Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-78
188 78. ornüágos ülés márezins 13. ÍS82. és előadója vigasztalni, hogy a petróleum még akkor is a legolcsóbb világítási szer marad, ha vámja és adója megkétszereződne. Eu t. ház! az ily okoskodást nagj on veszélyesnek tartom, mert a pénzügyér ur könnyen útmutatásnak vehetné arra, hogy ezea első kisérlet sikere folytán, a most behozandó petroleum-adót és vámot megkétszerezze. Nem jó az ördögöt falra festeni. És ha még szegény népünk megterheltetéséből megfelelő haszon háromolnék a mi kincstárunkra? Ámde a fő hasznot itt is az osztrák teszi zsebre. A törvényjavaslat ez odiosus hatását maga a pénzügyi bizottsági jelentés sem tudja elpalástolni; kénytelen levén bevallani, hogy a nagyobb haszon az osztrák kincstárra háramlik, miután a nálunk fogyasztott gácsországi petróleum adóját ő szedi; de nemcsak ezt szedi, hanem az amerikai, orosz és román petróleum vámját is az osztrák élvezendi, miután kitalálta annak furfangos módját, hogy az osztrák határokon szedett vámokból hazánk még a quota aránya szerint se részesedjék, sőt arra még a restitutió révén reá fizessen. Innen ered, hogy ez új adó és vámból önök csuk másfél millió hasznot várnak, alig annyit, a mennyivel önök bosnyák politikájának pár havi költekezését fedezni lehet. A jelentés nagy előnyt akar kihozni a romániai nyers petróleum itteni feldolgozásának nyereinényes üzletéből. Igaz, hogy az erdélyi részekben, leginkább Brassóban keletkezett néhány kisebbszerű petróleum-finomító gyár, a melyek főleg a reájuk nehézkedő nagy adók miatt, nagyon csekély haszonnal dolgoznak. Csakhogy ez is időleges, mert ha az önök adórendszere nyomását megbírnák is e gyárak, bizonyosan fognak rövid időn Romániában is ily gyárak keletkezni, a mint már keletkeztek is; a akkor hazánk e nagyon problematicus haszontól is el fog üttetni, a mit elő fog idézni azon fonák intézkedése e törvénynek, hogy a behozott nyers petróleum fogyasztási adóját a finomító gyáros tartozik fizetni. E mellett e törvény gyakorlati alkalmazása oly complicált, a gyáros oly sok mindenféle secaturáknak, folytonos zaklatásoknak van alávetve; az ellenőrzés oly bonyodalmas, az a rubricázás, a sok irka-firka, napontai bejelentések, lajstromozások oly nagy munkáját rójja a gyárosra, hogy azt csak nagy irodai személyzet beállításával tudhatja teljesíteni. 25 hosszú szakaszban oly sok mindenfélére köteleztetik a szegény gyáros, hogy annak csak elolvasása is elkábítja és visszariasztja a vállalkozástól. Azokat halandó ember nem hogy teljesíteni, de még csak megérteni is képtelen. És jön ezután 16 hosszú szakaszban mindenféle önkényesen kiszabható büntetéseknek oly hosszú sorozata, a melyeket a pénzügyi közegek minden törvényes védelem kizárásával alkalmazhatnak, hogy annak senki magát alávetni nem fogja, hanem kimegy Romániába s ott állít gyárat, hol az ily embergyötrő secaturáktól mentesítve van. Ekként önök pénzhajhászási buzgalma száműzi a vállalkozási hajlamot s az államnak haszon helyett kárt okoz. Azért én e törvényjavaslatot, mely másfél millió kincstári haszonért tiz ennyi kárt hoz a nemzetre, általánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Még többen lévén feljegyezve, azt h ; szem, hogy miután még interpellálok vannak, czéJszerű lesz a vita folytatását holnapra áttenni. Mielőtt Máriássy Aladár és Bódogh Albert képviselő urak interpellátiójukat előterjesztenék, azt hiszem, czélszerü lesz a holnapi ülés napirendjét meghatározni. Holnap első sorban a most megszakított vita fog folytattatni s a mennyiben ez talán nem fogná az egész ülést igénybe veani, ki lehetne tűzni a kereskedelmi viszonyoknak Francziaországgal való rendezéséről szóló 138. számú törvényjavaslat tárgyában beadott jelentését a közgazdasági bizottságnak. (Helyeslés.) Ha tehát a t. ház beleegyezni méltóztatik, ez lesz a holnapi napirend. Most következnek az interpellátiók. Máriássy Aladár képviselő ur fogja interpellátióját megtermi. Máriássy Aladár: T. ház! A közigazgatási hatóságoknál állandó rovatot tesznek azon panaszok, melyek az italmérési jognak megcsonkításából erednek. Folyamodnak és felfolyamoduak a hatóságokhoz az italmérési jognak tulajdonosai egyaránt azokkal, kik az italmérési jogot a fennálló törvények és rendeletekkel részükre feutartott szűk korlátok között gyakorolhatják csupán. Mind a két részen meggyengült a hit a t. kormány által adott azon ígéretben, miszerint az italmérési jog, mint a kisebb kir. haszonvételek sorába tartozó megoldatlanul maradt uri jog, rendeztetni, sőt meg is fog szüntettetni. A hosszas várakoztatáshoz teljesen méltó a nyilvánuló türelmetlenség is, mely úgy a fővárosból, mint a vidékről a t. képviselőháznál folytonos kérvényezéssel jelentkezik. (Helyeslés a baloldalon.) Legújabban a fővárosi keresk. és ipartársulatok nyújtottak be ide egy kérvényt és a kérvények sorjegyzékei közül aligha volt ez ideig egy is, melyben hasonló kérelem hazánk akármely részéből nem intéztetett volna az országgyűléshez. Ha még tekintetbe vesszük azt, hogy ezen
