Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-75
134 75. országos ülés márezius 9. 1882 hogy semmiféle rendes szolgálatot a csendőrség nem teljesít, a czím pedig beszél teljesítendőkről. Én tehát t. képviselőház, így szeretném a törvényjavaslat czímet módosítani: „a magyar királyi csendőrségnek a törvényhatósági joggal felruházott városok kül- és belterületcin való hatásköréről." (Helyeslés a szélső haloldalon) A módosítvány így szól: Módositvány. A czím első sorában e szavak helyett „csendőrség áltaí" tétessék: „csendőrségnek" és a második sorban „teljesítendőkrőí" helyett tétessék „hatásköréről", Tisza Kálmán ministerelnök; T. képviselőház! Megvallom, kiilörnbséget ez értelemben nem látok, de igazolni csakugyan tartozom, hogy teljesítendőkrőí szól ezen törvényjavaslat és nem a nem teljesítendőkrőí. Mert igaz ugyan, hogy az 1. § azt mondja, hogy „rendes szolgálatot nem teljesít", de a 2. § azt mondja: „Ily területeken áthatolva, a telten értek irányában a szolgálati utasítások értelmében jár el, a letartóztatottakat pedig a rendőri hatóságnak adja át," Ez a teljesítés. A 3. § pedig azt mondja, „Hogy az illető város felszólítására a városi rendőrségnek szolgálatot teljesíteni, segédkezni tartozik," Ezek mind teljesítések és igy én, megvallom, azt tartom, hogy az eredeti czím megfelelő, a módosítványt pedig jobbnak, bár megvallom rosszabbnak sem tarthatván, kérem az eredeti czím elfogadását. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! Az eredeti czím helyett Mukics Ernő képviselő ur a következő czfmet ajánlja: „A magy. kir. csendőrségnek a törvényhatósági joggal felruházott városok kül- és belterületein való hatásköréről". (Felkiáltások a szélsőbalon: Ez legalább magyarul van!) Kérdem a t» házai, méltóztatik-e az eredeti, a bizottság által is elfogadott czímet megtartani, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon t. képviselő urakat, a kik az eredeti czímet fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Marad az eredeti czím. Tibád Antal jegyző (olvassa a fórvényjavaslat 1-—ő %-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatlak). Elnök: Ekképen a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend további tárgya: „Az ország déli részeiben jelentkező ínség elhárítására szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslatnak és az állandó pénzügyi bizottság erre vonatkozó jelentésének tárgyalása. Méltóztatnak kiváimi, hogy a jelentés felolvastassák, vagy méltóztatik felolvasottnak tekinteni? (Felkiáltások: Felolvasottnak tekintjük!) Ha méltóztatnak felolvasottnak tekinteni, akkor az általános tanácskozást megnyitom. Az első szó az állandó pénzügyi bizottság előadóját illeti. (Halljuk!) Rakovszky István előadó: T. ház! Az 1871 : XVIII. t.-cz., mely a községek rendezéséről szól, kötelességévé teszi az állami kormányzatnak, hogy ott, a hol a netalán jelentkező inség enyhítésére vagy elhárítására az illető község és azután a törvényhatóság maga nem rendelkezik elegendő erővel, az államkormányzat nyújtson segélyt. De ezen törvényen kivül is természetszerű kötelessége ez az állami kormányzatnak. Az ország deli részein, különösen Temes- és Torontál megyékben mutatkozó inség következtében a törvényhozás is elismerte ezt, midőn as 1880. évi III. és IV. t.-czikkben ezen inség enyhítésére a szükséges intézkedéseket megtette. Ezen intézkedések azonban nem voltak elegendők. Időközben a helyzet nem javult; sőt a folytonos rósz évek és rósz termés miatt még rosszabbá lett ugy, hogy a kormány kénytelen volt a legsürgősebb intézkedéseket ezen inség enyhítésére megtenni és ezen czélból a kormány többi közt Torontál megyének 350,000 frtnyi és Temesmegyének 137,000 frtnyi kölcsönért a készfizetési kezességet elvállalta. Ezen és az ezzel kapcsolatos intézkedésekre kér a kormány utólagos jóváhagyást jelen törvényjavaslatban, hogy t. i. az ezen ügyletekre vonatkozó szerződéseknek bélyegmentességet adott és hogy az 1877 : LX. t.-cz. értelmében segélyezés végett kiadott kölcsönösszegek más végrehajtás alá ne essenek, valamint hogy az illető törvényhatóságok, melyek ezen felvett kölcsönösszeget a községeknek és egyes lakosoknak segélyképen kiosztják, mint hitelezők, ezen követelés fejében adóval meg ne rovassanak. Ezen törvényjavaslat másik része felhatalmazást kér a kormány számára az iránt, hogy a még ezen kivül szükséges intézkedéseket utólagos elszámolás kötelezettsége mellett megtehesse, nevezetesen pedig, ott, hol lehetséges, a munképeseknek nyújtandó inségi munka, a munkaképtelen, vagy munkát nem kapható vagyontalan egyénekről segélyezés által gondoskodjék. Ez iránt történt eddig is több intézkedés. így pl. 11,000 frtot utalványozott népkonyhák felállítására. Minthogy pedig ezen költségeket előre kiszámítani nem lehet, ennélfogva utólagos elszámolás és bejelentés mellett adja meg e részben a felhatalmazást a törvényjavaslat a kormánynak. Az állandó pénzügyi bizottság azon köztudomású ténynyel szemben, hogy a nevezett megyékben csakugyan kell az inség elhárítására intézkedéseket tenni, a törvényjavaslatot általánosságban elfogadásra ajánlja. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan,
