Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-80

214 80. országol Ülés mirezras- IS. 1882. álló főtiszti karban is elegendő számmal alkalmaztassanak magyar emberek. Minthogy ezt sajnálattal igy látom, azt hiszem, hogy az államnak feladata gondoskodni arról, hogy más elemekben keressük az anyagot, mely a hadseregnek elegendő számú magyar tisztet ád. Nem beszélek a honvédségről magáról, mert én a honvédséget és hadsereget együttesen működő testületeknek tekintem. Mindkettőben szükséges a magyar elem kifejtése. Azt hiszem, hogy csak kellő szúrná katonai nevelőintézetek felállításával, melyekben az intelligens szegényebb sorsú családok gyermekei vagy ingyen, vagy igen mérsékelt díjért neveltetvén, tétetnék lehetővé például a hivatalnoki osztálynak, melynek különben is elég gondot és terhet okoz a gyermekek nevelése, hogy ezen teher egy része levétessék vállairól s talán ily módon sikerülni fog oly elemet nevelni, mely a hadi szolgálatot kenyérkeresetnek tekintvén, állandóan megmarad a hadsereg kötelékébej!. Ezt decretálni nem, hanem csak kívánni, óhajtani, az eszmét terjeszteni lehet. (Igaz! ügy van! jobbfelöl.) T. ház! Tovább e tárgyban nem terjeszkedem, hanem egy kis megjegyzést engedek még meg magamnak. {Halljuk!) A mult alkalommal, midőn a honvédelmi budget tárgyaltatott, Zsider képviselő ur — én már nem lévén a házban — felhozta, hogy én most egészen más szempontokból beszélek, mint 1861-ben, mikor azou bizonyos el nem mondott beszéd jelent meg. (Közbeszüások a szélső baloldalon: Czierer!) Nem voltam itt s igy nem tudom bízvást ki volt; hanem egyik képviselő a szélső baloldalról volt az, a ki fölemlítette, hogy egészen mások azon nézetek, melyeket most hangoztatok, mint azok, melyeket azon könyvemben leírtam. És én ezt távolról sem tagadom, csakugyan ugy van. Valószínű, nem is szólaltam volna fel e dologban, ha pár nap óta nem olvashatná el mindenki, a kinek tetszik és nem következtethetné abból, hogy tulajdonképen mit jelent és mi van foglalva az el nem mondott beszédben; felszólalásomnak erre nézve tehát tulajdonképen csak az a czélja van, hogy constatáljam azt, hogy én 1861-ben, de még 65 ben is távolról sem hittem, hogy Magyarország és Ausztria közt a kibékülés megtörténhessék, hogy én, egészen azon perczig, a meddig e háznak messze túlnyomó többsége nem fogadta el a kibékülési törvényeket, azon álláspontot foglaltam el, melyet abban a bizonyos könyvben megírtam volt; hanem, mióta a kibékülés megtörtént, midőn a képviselőháznak egész testülete, 14 szavazat kivételével megszavazta a koronázást, én kétféle törvényt ezen országban nem ismerek. (Helyeslés jobbfeWl.) Én gyermekkoromtól katonának lettem nevelve és csak a sors sodort ki ezen elemből Én nem azt tanultam, hogy a katonának okoskodni kell a felett, miként kerülhesse vagy változtassa a törvényt, hanem tanultam és tartom ma is azt, hogy a fennálló törvénynek engedelmeskedni és azt végrehajtani kell. (Helyeslés jobbfelöl.) Én nem ideális dolgokat védek, hanem a meglevőket akarom fejleszteni, hazám és nemzetem javára, a mennyiben tőlem telik. (Élénk helyeslés jobb/elöl.) És ezért gondolom, hogy vissza méltóztatik emlékezni a képviselő urnak, egyike voltam a legelsőknek, a kik mind hírlapi utón, mind a képviselőházban azt vitattam, hogy a balközépnek el kell foglalni a tért, bele kell menni a delegatióba és nem szabad magát eltolatnia a politikai küzdtérről. És méltóztassanak elhinni azon t. urak a túloldalon is, minden erő, a legszebb tehetség működése el fog enyészni gyümölestelenül, míg a törvényes térre nem állanak. Szervezkedés az elkobzott jogok visszaszerzésére volt akkor a nemzet feladata: mostani feladata a létező erőnek fentartása, hogy a kültámadásokat visszaverhessük. Ez a külömbség az akkor és a jelen közt. Ez a külömbség okozza, hogy ma kívánságaimat, melyeket netalán a hadsereg átalakítása iránt lelkem mélyéből óhajtok, elhallgatom és szavazok arra, a mi a viszonyok közt kivihető. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! Méltóztatott a mai ülés elején két törvényjavaslatot harmadszori felolva: sásában elfogadni. Minthogy pedig a főrendiház épen most ülést tart, méltóztassék megengedni, hogy ezen két törvényjavaslatra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonat hitelesíttessék, oly czélból, hogy a főrendiházhoz azonnal átküldethessék. (Halljuk!) Baross Gábor jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen két pontja hitelesíttetik. Most folytatjuk a tárgyalást. Ernuszt Kelemen: T. ház! Ha nem is kecsegtetem magamat azon ideával, hogy igénytelen felszólalásommal az igen t. ház figyelmét lebilincselni képes leendek, de tudva, hogy a szőnyegen lévő törvényjavaslat mily fontosságú, tudva, hogy mennyire foglalkoztak egyesek és a sajtó vele, remélem, hogy kissé hosszabb felszólalásom irányában a kellő türelemmel lenni kegyes lesz. (Halljuk!) Mielőtt a törvényjavaslattal magával és a véderő-bizottság többségének jelentésével foglalkoznám, engedje meg a t. ház, hogy kiterjeszkedjem a kisebbségi külön véleményre. (Halljuk!) A kisebbségi véleményben két irány van | jelezve: az egyik, mely az előttünk fekvő tör¬ vényjavaslat egyes szakaszainak módosításával I foglalkozik — és bevallom eleve, hogy elvben j ezen eszmékben osztozkodom, — a másik az, a