Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-78

78. országos ülés márezins 13. 1882. 189 ügy a sajtóban megvitattatott és minden ország­gyűlésen a kormánytól kéretett, hogy a regale­jog mielőbb megváltassák, valóban elérkezettnek látom az időt arra, hogy a sajnálatomra távol lévő ministerelnök urnak emlékezetébe hívjam, miszerint 1880. évi deczember 14-én 4603. sz. a. utasíttatott a kormány és következő év jan. 31-én a t. háznak hozott határozatával meg is sürget­tetett, egy a regalejog szabályozására vonatkozó törvényjavaslatnak beterjesztésére. Hol marad hát oly soká a törvényjavaslat? Méltányolhatja mindenki azon nehézségeket, melyekkel ez ügynek megoldása jár 5 a belügy­minister ur már régen méltányolja, ugyanő maga mondotta a múlt évi országgyűlésnek tárgya­lása alkalmával, a mikor is a gömöri és bor­sodmegyei kérvények együttesei! tárgyaltattak, hogy tekintetbe kell venni ezen kérdés megoldá­sánál egjQs, birtokosok és testületek magán­érdekein kivül az országos forgalmat és keres­kedést, a szeszgyártást, bortermelést és más ér­deket is. Megengedem, hogy türelemmel kell visel­tetni pártkülömbség nélkül, de egyúttal kinyilat­koztatom azt is, hogy oly hosszúra terjedő ké­sedelem egy feudális kérdésnek megszüntetése iránt, egy magát par eseellence liberálisnak ne­vező kormánynál felettébb tanulságos. Tehát addig is, mig a regálénak megszün­tetése ténynyé válhatik, hibázott dolog, testüle­teknek és egyeseknek tulajdonát rendezetlen ál­lapotban hagyni, az italmérési jogot ennek kö­vetkeztében systematice elértékteleníteni és a kereskedelmet és ipart megszorítani. Miután tényleg és legfőképen ezen kérdés­nek pénzügyi oldala van, talán csak nem vá­lasztja a t. kormány valamennyi megoldási mó­dozat közül az italmérési jognak egyszerű el­töröltetését legjobbnak. Az évek hosszú során át bekövetkezett rósz termések miatt, épen ugy mint a takarékosságnak szemeu kivül tartása, más szóval túlköltekezések folytán beállott sa­nyarú pénzügyi helyzetünk mellett, nem igen re­ményelhető, hogy az italmérési jog valami hamar megszüntettessék, ennélfogva teljes tisztelettel lesz szerencsém kérdezni at. belügyminister úrtól, nem lehetne-e a mostaninál valami jobb helyzetet te­remteni ebben az ügyben, mert másban lemon­dok a reményről, mely mellett a fenforgó bajok orvosoltatnának. (Helyeslés a baloldalon.) A fennálló rendeleteknek casuisticus termé­szete teszi ezeknek nehézségét a kivitelben. Az eljáró hatóságok az ugyanazonos eseteket külön­bözőképen bírálják meg, erre felhozok egy ese­tet interpellatiomban, melyre különös választ kérek. A mint egyfelől óhajtandó az ügy állá­sáról a közvéleményt tájékoztatni és megnyug­tatni, miszerint fontos indokai voltak és vannak a t. minister urnak, a melyek végett ezen ügy- , nek megoldását maiglan elhalogatta, ugy más­felől beállott a szükség arra, hogy az összes fent)álló rendeletek revisió alá bocsátassanak ég a törvény keretén belül, a kor követelményeihez mérten, az eddigi tapasztalatok alapján átalakít­tassanak, (Helyeslés a baloldalon) mi végből van szerencsém a tisztelt belügyminister úrhoz kö­vetkező interpellátiót intézni és ennek felolva­sását kérni. Duka Ferencz jegyző (olvassa): „Interpellátió a belügyminister úrhoz: az italmérési jognak megszüntetése és a fennálló rendeleteknek revideáltatása iránt. l-ször. Mi akadályoztatja a belügyminister urat, egy, az italmérési jog megszüntetéséről szóló törvényjavaslatnak bemutatásában. 2-szor. Ennek bemutatásáig hajlandó-e a belügyminister ur az italmérési jognak gyakor­lata körül kibocsájtott rendeleteket, egyetértőleg a kereskedelmi minister úrral, revideáltatni. 3-szor. Megengedhető az, hogy a szeszter­melők saját gyártmányú szeszből pálinkára vál­toztatott szeszt 50 literen felüli mennyiségben kötött edényben szabadon árulhassanak." Elnök: Közöltetni fog a belügyminister úrral. Következik Bódogh Albert interpellátiója. Bódogh Albert: T. ház! Múlt év márczius havában azt a nagy aránytalanságot, azt a szembe­szökő visszás helyzetet voltam bátor ecsetelni a t. ház előtt, mely fenforgott Hajdu-Böszörmény városában, a dohánytermelési engedély kiosztása körül. Méltóztatnak rá emlékezni, hogy ez arány­talanság akkor oly mértékben volt feltüntetve, hogy azt szó nélkül hagyni egyátalában nem lehetett. Hogy azonban ezt ismét meg nem újítom, annak nem az az oka, mintha talán segítve lett volna ezen helyzeten s ezen abnormis állapot megszüntetett volna a pénzügy minister ur által, mert ez egyátalában nem történt, a helyzet ma is ugyanaz. Hajdu-Böszörmény csaknem 6,000 lakosa részére előirányzott 302 holdnyi dohány­földből ma is 150 és egy pár holdat művel egy árendáns. Nem is tartozik Hajdu-Böszörmény határába, már tavaly sem tartozott, de azóta a pénzügyministerium rendelete folytán egészen külön álló községhez, Felső-Józsához kebeleztetett át. Daczára annak, hogy ez átkebelezés történt, Hajdu-Böszörmény jogos és igazságos várakozása kielégítve nem lett. Azonban interpellátiómmal nem erre kívánom a t. ház figyelmét felhívni, hanem arra, hogy Hajdu-Böszörménynek éa azon vidék több városának lakóitól elvétetett a do­hánytermelési engedély, minden előttük tudva lévő igaz ok nélkül. A múlt év május havában a pénzügyminister

Next

/
Oldalképek
Tartalom