Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-78
190 78. országos ülés márczins 13. 1883, ur iníerpellátiómra válaszolva, azt monda, hogy a kinek a dohánytermelési engedély a múlt évre megadatott, ezt attól minden igaz ok nélkül elvonni nem lehet. A pénzügyminister ur ezt a méltányossággal indokolta, mert nem volna helyes, hogy a költekezések után következő évben elvétessék a termelési engedély, mert a beruházások oknélküliek lennének. Tovább is ment a pénzügyminister ur, mondván, hogy az 1868 : IV. t.-cz. 67. §-a szerint azon termelők fognak tekintetbe vétetni, a kik az előbbi években a kincstár számára termeltek, kötelezettségüknek megfeleltek és a dohányt okszerű módou termelték. Bátor leszek most a pénzügyminister úrtól kérdezni, hogy mi ok vezette a minister urat arra, hogy sok értelmes földmívestől elvonass ék a dohánytermelési engedélyi Az igaz, hogy a múltévben azon vidékeken a dohánytermelés nem ütött ki szerencsésen, a mit azonban nem lehet az illető vidék lakóinak hibájaként betudni, mert ennek oka az időjárás volt. Ha pedig ez áll, akkor ez nem tudható be nékik mint büntetendő cselekmény. Azt is mondják, hogy azon vidéken nagymérvű csempészetek fordulnak elő és a mint látom, a pénzügyminister ur igenlő intésébő], eltaláltam a tulajdonképeni indokot. Bocsánatot kérek, ha megzavarom örömében, de ha fordulnak is elő csempészetek, akkor ezeket az ottani közegek nem tekintik olyanoknak, a melyeket nagyobb büntetéssel kellene sújtani. A kezemben lévő értesítés szerint Hajdu-Böszörményben akkor, a mikor sokaktól elvonatott a termelési engedély, a dohányfőcsempész, kinek nevét a pénzügyminister ur kívánatára meg is mondom és a ki 225 frttal meg is lett büntetve, a dohánytermelési engedélyt megkapta. Ehhez járul még a véletlennek az a sajátságos játéka, hogy azon derék férfiú kormánypárti és nem szélsőbali. Ezt tehát figyelmen kivül hagyni nem lehet. Azt gondolom, ha már csakugyan a monopóliumnak igaztalan, az emberi és természeti jog szerint helytelen nyomása rajtunk van, akkor ugy a méltányosság, mint különösen a helyes kormányzati elv is azt az irányt mutatja a kormánynak: hogy ne azoktól az emberektől méltóztassék elvenni a dohánytermelési engedélyt, —• ha ez a dohánytermelés csakugyan a bővebb, több haszonnal járó művelési ágak közül való — kiknek máskép ugy sincsen alkalmuk beszerezni az adóra való pénzt, másképen teljesíteni polgári kötelességeiket. A nagy földbirtokosoktól, a bankároktól, nagykereskedőktől, azután magas állású tisztviselőktől, jó kegyben álló országos képviselőktől, azután az egyes vidéken maguknak kortes-időkben érdemeket szerzett földbirtokosoktól meg nem vonatik a dohányengedély, hanem csak a szegény emberektől, kiknek 8—10 holdnyi birtokuk van s az is ugy, hogy nagyon nagy megszorításával val az őket megillető dohánytermelési szabadságnak. Ezek által vezéreltetve, bátor vagyok következő interpellátiómat intézni a t, pénzügyminister úrhoz. (Olvassa :) „Interpellitió a m. kir. pénzűgyministerhez. Tekintve azt, hogy a dohány termelési engedély ez évben több olyan termelőtől is elvonatott, kik a múlt években dohányt termeltek; tekintve továbbá azt, hogy a pénzügyminister ur múlt évi nyilatkozatában világosan kijelentette, hogy attól, a kinek a dohány termelési engedély a múlt évre megadatott, azt minden alapos ok nélkül elvonni nem lehet; tekintve végre azt: hogy a termelési engedély említett elvonása által leginkább kisebb birtokosok, egyszerű gazdák sújtattak, a mig az alól nagyobb uradalmak kivétettek : tisztelettel kérdem az igen t. pénzügyminister urat, mi ok vezérelte a ministeriumot, az engedélyek ily mód szerinti el- és el nem vonásánál, az igazsággal, méltányossággal és helyes kormányzati elvvel annyira homlokegyenest ellenkező ut követésében? és vájjon nem látja-e már a t. pénzügyminister ur elérkezettnek az időt arra, hogy ezen jövedelmező termelési ág arányosabb kiterjesztése által, egyrészről az egyes kisbirtokosok és földesgazdák érdekei, eme nemcsak sérelmes, de jogtalan megrövidítésének; — másrészről a nagybirtokosok és földesurak előnyére, a kis gazdák rovására és kárára adott igazságtalan kedvezésnek és részrehajlásnak valahára vége vettessék?" Gr. Szapáry Gyula, pénzügyminister: T. ház! Az interpellátió lényegére, ha a t. ház megengedi, nem ezen alkalommal, hanem akkor, a mikor tüzetesebben, adatok előterjesztésével tehetem, fogom a választ megadni. Csupán egy megjegyzést vagyok bátor a t. képviselő ur felszólalására tenni és ez az, hogy azon esetre, ha áll az, hogy egy oly egyén, a ki dohánycsempészet miatt el lett Ítélve, csakugyan kapott volna új termelési engedélyt, minthogy a tárgyalások arra nézve nem folytak titokban, én részemről nem fogok azon discretióval élni, melylyel élt a képviselő ur és én részemről az egyént a ház szine előtt meg fogom nevezni, hogy a kérdésnek ezen része tisztába hozassék. (Helyeslés.) A felszólalás azon részét, melyben azt hozta fel a képviselő ur, mintha ezen dohánytermelési engedélyek kiosztása akár pártszempontból, akár korteskedési szempontból, akár nagyobb birtokosoknak kedvezményképen adatnának a kisbirtokosokkal szemben, bátor vagyok határozottan gyanúsításnak kijelenteni, melyet visszautasítani kénytelen vagyok s nemcsak szóval, hanem bárkinek, — akár a képviselő urnak, akár elvtársainak —
