Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-81

81. országos ülés márczias 20 1885. 247" Végül Ugron t. képviselőtársam megjegyzéseire vagyok bátor igen röviden felelni. (Halljuk! Halljuk!) Ezt egész általánosságban teszem. T. ház! Ha valaki a jelenleg fennálló viszonyok és körülmények közt teljesen figyelmen kivül hagyja a politikai tekinteteket és azt, a mit tulajdonkép épen az ország érdekében követelni lehet] és ezt minden alkalommal, mintegy szándékkal teszi, akkor megvallom őszintén, nincs reményem, hogy arról valóban meggyőzettessék, hogy kifejezett nézetei igen ártalmára vannak azon ügynek, a melyet képviselni szándékozik. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) A közös hadsereg törvény szerint létezik, teljesen indokolatlannak és impolitikusnak tartom, hogy bármely oldalról addig, míg a törvényes intézmény fennáll, oly természetű támadások intéztessenek az intézmény és annak tisztikara ellen, mely támadások legkevésbbé sem hivatvák arra, hogy a sympathiákat neveljék oly testület körében, melynek jó hajlamait bírnunk kell és esetleg reánk nézve nem kedvező szellemének megváltoztatására törekedni jó példával, más utón és okszerű módon mi is akarunk és lehet is. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Nyugtalanság a szélső baloldalon.) Másfelől t. báz, frázisokkal ezen dolgot megoldani nem lehet. Azt mondja a t. képviselő ur, ezen hadsereg egységes hadsereg. Erre vonatkozólag Csiky képviselő ur elmondotta nézeteit. Én nem reflectálok ennek a kifejezésnek értékére. De azt kérdi Ugron képviselő ur, mi nyújt garantiát ezen hadsereg ellen bizonyos helyzetben? T. ház! Nekem azon esetekre vonatkozólag, melyeket elgondolhatok, mint törvényesen keletkezhetőket, kellő garantiát nyújt a törvény és azon hadsereg hadura, (Zajos tetszésnyilvánítás a jobboldalon) a ki által letett esküre nézve nem engedhetem meg azon feltevést, hogy az negdönthető, hegy ezen eskü megszeghető lenne. (Tetszésnyilatkozatok a jobboldalon.) Meg vagyok győződve, hogy ezen esküt respectálni kénytelen az utolsó katonáig minden tagja a véderőnek (Helyeslés a jobboldalon) és e tekintetben a t. képviselő ur nekem nem fog ellenkező példát találni. De én a feltevést magát sem tartom egészen politikusnak. Mert ha mi magunk itt beszélünk ezen lehetőség bekövetkezéséről, vájjon nem adjuk-e ezzel azon eszme lehetőségét azok fejébe, a kik óhajtják ezen eset bekövetkezését? (Élénk helyeslés jobboldalon, nyugtalanság a szélsőbalon.) Ha tehát garantiáról van szó, inkább találok garantiát abban, hogy ha ráteszem kezemet a törvénykönyvre és hivatkozom a letett esküre, (Helyeslés a jobboldalon) mint azon frasisokban, •tüelyeket hallottunk. Igenis nekünk egy ezélunk van, az a haza védelme, közös bennünk a hazafi- | ság' érzete, melyet nem tagadhatunk meg önöktől j De ne méltóztassanak félrevezetni a nemzetet oly eszméknek .... (Nagy zaj és közbekiáltások a szélső balon: Rendre! Rendre! Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk! Halljuk!) Elnök: Az imént felszólítottam Orbán képviselő urat, a ki tényleg vádolta képviselőtársait. Ez (a szélső balra mutat) a t. képviselő uraknak nem tetszett. A most szóló t. képviselő ur be nem fejezte a mondatot, csak egy szót mondott, melyhez hasonló szót a t. képviselő urak (a szélső bal felé fordul) beszéd közben gyakran használnak és máris közbeszólások történnek. Legyenek meggyőződve a t. képviselő urak, hogy ha sértő lesz abban, a mit a most beszélő képviselő ur mondani fog, én teljesíteni fogom kötelességemet. (Elénk helyeslés.) Baross Gábor: Ha szabad önöknek minduntalan azt mondani, hogy itt ámítanak; ha minduntalan ehhez hasonló kitételeket használnak, akkor ne méltóztassanak rósz néven venni, ha azt mondom, hogy az oly eszmék hangoztatásával félrevezetik a nemzetet, reményeket ébresztenek a nemzetben oly dolgok iránt, a melyeket önök sem fognak soha érvényesíthetni, nyugodt lélekkel mondom, hogy nem fognak és távol legyen tőlem, hogy sérteni akarnám bárkinek a meggyőződését, de valóban, ha már arról van szó, hogy egymást itt a parlamentben kölcsönösen kötelességek teljesítésére figyelmeztessük, engedjék meg, hogy én is a maga nevén nevezzem azt, a mit a közös hadseregre nézve az országban híresztelni méltóztatnak. (Helyeslés a jobboldalon. TJgy van!) De mondom, én biztosítékot találok azon dolgokban, a melyeket érinteni szerencsés voltam és e tekintetben megvallom, hogy nemzetünknél nem észleltem azon syniptomákat, a melyek a t. képviselő urat feljogosították volna oly modorú felszólalásra, milyent a múltkor tartott. De utóvégre is ez nézet dolga; a t. képviselő ur kifejezte a maga nézeteit, legyen szabad nekem ez ellenében csak annyit felhozni, hogy ha valamikor, ugy a jelen időben a nemzetnek kétszeresen kell éreznie annak fontosságát, hogy az 1867: XIL tvczikkben lefektetett institufió intacte fentartassék, hogy a békés fejlődés korszakát — és kérem, hagyják meg önök a nemzetnek békéjét, ne zavarják, nyugtalanítsák előrehaladásában — fel kell használni arra, hogy ez institutió fejlesztésénél elérjük azt a határt, a melyet ugy a monarchia, mint a nemzet érdeke megkövetel és ezen consequens fejlődés közben ne szakítassuk neg magunkat oly nézetek valódiságának elismerése által, melyeket itt a múlt alkalommal Ugron Gábor képviselő ur is hirdetett, mert azoknak következményeiért a t. képviselő ur aligha volna képes a felelősséget elvállalni. Ezen meggyőződésemben elfogadom a tör-