Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-77

152 77. országos Síéi márczins 11 1882. tétbe venni, vájjon ezen Ferendek-gát oly me­derben van-e, mely a folyóvizek, vagy a bel­vizek közé tartozik. Ha a folyóvizek közé tar­tozik, akkor az eljárás csakugyan az 1840 : X. t.-cz. szerint lett volna megindítandó, ha pedig a belvizekhez tartozik, akkor az 1874. törvény határozatai alkalmazandók. Én azt hiszem t. ház, hogy egész meg­nyugvással konstatálható, hogy ez nem folyó­mederben van, hanem a mindenfelől összegyü­lemlett azon erekben, melyek általános elneve­zéssel kallónak neveztetnek. E szerint ez nem az 1840-iki törvény, hanem az 1874 : XI. t.-cz. szerint intézendő el. Azt gondolom továbbá, hogy tekintetbe veendő az, vájjon ezen gát hatósági engedélylyel épittetett-e vagy nem. Ha hatósági engedélylyel építtetett, akkor természetesen egyszerűen nem mellőzendő. He ha hatósági engedély nélkül építtetett, akkor csakugyan, mint a vidékre és a viz lefolyására nézve ártalmas, a gát átvá­gandó. Azon tárgyalásokból, melyek e gát dolgában évek óta folytak, azon meggyőződésre jöttem, hogy az illetők semmikép sem tudják bebizonyí­tani, hogy a gát hatósági engedélylyel épült. Természetes tehát, hogy azon indokot, mely okoskodását erre alapította, nem lehetett tekin­tetbe venni. Évekig folytak a tárgyalások, 1879-ben még t. hivatali elölöm kimondotta, hogy ezen gát átvágandó s még azután is folytonos sürge­tések és nógatások voltak szükségesek, mig végre 1881-ben ezen gátnak kivágása eszközöl­tetett. Az illető vidék egy részének a kivágás valóságos életkérdés volt s azt hiszem, hogy kellő intézkedés mellett a másik résznek a ki­vágás nem fog ártani. Ezek alapján bátor va­gyok kérni a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni és a benyújtott határozati javaslatot meilőzni. (Helyeslés a jobboldalon.) Orbán Balázs: T. ház! Itt egy oly major potentiával, egy oly törvénybe ütköző önkényes eljárással állunk szemben, a mely egyenesen a tulajdonjogot támadja meg s mely még az erőszakoskodások e korszakában is ritkítja párját. T. ház! Itt egy nagybirtokos hasznáért ezrek meg ezrek existentiája tétetett kérdésessé, oly területek, a melyek emberemlékezet óta vízmentesítve voltak s mint 1 -ső osztályú földek szerepeltek és adóztattak, öntettek el. És ez annál sajnosabb s annál megbotrán­koztatóbb, mert azon nagybirtokos itt van a házban, nagyon közel áll a kormányhoz s igy fájdalom az ily eljárás méltán megingathatja az igazság részrehajlatlanságába vetett hitet. Hogy a t. háznak fogalma legyen a kér­vény által érintett önkényes eljárásról, azokhoz, a miket Vidovich t. barátom előadott, szüksé­gesnek tartok még pótlólag elmondani egyetmást. Mint említé t. képviselőtársam és a t. előadó ur is, a nagybajomiak nagyon kevesen, inkább egy nagybirtokos haszonbérlői folyamodtak a biharmegjei alispánhoz a végett, hogy a Feren­dek-gátat, mely századok óta fennáll, átvágassa. Az alispán nr alkotmányos nézettől vezéreltetve és alkotmányos érzettől áthatva szükségesnek tartotta a szakértői vizsgálatot a helyszínén meg­tartani s azt találta, hogy nem a Ferendek-gát akadályozza a lefolyást, hanem az Esztero ér átgátolása, mely újabb időben engedély nélkül emeltetett. Tehát az alispán ur a Ferendek-gát fentartását elrendelte és a másik esztero éri gát átvágását hagyta meg. Erre folyamodtak az illetők a ministeriumhoz, mely innen a központ­ból kiküldött egy hivatalnokot, a ki a megye értesítése nélkül és az illető érdekeltek meg­hívása nélkül ott röviden vizsgálatot tartott s aztán visszajött ide a nélkül, hogy a megyével érintkezett volna. A ministerium a megye véle­ményét nem is kérte ki, tehát a törvényes ható­ság elkerülésével rövid utón elrendelte a Ferendek gát átvágását. Még nem is tartotta szükségesnek az érdekelt községeket értesíteni. Pedig maga az állam is érdekelve volt, mivel a püspök­ladányi alapítványi uradalom szintén elöntés ve­szélynek tétetett ki ez átmetszés által. A mini­sterium ezen rendelete ellen az illető községek folyamodtak a közigazgatási bizottsághoz, mely a helyszíni vizsgálatot az illető érdekeltek meg­hallgatásával elrendelte. Azonban a ministerium ezt rövid utón eltiltotta s a gátnak 8 nap alatti átvágását meghagyta és az alispánnak határo­zatát hatály nélkülivé tette. Ez azon furcsa okoskodás alapján történt, hogy Móricz Pál bajomi birtokos ur, ki nem adott be kérvényt, nem lett meghiva a tárgyalásra. Tehát elrendel­tetett azon századok óta fennálló gát átvágása a nélkül, hogy a hatóság és az érdekeltek meg­hallgattattak volna. Ellenben a századok óta fennálló gát átmetszetett azon ürügy alatt, hogy egyik érdekelt fél — ki nem is folyamodott — nem hivatott meg a tárgyalásra. A t. miuister ur és az előadó ur is az ügyet az 1871. évi XI. t.-ez. alapján akarja megbiráltatni. Úgyde egy századok óta fennálló gát átmetszése nem vonható ezen törvény alá, hanem igenis, miként Vidovich t. képviselő ur megemlítette az 1840 : X. t.-ez. alá tartozik. De vannak t. ház, a mellett, hogy két virágzóközségnek határa, a mely mondom első rangú és ármentes terület volt elöntetik, sőt azon köz­ségek maguk is elöntetnek és a lakosok ezrei onnan elüldöztetnek, még vannnk más fontos indokok is, a melyeket nem szabad tekintet nélkül hagyni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom