Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-75

75 országos ülés márczins 9. 1882 135 akkor kérdem a t. házat, inéltóztatik-e az országdéli részeiben jelenkező inség elhárítására szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás, még pedig először a czím. Tibád Antal jegyző (olvassa a czímet, az 1—6. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 7, §-í). Rakovszky István előadó : T. ház! A pénzügyi bizottság félreértések elkerülése végett szükségét látja annak, hogy kifejeztessék e szakaszban az, hogy e kiadások nem csak részletesen kimutatandók és elszámolandók, hanem utólagosan a törvényhozásnak bejeientend^k is és ennélfogva a második sorban a „kimutatandók" szó után a pénzügyi bizottság javaslata szerint ez volna teendő : „a törvényhozásnak bejelentendők". (Helyeslés.) Elnök: A 7. §-t a pénzügyi bizottság is elfogadásra ajánlja azon módosítással, hogy a második sorban előforduló „kimutatandók" szó után tétessék „a törvényhozásnak bejelentendők". Azt hiszem, a t. ház a bizottság javaslatát méltóztatik elfogadni és ezzel a 7. §. elfogadtatik. (Helyeslés.) Tíbád Antal jegyző (olvassa a 8. %-t). Elnök: Ha nincs észrevétel, a 8. §. elfogadtatik s ekként a törvényjavaslat részleteiben is el lévén fogadva, annak végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. A napirend ki van merítve. Méltóztatott a t. ház az ülés elején beleegyezni, hogy a közlekedési minister ur válaszoljon Krisztinkovich Ede képviselő ur iníerpellátiójára. A minister ur most meg fogja adni a választ. Ordódy Pál, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Krisztinkovich Ede képviselő ur egy interpellátiót intézett hozzám a Rába-szabályozás tárgyában. Mielőtt szerencsém volna válaszomat előadni, engedje meg a t. ház, hogy egy kötelezettséget rójjak le és ez az, hogy köszönetemet fejezzem ki a t. képviselő urnak azon szívességért, hogy hozzájárult, hogy a házszabályokban kitett idő után válaszoljak interpellátiójára. Az interpellátió következőkép szél : „Szándékozik-e a m. kir. közmunka-,és közlekedési minister ur mielőbb és oly hathatós intézkedéseket létesíteni, esetleg ez iránt a törvényhozás elé javaslatot előterjeszteni, melyek teljes biztosítékát nyújtják annak, hogy a Rábaszabályozó társulatnak vízhasznosítás alapjára fektetett tervei közül azon részletek, melyek azon vidék ármentesítése tekintetéből az 1881. évi szept, 7-én kelt 12070. számú határozattal kiviendőkuek kijelentettök, az ottani ártérbirtokosoknak valóságos segélyezése mellett már az 1882. év tavaszán keresztülvitelre bocsáttassanak, hogy a keresztülvitel megkezdése s szakadatlan folytatása által azon ártérnek productivitása, ezzel az adóalapnak is biztosítása eléressék s azon vidék a r eá súlyosodó ár veszély éktől megmentessék?" Mindenekelőtt kijelentem t. ház, hogy én magam is a Rába szabályozás ügyét oly fontos ügynek tekintem, melynek szerencsés keresztülvitele a Rábavidék anyagi érdekeit nagyban képes előmozdítani. Tekintettel arra t. ház, hogy a Rába-szabályozási társulat működése évek óta szünetel és hogy a kormánybiztos működése legnagyobb részben csak arra szorítkozott, hogy I a társulat autonóm kezeléséből fenmaradt bonyodalmakat tisztázza, mire nézve elismerésemet kell I kifejeznem a kormánybiztos ur iránt, ki ezen ügyet egész buzgalommal felkarolva, a bonyodalmakat, a mennyire lehetett tisztázta; tekintetbe veve azt, hogy, a mint szerencsém volt mondani, a Rába-szabályozás ügyét magam is kiváló fontosságúnak tekintem, mielőtt a kormány részéről, ez ügyben határozat hozatnék, szükségesnek tartottam a vidéki érdekeltség nézeteivel megismerkedni és mint méltóztatnak tudni, az illető vidék országos képviselőiből és érdekeltjeiből tanácskozmányt hívtam egybe azon czélból, hogy a Rába-szabályozás iránt a tekintélyesebb birtokosok és befolyásosabb egyének véleményét meghallhas-sam. Az értekezlet megtartatott , az érdekeltek nyilatkoztak és ezen nyilatkozatokból azt constatáitain, hogy az érdekeltség arra nézve, hogy a társulat fennállása óta a viszonyok az alsó vidéken rosszabbra fordultak, egy véleményben van. Hogy keli valaminek történni a bajok orvoslására, arra nézve nem tétetett kifogás; de az orvoslás módjára nézve különböző felfogások nyilvánultak. Emelkedett az érdekeltségbői oly hang, a melj az előbbi állapot visszaállítását hangsúlyozta és azon véleményt nyilvánította, hogy a malmok és malomgátak visszaállításával a kérdés megszűnik. Volt egy más árnyalat, a mely talán nagy részben a felsőbb vidék érdekeltjeinek köréből alakult és a mely a szabályozást a Rába toroknál vélte czéíba veendőnek s minthogy ez véleménye szerint, állami feladat, ezen Rábatoroknak szabályozását, valamint az átmetszések létesítései államköltségen kívánta eszközöltetni. Ezen vélemény képviselői egyúttal a kormánybiztos működését megszüntetni s az autonóm kezelést helyreállítni kívánják, a melynek helyreállítása után a társulattól íüggne a további intézkedések megtétele. Volt ismét az értekezletnek egy része, mely azt hangsúlyozta, hogy a kormánybiztosi raükö-