Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-77
152 77. országos Síéi márczins 11 1882. tétbe venni, vájjon ezen Ferendek-gát oly mederben van-e, mely a folyóvizek, vagy a belvizek közé tartozik. Ha a folyóvizek közé tartozik, akkor az eljárás csakugyan az 1840 : X. t.-cz. szerint lett volna megindítandó, ha pedig a belvizekhez tartozik, akkor az 1874. törvény határozatai alkalmazandók. Én azt hiszem t. ház, hogy egész megnyugvással konstatálható, hogy ez nem folyómederben van, hanem a mindenfelől összegyülemlett azon erekben, melyek általános elnevezéssel kallónak neveztetnek. E szerint ez nem az 1840-iki törvény, hanem az 1874 : XI. t.-cz. szerint intézendő el. Azt gondolom továbbá, hogy tekintetbe veendő az, vájjon ezen gát hatósági engedélylyel épittetett-e vagy nem. Ha hatósági engedélylyel építtetett, akkor természetesen egyszerűen nem mellőzendő. He ha hatósági engedély nélkül építtetett, akkor csakugyan, mint a vidékre és a viz lefolyására nézve ártalmas, a gát átvágandó. Azon tárgyalásokból, melyek e gát dolgában évek óta folytak, azon meggyőződésre jöttem, hogy az illetők semmikép sem tudják bebizonyítani, hogy a gát hatósági engedélylyel épült. Természetes tehát, hogy azon indokot, mely okoskodását erre alapította, nem lehetett tekintetbe venni. Évekig folytak a tárgyalások, 1879-ben még t. hivatali elölöm kimondotta, hogy ezen gát átvágandó s még azután is folytonos sürgetések és nógatások voltak szükségesek, mig végre 1881-ben ezen gátnak kivágása eszközöltetett. Az illető vidék egy részének a kivágás valóságos életkérdés volt s azt hiszem, hogy kellő intézkedés mellett a másik résznek a kivágás nem fog ártani. Ezek alapján bátor vagyok kérni a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni és a benyújtott határozati javaslatot meilőzni. (Helyeslés a jobboldalon.) Orbán Balázs: T. ház! Itt egy oly major potentiával, egy oly törvénybe ütköző önkényes eljárással állunk szemben, a mely egyenesen a tulajdonjogot támadja meg s mely még az erőszakoskodások e korszakában is ritkítja párját. T. ház! Itt egy nagybirtokos hasznáért ezrek meg ezrek existentiája tétetett kérdésessé, oly területek, a melyek emberemlékezet óta vízmentesítve voltak s mint 1 -ső osztályú földek szerepeltek és adóztattak, öntettek el. És ez annál sajnosabb s annál megbotránkoztatóbb, mert azon nagybirtokos itt van a házban, nagyon közel áll a kormányhoz s igy fájdalom az ily eljárás méltán megingathatja az igazság részrehajlatlanságába vetett hitet. Hogy a t. háznak fogalma legyen a kérvény által érintett önkényes eljárásról, azokhoz, a miket Vidovich t. barátom előadott, szükségesnek tartok még pótlólag elmondani egyetmást. Mint említé t. képviselőtársam és a t. előadó ur is, a nagybajomiak nagyon kevesen, inkább egy nagybirtokos haszonbérlői folyamodtak a biharmegjei alispánhoz a végett, hogy a Ferendek-gátat, mely századok óta fennáll, átvágassa. Az alispán nr alkotmányos nézettől vezéreltetve és alkotmányos érzettől áthatva szükségesnek tartotta a szakértői vizsgálatot a helyszínén megtartani s azt találta, hogy nem a Ferendek-gát akadályozza a lefolyást, hanem az Esztero ér átgátolása, mely újabb időben engedély nélkül emeltetett. Tehát az alispán ur a Ferendek-gát fentartását elrendelte és a másik esztero éri gát átvágását hagyta meg. Erre folyamodtak az illetők a ministeriumhoz, mely innen a központból kiküldött egy hivatalnokot, a ki a megye értesítése nélkül és az illető érdekeltek meghívása nélkül ott röviden vizsgálatot tartott s aztán visszajött ide a nélkül, hogy a megyével érintkezett volna. A ministerium a megye véleményét nem is kérte ki, tehát a törvényes hatóság elkerülésével rövid utón elrendelte a Ferendek gát átvágását. Még nem is tartotta szükségesnek az érdekelt községeket értesíteni. Pedig maga az állam is érdekelve volt, mivel a püspökladányi alapítványi uradalom szintén elöntés veszélynek tétetett ki ez átmetszés által. A ministerium ezen rendelete ellen az illető községek folyamodtak a közigazgatási bizottsághoz, mely a helyszíni vizsgálatot az illető érdekeltek meghallgatásával elrendelte. Azonban a ministerium ezt rövid utón eltiltotta s a gátnak 8 nap alatti átvágását meghagyta és az alispánnak határozatát hatály nélkülivé tette. Ez azon furcsa okoskodás alapján történt, hogy Móricz Pál bajomi birtokos ur, ki nem adott be kérvényt, nem lett meghiva a tárgyalásra. Tehát elrendeltetett azon századok óta fennálló gát átvágása a nélkül, hogy a hatóság és az érdekeltek meghallgattattak volna. Ellenben a századok óta fennálló gát átmetszetett azon ürügy alatt, hogy egyik érdekelt fél — ki nem is folyamodott — nem hivatott meg a tárgyalásra. A t. miuister ur és az előadó ur is az ügyet az 1871. évi XI. t.-ez. alapján akarja megbiráltatni. Úgyde egy századok óta fennálló gát átmetszése nem vonható ezen törvény alá, hanem igenis, miként Vidovich t. képviselő ur megemlítette az 1840 : X. t.-ez. alá tartozik. De vannak t. ház, a mellett, hogy két virágzóközségnek határa, a mely mondom első rangú és ármentes terület volt elöntetik, sőt azon községek maguk is elöntetnek és a lakosok ezrei onnan elüldöztetnek, még vannnk más fontos indokok is, a melyeket nem szabad tekintet nélkül hagyni,
