudom, de azt hiszem, hogy íiein minden felekezet használja e szót. A pappá szentelés a római katholikus egyházban az az actus, mikor olajjal megkenetik az illető és a papi jogokra és kötelességekre felavattatik. Vannak azonban felekezetek, melyek a „pappá szentelés" kifeje­zést nem alkalmazzák, hanem annak más nevet adnak és én mindenütt, a hol pappá szentelés van mondva, óhajtanám odatenni: „vagy avatás" ; mert pl. hogy mást ne említsek, a zsidók, pappá bizonyosan nem szentelnek senkit Továbbá e szakasznak, ugy látszik, czélja az is, hogy a szerzetesekre nézve valamely kedvezményt adjon, mert úgymond: „a kik valamely szerzetbeli noviciatusba felvétettek, feltételesen és azon ki­kötés mellett részesítendők ezen kedvezményben : hogy utólagosan mind a hittani tanulmányok be­fejezését, mind ezek bevégzése után, papokká lett felázenteltetésöket, vagy lelkészekké, illető­leg segédlelkészekké lett alkalmaztatásukat iga­zolni tartoznak." A szerzeteseknél akárhány vau, a ki papi tanulmányt nem fog folytatni, a ki pappá szen­teltetni nem fog, hanem marad egész életén át úgynevezett fráter. A törvényből pedig uem lehet kimagyarázni azt, hogy ezekre a kedvezmények kiterjesztendök-e vagy nem. Felhozom például az irgalmasrendet, a mely, mint méltóztatik tudni, igen emberséges dologgal, t. i. a betegeknek felekezet-különbség nélkül való ápolásával fog­lalkozik. Ezen szerzetnél sokan vannak, kik papokká egyáltalában nem szenteltetnek fel: ilyenek az orvosok, a gyógyszerészek és azon fráterek, a kik a betegápolással foglalkoznak. Ha ezek nem esnek a kedvezmény alá, akkor ezen irgalmas­rend meg lesz fosztva attól, hogy emberbaráti kötelességét továbbra is teljesítse, mert orvosai, gyógyszerészei, betegápolói be fognak Boroztatni. Én tehát a törvénynek világosabb szövegezését óhajtom és azt tartom, hogy azt egyes módosít­ványokkal, közbeszúrásokkal elérni nem lehet. Bátorkodom annálfogva indítványozni: határozza

Next

/
Oldalképek
Tartalom