Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-82

SÍ orMságoi Ilfo mirczius 21 1*82. ä7i honvédségnek minden eló'késztíltséget nélkülöző anyagból kell nagy kinnal tiszteket képeznie. T. ház! Nem akarok recriminálni s a t; honvédelmi minister urat megkérdezni, hogy hát miként történhetett az, hogy o 10 év óta eltűrte ez állapotot s annak javítására mit se tett, a bécsi Kriegsschulból kikerült honvédtiszteket elkallódni engedte a helyett, hogy tanárokul felhasználta vagy használhatóknak elismerte volna, de meglepett azon nyugalom, melyelyel ezen a k. k. Reichskriegsministeriumtól kapott törvényjavaslatot az országgyűlés szine elé hozta, meglepett azon optimistnusa, hogy ezzel az asztalról lehullott morzsával kielégíthetőnek hiszi a honvédség 10 éves kiéheztetését. A t. minister ur zokon vette Lits Gyula barátomnak, hogy egy kissé keményebben talált a bajok elevenjére, azon jó szándékból, hogy a bajokat feltárva azok orvoslására módott nyújtson. Nem volt azon hang a honvédségre kicsinylő, hanem hasonlítom a szerető atya fenyítő vesszejéhez, az éheztető mostoha elnyomorító eljárásával ellentétben. Most itt van az alkalom kijavítni a mulasztásokat s mit tesz a honvédelmi tisztelt minister tír? A 4. korosztálynak motiválatlan bevonásával alkalmat ad a közös hadsereg ujonezozóíuak, hogy a honvédségtől minden alkalmas egyént elvonjanak. Igaz, a törvényjavaslat ezt csak esetleg engedi meg. De t. ház, a ki részt vett valamely jó emberanyaggal biró kerület ujonezozásában, láthatta, hogy ment a honvédség rovására a vizsgálat. Az első korosztály legnagyobb részt „für jetzt UTitauglick

íí-nak lesz kijelentve s a második s 3. korosztály emberei a honvédség elől besorozva. Ennek azonkivül az is a hátránya, hogy ezentúl a valódi sorozás a complett 20 éveseknél fog valóságban kezdődni s a hadköteles idő 1 évvel mindig meghosszabbittatik. De motiválva sincs ezen rendszabály semmivel, a mint azt Mocsáry képviselőtársam kifejtette. A honvédtisztek hiányán azzal akar segítni, hogy az egyéves önkénytesek kis contingensét a honvédségnek engedi. Ezzel bizony nem messze megy. De még kevesebb a haszon a közös hadseregbeli tisztek és hadapródok átvételéből. A közös hadseregbeli tiszti- és hadapródiskolák valóságos németesítő Cosmopolitikká nevelő, elnemzetietlenítő intézetek, öröme telhetnék bennök a „Deuíseher Schulvereinnak". Ezekből nem instálnék tiszteket. Gondolt-e arra a tisztelt minister ur, hogy neki, mint magyar ministernek feltétlenül jogában állana magyar honvéd hadapród - iskolát a hazában felállítni s ezen intézetek tanítványai számára azon kedvezményt kikötni, hogy azok, kik kitűnő előmenetelükkel ezt kiérdemlik, a Ludovica Akadémia felsőbb tanfolyamán honvédtisztekké s a legfelsőbb tanfolyamokon törzs tisztekké képeztessenek. {Helyeslés a szélső haloldalon,) Ezen magyar tanfolyamok látogatása még a közös hadseregbeli tiszteknek se ártana, legalább a nagy hadgyakorlatokon vagy mozgósítás esetén a honvédséghez beosztott közös hadseregbeli törzstisztek kedveért nem tűretuék el törvényszegés, minőt a Ludovica Akadémia novemberi közlönyében olvastam, hogy a honvédség a miskolczi hadgyakorlatokon részben németül vezéuyeltetett, részben kettős volt, magyar és német a kezelési nyelv. Tovább már nem akarom fárasztani a t. ház figyelmét {Halljuk! a s:élsb' balon) és még csak azt jelentem ki, hogy én a magyar honvédséget egyenes utódunknak tartom, szeretem, óhajtanám, hogy magyar hadsereggé alakulna, de mindemellett, vagy talán jobban mondva épen ezért készebb vagyok a mostani rósz állapotot még egy kis ideig, t. i. mig erős kéz határozottabb és czélravezetőbb intézkedést nem javasol, tűrni, mint egy, a honvédség bajait megörökítő, esetleg a honvédséget még inkább megrontó törvényt elfogadni, ennélfogva, a mint előre jeleztem, a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el és csatlakozom az Ugron Grábor határozati javaslatát pártolókhoz. {Élénk helyeslés a szélső balfelöl.) Elnök: T. ház! A főrendiháztól üzenet érkezett, méltóztassék megengedni, hogy azt a főrendiház jegyzője átadhassa. B. Rudnyánszky József, a főrendiház jegyzője: Nagymélt. elnök ur! Tisztelt képviselőház ! A főrendiház változatlanul elfogadta a következő törvényjavaslatokat, úgymint: 1. a magyar királyi csendőrség/által, a törvényhatósági joggal felruházott városok kül- és belterületein való teljesítendőkről; 2. az ország déli részeiben jelentkező inség elhárítására szükséges intézkedésekről; 3. a Szeged szabad királyi város törvényhatóságába kiküldött királyi biztos kinevezéséről és hatásköréről szóló 1879. évi XX. törvényezikk érvényének meghosszabbításáról; 4. az 1871. évi XLII. t.-cz. 9. §-ának magyarázatáról; 5. az 1881. évi közösiigyi költségek fedezése czéljából a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összegről; 6. a Tisza és mellékfolyói mentében alakult vizszabályozó és ármeutesítő társulatok és Szeged szab. kir. város részére kötendő állami kölcsönről szóló 1880: XX. t.-cz. némely rendelkezéseinek módosításáról;