Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-82

82, országos ülés márezins 21, 1882. 257 De legyen bármint, feltéve, de meg nem engedve azt, hogy az önálló hadsereg fentartása többe kerülne a mostani közösügyes véderőnék meg vagyok győződve arról, hogy az esetben is a nemzet készséggel fogja meghozni a szük­séges áldozatot, azon tudatban, hogy azt saját érdekében teszi és nem idegen érdekért, [He­lyeslés a szélső baloldalon) meg vagyok győződve hogy utolsó fillérét is édesörömest áldozatul hozza a haza oltárára azon megnyugtató tudat­ban, hogy fiai nem fognak elvérzeni oly had­járatban, mely többnyire csakis az udvari poli­tikában és nem a nemzeti akaratban találja indokolását. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Vannak még olyanok 'is e házban, a kik ezt lehetetlennek tartják. Erre csak azon egyet­len megjegyzésem van, hogy a „lehetetlen" jel­szó csakis a kishitűek programmja lehet, azoké, kik a könyöradomány morzsáival is meg vannak elégedve. De egy önérzetes, öntudatos nemzet nem érheti be az alamizsna hulladékaival. (He­lyeslés a szélső balon.) Egy életképes nemzetnek minden lehetséges, a mi emberi, csak akarnia kell. (Ugy van! a széls'l balon.) Ezen állításomat fényesen igazolja a nemzetek fejlődésének tör­ténete. Ilyen önérzetes, ilyen életképes nemzetnek tartom és hiszem én a magyar nemzetet s e hi­temben fűzöm reményemet az önálló magyar hadsereg magasztos eszméjének megtestesülésé­hez s e hiszemben fogadom el Ugron Gábor t. képviselőtársam határozati javaslatát. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Elnök : Méltóztassék a t. ház megengedni, hogy a tárgyalás folyamát megszakítva, a jegyző­könyv azon pontja, mely a fiumei bizottságra vonatkozik, hitelesíttessék, hogy a főrendiházhoz át lehessen küldeni. Tibád Antal jegyző (olvassa a jegyző­könyvet). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen pontja hitelesittetik. Mamusits Lázár: T. ház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot elfogadom a részle­tes tárgyalás alapjául. Midőn ezt teszem, szük­ségesnek tartom kinyilatkoztatni, hogy a hon­védelmi minister ur és a véderő-bizottság több­ségének indokait magamévá teszem. Az önálló magyar hadsereg felállításáról, ugy hiszem, hogy ezen párt, mely magát szabadelvű pártnak nevezi, nem mondhat le és nem is akar lemondani az önálló magyar hadsereg felállításának eszmé­jéről. Én is magamat a magyar hadsereg esz­méjének pártolói közé számítom. De ki kell jelentenem, hogy a mostani időt annak felállítá­sára alkalmasnak nem találom. Indokaimat ab­ból merítem, a mit a t. ellenzék napilapjaiból naponként lehet olvasni, hogy a nagy szomszéd KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. IV. KÖTET. birodalom határaink közelében összpontosításo­kat eszközöl. Ha ez áll, akkor én nem hiszem, hogy lehetséges volna ma a közös hadsereget átalakítani. Én azt találom, hogy a mostani idő erre épen a legalkalmatlanabb. Vagy azt hiszik önök, hogy egy hadsereg szétválasztása oly könnyű dolog? Vegyük csak a hadsereg leg­csekélyebb alkatrészét, egy századot. Még ezt is igen nehéz volna két részre elkülöníteni. Hát még egy egész hadsereget. Azt nem lehet egy­szerűen egy pár nap vagy pár hónap alatt szét­bontani. (Egy hang a szélső balon: Meg kell kez­deni!) De miként is lehetne azt tenni? Hiszen önök nem bíznak a közös hadsereg tisztikarában, azt mondják, hogy a tisztek idegenek. Miként fogják a tisztikart összeállítani, ha a magyar hadsereg felállíttatik? Talán az idegen tisztek­ből? Mi lehet czélja annak, hogy azon oldalról folytonosan azt hozzák fel, hogy a közös had­sereg tiszti kara idegen. A közös hadsereg tisztikarában vannak a magyarok mellett horvátok, szerbek, oláhok, németek. Tehát ezek idegenek reánk nézve? (Mozgás a szélső balon.) Nem honfiak ezek ? Én nem kívánnék ilyen aspiratiókat felébreszteni a közös hadsereg tiszteiben. Ha azok idegenek, akkor idegenek a közkatonák is, a kik azon tisztek nemzetiségéhez tartoznak. Ez a legvesze­delmesebb aspiratió felébresztése volna. Azok azért, mivel nem magyarok, még nem idegenek. T. ház! Orbán Balázs képviselő ur azt mondja, hogy ő Magyarországon sokkal jobban szeretne 800,000 honvédet felállítani, mint a közös hadsereget. De ha a közös hadsereg tiszti­karát megbizhatlannak tartja, mikép fog meg­bízni azokban, kik különféle nemzetiséghez tar­toznak. Én, t. ház, csak egy nemzetet ismerek Magyarországon és ez a politikai magyar nem­zet, ebben minden nemzetiség benfoglaltatik, te­hát azok nem idegenek, hanem a magyar nem­zet tagjai. (Felkiáltások a szélső balon: Senki se mondta!) Nem egyszer, hanem akárhányszor ismételtetett, hogy a tisztikar egyáltalában idegen. (Egy hang a szélső balon: Igen az osztrák!) Még csak pár szóval kívánok Mocsáry Lajos képviselő ur beszédére reflectálni, ki teg­nap azt mondotta, hogy Magyarország idegen katonaság által ugy meg van szállva, mint Bosznia és Herczegovina. Ugy hiszem, hogy a t. képviselő ur — bár meghajlom személyisége előtt —• ezt nem méltóztatott komolyan venni, mert a mikor ezt állította, akkor nem tett szol­gálatot a magyar nemzetnek, hanem Ignatiewnek, mert ebből láthatja, hogy a t. hazafiak nincsenek megelégedve az alkotmánynyal s inkább szövet­keznek Ljubibraticscsal, hogy az átkos közös­ügyes kormánytól megszabaduljanak. (Derültség.) Felszólalásom tárgya egy szakasz, a mely 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom