Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-81

242 81. országos ülés márczius 20. 1882. akarhatják komolyan az oly eszközöknek alkal­mazását, melyek esetleg következményeiben oly messze visznek mint a jelenleg fennálló közjogi rendszer megbomlasztása; hogy tehát ő rájuk nézve sem lehet ez oly igen egyszerű kérdés, mi ránk nézve azonban, a kik a közjogi alapon állunk, mindenképen lényeges az és épen azért, mert ily nevezetes, lényeges kérdésnek tartom, én a magam részéről határozottan kijelentem, hogy ma sem alkalomszerűnek, sem politikus­nak, sem czélirányosnak nem tartom ezt a kér­dést oly élére állítani, mint azt Ugron Gábor t. képviselő ur teszi s azért az általa beadott határozati javaslatot nem fogadhatom el. (Helyeslés jobbfelöl. De önök, t. képviselő urak a túloldalon, visszautasítják a közjogi alapot és mégis a ja­vaslat activ bírálatába bocsátkoznak. Én őszintén megvallom, ezen birálat a mi álláspontunkra csak kedvező; méltóztassék ezt megítélni a kö­vetkezőkből. (Halljuk!) Első kérdés a- hadsereg szolgálati idejének leszállítása két évre. Ha a szolgálati időnek két évre való leszállítása takarékossági szempontból czéloztatik, vagy azt mondják, pénzügyi és köz­gazdasági eredményt akarnak ezzel elérni, akkor ezen kérdésre nem igen kell reflektálni; azt lehet ugyanis reá mondani, hogy magának a szolgálati időnek a leszállítása a létszám leszállítása nélkül nem megtakarítás. Es t. ház, ez az a pont, a mely nézetem szerint az Ernuszt t. képviselő ur által beadott határozati javaslatnak is gyenge részét képezi. Mert hiszen feltéve, hogy leszállit­tatik a szolgálati idő két évre, a turnusok egy­másután következvén, a létszám nem változik, tehát a költségek legalább egyformán ma­radnak. Azonban, ha felhozatik a kérdésnek másik része, mely katonai, főleg pedig szaktekintetből bírálandó meg, az igen is lényeges. A kérdés ugy alakul: vájjon a két év elegendő-e a ka­tonáknak szakszerű kiképzésére ? Ezen kérdés­ben igen sokat irtak és mondtak; és nem csak minálunk, hanem Európa egyéb nagy államaiban is azzal döntötték el a szakértők e kérdést, hogy majdnem mindenütt a praesens szolgálati időnek meghosszabbítását követelték. Franczia­ország újabban szervezte haderejét. Méltóztatnak tudni, hogy ott a tényleges szolgálati idő öt év, még pedig Öt évi activ szolgálat. Igaz t. ház, hogy a franczia hadsereg körében ezen öt évre besorozottaknak körülbelől fele hat hónap, ille­tőleg egy év múlva már szabadságra bocsátta­tik, mondom fele, de daczára annak, hogy fele elbocsáttatik az elnyerhető kiképzés szempont­jából az intelligens elemek köréből, a másik, még pedig jelentékeny felerész számára, í. i. a tulajdonképen kiképzendők számára az activ öt j év mégis megtartatott és azon pontosság, mely a kiképzésre vonatkozik, odáig terjed, hogy az önkéntességi rendszernél sem fogadták el azt a kedvező álláspontot, melyet a mi törvényhozá­sunk elfoglal, ott t. i. azoktól, a kik a tiszti vizsgán megbuktak, még további egy évi szol­gálati idő követeltetik. Tehát Francziaországban is a szolgálati időt átalában igen fontos ténye­zőnek tartották a hadsereg kiképzésére. De tovább megyek, itt van Németország, a mely reánk nézve igen fontos nyomatékkal bir. Németországban a szolgálati idő 12 év, ebből 3 év tényleges szolgálat és ez a 3 év a lehető legnagyobb gondossággal használtatik fel. Itt van Oroszország, melyről tulaj donkép szólnom se kellene, mert ott a viszonyok egészen mások. Ott a szolgálati idő 6 évre terjed és az elemek különfélesége folytán a szolgálati idő teljes fel­használására fektettetik a súly. Utalhatnék még Olaszországra is és ismétel­hetem, hogy Európaszerte, daczára annak, hogy a kérdés igen sokszor megvitattatott, a szol­gálati idő leszállítása nem tartatott alkal­masnak. Folytatólag a szolgálati idő leszállításának kapcsában felhozta Hoitsy képviselő ur a költ­ségeket, melyekbe a hadsereg kerül és az altiszti kérdést és előzőleg azt méltóztatott mondani, hogy az Ausztriával fennálló közös viszony a tekintetben is káros hatású, a mennyiben nálunk korábban ké­peztetnek ki az újonczok és mégis fegyver alatt tart­juk és azért tartjuk meg ezt a szabályt, mert Ausztriában nem igen gyorsan haladnak a ki­képzés tekintetében. Ám hasonlítsuk össze né­pünk míveltségét Ausztria valamenyi népének míveltségí viszonyaival, majd meg fogjuk látni, hogy a különbség, mely a szolgálati idő tekin­tetében hátrányba helyezhetne bennünket, nem jelentékeny, tán nem is existál. Nem tisztán a magyar elemről szólok t. ház, melynek erőteljes volta és a többinél gyorsabb felfogása, minden akadály daczára igen sokat képes teljesíteni rövid idő alatt, azonban az egész contingensről még sem lehet azt mondani, hogy előnyben va­gyunk Ausztria felett, pedig ezen contingens keretében oly elemek is kerülnek elő, melyekre igen nagy gondot kell fordítani és el kell ismer­nünk, hogy ezeknek kiképzése három év alatt is csak nehezen eszközölhető. De máskülönben sincs ugy a dolog, a mint azt a t. képviselő ur előadni méltóztatott. Mert azon szabadságolás, melyre a képviselő ur hivat­kozott, tényleg bekövetkezik administrativ utón is azon elemekre nézve, melyek rövid idő alatt kiképezhetők, csak hogy természetesen kisebb arányokban. Tovább megyek, maga a delegátió is intézkedett már nem egyszer a szabadságolás kérdésében és maga a közös hadtigyminister el

Next

/
Oldalképek
Tartalom