Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-77
144 77. országos, ülés inárczius II. 1882. minister ur tehát az ülés végén válaszolni fog Széll György képviselő ur interpellátiójára. Következik a napirend: az indítvány- és interpellátiós könyv felolvasása. Tibád Antal jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az indítvány könyvben újabb bejegyzés nincs; ellenben az interpellátiós könyvben a % következő újabb bejegyzések foglaltatnak: „Márczius 11. Máriássy Aladár, az italmérési jognak rendezése tárgyában, a belügyministerhez. Márczius 11. Bódogh Albert, a dohánytermesztés engedélyezése tárgyában, a pénzügyministerhez." Elnök: A képviselő urak az ülés végén elő fogják terjeszteni interpellátióikat. Következik a tegnap megejtett választás eredményének kihirdetése. Tibád Antal jegyző : A tisztviselők minősítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottságban hiányzó két tagra beadatott összesen 148 szavazat, melyből üres volt egy. Legtöbb szavazatot kaptak: Komjáthy Béla 147-et, Unger Alajos 146-ot. Elnök: E szerint tehát Komjáthy Béla és Unger Alajos képviselő urak választattak meg; a bizottság most teljesen kiegészítve lévén, felhívom annak tagjait, hogy a mai ülés végén megalakulni méltóztassanak és az eredményt azután jelentsék be. Következik a Tisza- és mellékfolyóinak mentén alakult vizszabályozó társulatok és Szeged szabad királyi város számára kötött kölcsön — törvény módosításáról szóló törvényjavaslatnak harmadszori felolvasása. Tibád Antal jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésébeu is elfogadni ? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház azt elfogadja s e szerint alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a méltóságos főrendiházhoz fog az átküldetni. Következik az 1871-ik évi XLII, t,-cz. 9-ik szakaszának magyarázatáról szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Tibád Antal jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében is elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház elfogadja s e szerint alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a méltóságos főrendekhez fog átküldetni. Következik a közösügyi kiadások fedezése czéljából a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összegről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Tibád Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felálíani. (Megtörténik.) A többség elfogadta a törvényjavaslatot és az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a szokott módon a méltóságos főrendiházzal közölteni fog. Következik az állandó pénzügyi bizottságnak 150. sz. a. kinyomatott jelentése az 1882. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyában és maga a törvényjavaslat. Méltóztatik-e kivánni, hogy a jelentés felolvastassák, vagy méltóztatik azt felolvasottnak venni? (Felolvasottnak vesszük!) Ha tehát a t. ház felolvasottnak veszi, akkor az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója: T. képviselőház! (Halljuk!) E törvényjavaslatban nem foglaltatik egyéb, mint a mit a t. képviselőház a költségvetés részletes tárgyalása alkalmával megállapított. Azt hiszem, hogy nem szükséges, sőt teljesen fölösleges e költségvetést pénzügyi szempontból tüzetesen indokolni, a fedezet kérdéseinél azonban ;van egy pont, melyre a t. ház figyelmét felhívni kötelességemnek tartom és ez az, a melyben a kormány felhatalmaztätik, hogy a hiányoknak 23 millió 160 ezer frtnyi része hitelmüvelet útján fedeztessék. A pénzügyi bizottság általánosságban vélte a felhatalmazást a kormány részére e tekintetben megadandónak, még pedig egyszerűen a pénzpiacz helyzetére való tekintettel, nem pedig azért, mintha a fedezetnek már néhány év óta megkezdett és minden tekintetben előnyösnek bizonyult azon módja, melyet a papirjáradék kibocsátása által értünk el, nem volna helyes; sőt ellenkezőleg a pénzügyi bizottság meg van győződve, hogy az adott körülmények között, már csak az ágió-veszteség kikerülése tekintetéből is, ez a fedezeti mód legelőnyösebb, ha az árfolyam megfelelő és az elhelyezés kellékei előnyösek az országra nézve. Tekintettel azonban arra, hogy a pénzpiacz most oly érzékeny, hogy bármely kis hirre nagy hullámzások állanak be az értékpapírok árfolyamában, a pénzügyi bizottság nem akarta a pénzügyminister ur kezét oly feltétlenül megkötni, hogy esetleg nagyon alacsony, tehát az országra nézve nem eiőnyös árfolyam mellett értékesítse azon papirokat. Csakis ez az értelme azon általános és különben a pénzügyminister ur által is igy magyarázott felhatalmazásnak és ennek következtében azt hiszem, ezt is aggodalom nélkül ajánlhatom a t. háznak elfogadásra. Ez mit a pénzügyi bizottság nevében a jelen törvényjavaslat alkalmával mondhatok.
