Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-77
77. országos ülés márczius 11. 1882. 145 A mi azon momentumnak politikai részét illeti, a mely egy ilyen költségvetési törvénynek a megszavazásában rejlik, a mi bizonyos tekintetben parlamentáris felfogás szerint egyszersmind a kormány politikája iránti bizalomnak kifejezése is, arra én most ki nem terjeszkedhetem. Maga a tény, hogy a pénzügyi bizottság a javaslatot elfogadta és maga a tény, hogy én bátorságot vettem annak képviseletét elvállalni, bizonyítják azt, hogy e tekintetben sem tehetek kifogást és ajánlom a t. képviselőháznak a pénzügyi bizottság javaslatát. {Helyeslés a jobboldalon.) Somssich Pál: T. ház! (Halljuk!) Alig két hónapja, hogy a közjogi alapon álló ellenzéki párt részéről egy határozati javaslatot tettünk le a ház asztalára, melyben kijelentettük, hogy az 1882-ik évre a kormány által benyújtott költségvetést általánosságban se fogadhatjuk el, minek természetes következése lett, hogy a mit általánosságban nem fogadtunk el, azt részleteiben se helyeselhettük, annál kevesebbé szavazhatjuk meg ezen költségvetést különösen a jelen kormány részére, melynek bár teljesen tiszteljük minden egyes tagját, de általános politikáját egyaránt határozottan elitéljük, (Helyeslés balfelöl) azt hazánkra nézve károsnak, államháztartási pénzügyeinkre nézve pedig végzetesnek ismertük fel és azért még ha a költségvetést elfogadtuk volna is, még akkor se szavazhattuk volna meg azt a jelen kormány részére, melynek politikája iránt bizalommal nem viseltetünk, pedig a jelen szavazás kiválólag bizalomnak vagy bizalmatlanság kifejezése. (Helyeslés balfelöl) Ily helyzetben csak azon kérdés felett kellett határoznunk, vájjon új vitát idézzünk-e ez alkalomból elő, ismételjük-e a? általános vita alkalmával elmondott érveinket és újabbakkal toldjuk meg azokat, vagy egyszerű szavazás által fejezzük ki bizalmatlanságunkat. Mi ez utóbbira határoztuk el magunkat: egyszer azért, mert az átalános tárgyalás alkalmával elég bőven indokoltuk nézeteinket és aggodalmainkat, érveinkre a tisztelt kormány és annak pártja vagy épen nem válaszolt, vagy nem volt képes bennünket azoknak helytelenségeiről meggyőzni, bátran bocsáthatjuk tehát eljárásunkat a közvélemény Ítélete aiá, melyet véleményünk szerint ez esetben a kormánypárt nem képvisel helyesen; azután ezért, mert nem akartuk a képviselőház soknemű teendőire szükséges idejét újabb viták által igénybe venni, (Helyeslés jobbfelöl) miután az eredmény e házban ugy se lenne kétséges. Ezeknél fogva megbíztak elvtársaim, hogy egyszerű rövidséggel jelentsem ki, hogy a közjogi alapon álló ellenzék, valamint a költségvetést alaphibái miatt általánosságban nem fogadhatta el, azt a jelen kormány részére már csak KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. IV. KÖTET. bizalom hiánya miatt se szavazza meg. (Helyeslés balfelöl.) Lényeges változásnak vagy nagy eseményeknek kellett volna bekövetkezni, hogy ezen véleményünket megváltoztassuk, a lényeges változás sem a nagy események azonban fájdalom, bekövetkeztek, de ezek a mi nézetünk helyessége mellett tanúskodnak. Ugy hiszem, hogy ma már maga a kormány és a tisztelt többség is be fogják látni, hogy az idei deficit messzire tál fogja haladni azon összeget, melyet nemcsak ők, de az ellenzék is előre számított, mi által államháztartásunk még inkább meg fog romlani. Mi teljesítettük kötelességünket és, mint mondám, nyugodtan tekintünk a közvélemény Ítélete elé. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Mocsáry Lajos: T. ház: A költségvetési vita kezdetekor ki lett jelentve részünkről, a ház ezen oldalán ülő képviselők részéről, hogy a beterjesztett költségvetést átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául sem fogadjuk el. Ennek indokolásául meg lett mond hogy mi általában nem viseltetetünk bizalommal olyan kormány iránt, mely az 1867. évi közösügyes alapon áll és ezen alapot továbbra is fentartani kívánja, hogy nem viseltetünk bizalommal különösen a jelenlegi kormány iránt, mely nézetünk szerint még a fennálló közjogi alap korlátai közt sem tette meg azt, a mit az ország jogainak megóvására, a nemzet érdekeinek védelmére tennie lehetett volna, tenni kötelessége lett volna. (Ugy van! Ugy van! a szélső bololdalon.) Változatlanul foglaljuk el most is ezen álláspontot. Történtek azonban oly dolgok azon rövid idő alatt, mig a költségvetési vita tartott, melyek csakis arra alkalmasak, hogy fokozzák lelkünkben azon bizalmatlanságot, melyből kiindulva, mindjárt a vita kezdetén a költségvetést megtagadtuk. A költségvetés tárgyalása közben ugyanis a közösügyi kiadásoknál a t. kormány a iniuisterelnök ur tolmácsolása szerint a leghatározottabban vállalt solidaritást nemcsak maga a bosnyák occupationális politikára, hanem egyszersmind mindazon intézkedésekre nézve is, melyek az occupált tartományok ügyeinek igazgatása terén tétetnek. E szerint egyátalán nem lehet reményünk, hogy a t. kormány eszközlésével megmenekülhetünk azon gyászos occupationális politikától, melynek kiindulási pontja, igaz oka kezdettől fogva nem volt egyéb, mint az uralkodó ház territoriális terjeszkedési vágya, (Ugy van! Uqy van! a szélső baloldalon) melynek áldozatul estek már eddig is hazánkfiainak ezrei, melynek áldozatul estek a nép véres verítékének milliói, áldozatul esik valószínűleg pénzügyeink rende19