Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-81

81, országos ülés márczius 20. 1882. 241 tengerészetet érdeklőleg felvettetik, főleg a hadi tengerészet erősítésében — nagyon természetesen egyúttal a művelés e's képzés általi erősítésében keresendő. Erősíteni kell a haditengerészetet, hogy feladatát aunál jobban teljesíthesse; a 4-ik szolgálati óv nem puszta szeszély, de igen komoly czélzatu intézkedés. — Észrevételei tehát, melyeket e tekintetben tett, nem találók. A másik, a mit a t. képviselő nr felemlíteni méltóztatott, az, hogy tulajdonképen nagyon sokan folyamodnak a magyar ifjúság közül a katonasághoz, de ezen folyamodványoknak nincsen eredményök. Ér, t. ház, akként módosítom ezt a megjegyzést, hogy folyamodnak is sokan, vissza is utasittatik sok folyamodó, de nem utasittatik vissza mindenki. A katonai képzőintézetekbe való felvétel ugyanis csak bizonyos korlátok között történhetik meg, függvén ez a fizetéses helyek számától. De azon felül elsőbbség adatik bizonyos osztályok ifjainak és csak azután jönnek azok, a kik, hogy ugy mondjam a laikus elemből kivannak a katonai pályára kiképeztetni. így tehát nagyon természetesen először azon említett osztályok ifjai által töltetnek be azon helyek. De bátor vagyok felemlíteni, hogy különösen a fizetéses helyek szaporítása iránt történtek intézkedések, hogy a delegatió évről évre igen szorgosan gyakorolja e tekintetben az ellenőrzést, hogy a hadügyministerium a delegátio óhajtásainak eleget is tett, hogy végül a fizetéses helyek évről évre szaporittatnak is. Van itt egy komoly akadály, mely miatt a magyar ifjak némi hátrányban vannak. Tudvalevő, ugyanis, hogy a katonai képző intézeteknél létezett alapítványok a Ludovika Akadémia szervezése folytán nagy részben elvonattak e czéltól, hogy tehát alapítványi helyek tekintetében a magyarországi ifjúság nem részesül azon előnyben, mint a lajtántúli ifjúság. De kétséget nem szenved, hogy a mint egyfelől a közös kormány erről semmit sem tehet, másfelől tény az is, hogy az adott viszonyok és korlátok közt megtörténik évről évre azon intézkedés, melynél fogva oly ifjak is fölvétetnek a katonai tiszti képzés keretébe, a kik eddig helyek hiányában felvehetők nem voltak. A t. képviselő ur végül azt mondotta, hogy ő a törvényjavaslatban csak hiányokat lát s általában véve orvoslást, melyet tartalmazna, nem talál benne. Ezzel szemben, miután nézetének bizonyítását tőle nem hallottuk, egyszerűen csak az ellenvéleményt állítom oda, mely szerint a törvényjavaslatot olybá veszem, mely kétségtelenül javít a helyzeten és ha még oly szerény mértékben történik is az, senkinek sincs KKPVH. HAPLÓ. 1881—84. IV. KÖTET. érdekében visszautasítani ezen esekéíy mérvű" javításokat is. Egyébiránt alig van kérdés, melyhez valóban oly nagy óvatossággal kellene szólni mint épen a jelen kérdéshez, a véderő kérdéséhez. Számtalan esetet concret alakban tüntet fel az élet. Az orvoslást követeli sok tekintetben a közvélemény. Mindezeket a kívánalmakat egyszerre kielégíteni azt hiszem, majdnem lehetetlenség épen azért, mert nagyon is sok az ellentétes érdek, mely a véderő szervezésével áll kapcsolatban. T. ház! Én kötelességemnek tartam a felszólalást lényegileg azért, mert a tegnapelőtti napon oly megjegyzések tétettek, melyek részben a delegatió működésével hozattak kapcsolatba, részben pedig akként állították oda a tényeket, mintha azokból csakis azon elitélő s mondhatni, megrovó vélemény volna következtethető, mely véleménynek tegnapelőtt kivált Hoitsy képviselő ur és Ugron képviselő ur is kifejezést adott. És e tekintetben t. ház, bátor vagyok első sorban felhozni a következőt. (Halljuk!) A közös hadseregnek, mint olyannak, különösen 1867- előtt történelme van, mely történelemben kiváló szerepet játszanak a monarchia viszonyai s különösen a nemzetiségek existentiája a monarchia keretében. A tendentia a közös hadsereg képzésében főleg az egységre volt irányozva s főleg arra, hogy mivel a véderő hatékony csak akkor lehet, ha erős és egységes, lehetőleg távol tartassanak azon kérdések és ügyek, a melyek az egység bolygatására és megtörésére vezethetnek. Hogy Austria azelőtt nem lehetett kiválóan kedvező a nemzeti szellem fejlődésének, azt mindenki meg fogja engedni. De az 1867 : XII. t-ez. által a véderő behozatott a közös ügyek keretébe és mondhatni, hogy a véderő a közös ügyek sarkpontját képezi. Ha ez csakugyan igy van, ha ezen közös ügyeken nyugszik jelenleg közjogi helyzetünk és viszonyunk súlypontja: kérdem, ha vájjon gyakorlati értékkel bir-e és jelenlegi helyzetünkben kivánatos-e az, h°gy üy kérdések tárgyalása alkalmával megbolygassuk az egész rendszert (Hangok a szélső balon; Ezt akarjuk!) és kimozdítván a lényeges sarkkövet, előidézzük a közjogi alap teljes megrendülését és összeomlását ? (Felkiáltások a szélső balon: Ezt akarjuk!) Igen! Azok, kik a közjogi alapnak ellenségei, politikai szempontból akarhatják azt, bár azokra vonatkozólag is kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a mennyire becsülöm a t. képviselő urakban a túloldalon a hazafiságot és a mennyire hiszem, hogy a hazafiság nem ölhette el bennök a józan felfogást a jelenlegi helyzet és situatió iránt, meg vagyok arról győződve, hogy maguk sem 31